Szájkosár

Akinek a háza táján - udvarán vagy lakásában - kutya kedvenc található, bizonyos, hogy előbb vagy utóbb, akár a nevelési folyamat során, akár egyéb okok miatt, találkozik a szájkosár viselés-nem viselés kérdésével. A jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hol, mikor és milyen esetben kell szájkosarat adni az ebre, amit természetesen minden felelős gazdinak figyelembe kell vennie és be kell tartania. Sokan sajnálják kedvencükre ráhúzni a szájkosarat, ám a törvényi szabályozáson túl is vannak esetek, amikor mindenképp érdemes mind kutyusunk, mind más emberek és kutyák védelme érdekében használni a harapásgátló eszközt. 

Ha négylábú barátod kíséretében szeretnéd igénybe venni a tömegközlekedési eszközök nyújtotta szolgáltatásokat, akkor bizony elengedhetetlen magadnál, illetve kutyádon tartanod a póráz mellett egy szájkosarat is. Hiába ugyanis kutyád szelíd, barátságos és jól nevelt magatartása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően csak szájkosarat viselő eb utazhat tömegközlekedési eszközökön. De cseppet se félj, hiszen az Okosgazdi ebben is a segítségedre lesz!

Nálunk hatalmas válaszékban találsz különböző anyagú és kialakítású szájkosarakat, így biztosan megleled a legmegfelelőbbet kutyád számára. Használd őket közlekedési eszközön való utazás során, vagy például állatorvosi látogatások alkalmával.

Mikor kell szájkosár a kutyára?

A 41/2010. (II 26.) kormányrendelet értelmében “szájkosarat használni” … “kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell”, a póráz használata azonban - a kutyafuttatók kivételével - kötelező. És itt nem számít, hogy egy tacskóról van szó, vagy épp egy német juhászkutyáról, a szabály minden ebre ugyanúgy vonatkozik. Ám, igaz, ami igaz, mindenki ismeri saját kutyusát, és ha valaki józan belátással úgy ítéli meg, hogy az ő kedvence agresszívabb az átlagnál, inkább ne kísérletezzen, hanem a szabályt betartva húzzon szájkosarat a kutyájára.

Felesleges azonban ferde szemmel nézni azon cane corso, vagy épp amerikai pitbull terrier fajtájú kutyusok gazdáira, akik szájkosár nélkül sétáltatják az utcán kedvencüket, mert - ahogyan az előbb olvashattuk - a jogszabály ezt nem tiltja, és bár sokan küllemre veszélyesnek ítélhetik meg az adott fajtájú ebet, a gazdája azonban tökéletesen biztos lehet abban, hogy kedvence egyáltalán nem támadós típus. De ennek ellentéte is igaz lehet, amikor például egy aprócska, nyugodt természetéről híres máltai selyemkutya esetében megdöbbenve és sajnálkozva ingatjuk a fejünket a szájkosár használatát látva, miközben a kutyus gazdija pontosan ismerve kedvencét tudja, hogy az mennyire szereti mások bokáján a “csípd el-mard el” típusú játékot alkalmazni.

Létezik néhány olyan szituáció, ahol bár a törvény nem szabályozza, mégsem árt, ha a gazdi szájkosarat húz négylábújára:

Az állatorvosnál még azok a kutyusok is durvábban reagálhatnak egy-egy fájdalmas érintésre, vizsgálatra, akik amúgy minden más szituációt sztoikus nyugalommal viselnek. A nagyobb problémák megelőzése érdekében tehát még a békésebb kutyusokra is húzzunk szájkosarat, amikor állatorvosi vizsgálatra, vagy kötelező oltásra visszük őket. Emellett a nyugtalanabb ebeknél sem árt, ha használjuk ezt a védelmi eszközt, hiszen a nyugtalanság könnyen harapássá fajulhat, ami a félelmi agresszió egyik természetes, de cseppent sem kívánt következménye.

A tömegközlekedési eszközökön, így a vonaton, buszon, HÉV-en, villamoson és metrón kötelező a kutyára szájkosarat húzni, a szabály azonban néhány kivételről is beszámol, felmentést nyújt a szájkosár használata alól. A kivételek közé tartoznak azok az apró termetű ebek, amelyek méretében nem gyártanak szájkosarat, valamint azok a kutyusok, akiket gazdájuk kutyatáskában vagy kutyaboxban szállít. Ezek mellett a szolgálati- és segítőkutyák (rendőr, mozgássérült- és látássérült segítő) is kivételt képeznek a szabály alól.

A nagyobb vadászösztönnel bíró kutyákról még a pórázt sem érdemes lecsatolni, nehogy baleset legyen a vége egy hirtelen jött nagyobb hajszának, ám ha úgy döntünk, mégis hagyjuk őket póráz nélkül sétálni, akkor legalább szájkosarat tegyünk rájuk mindenképp. 

Ugye a kutyusok többsége szeret mindent megdézsmálni, mely szokásukat sétáltatás idejére sem felejtik otthon. Ha pedig az utcáról kap fel a négylábú valamit, amit nem kellene, annak bizony igen komoly egészségügyi következményei lehetnek. Ennek megelőzése érdekében tehát az agresszivitást teljes mértékben nélkülöző, ugyanakkor igen falánk eb esetében is igen hasznos lehet a szájkosár használata.

Mikor kerüljük a szájkosár használatát?

A következőkben bemutatnánk két helyzetet, amelyekben a gazdi a kutyakosárban láthatja a megoldást, viszont ez mégis ellenjavallt.

Bár a kutyusok, különösen kölyökkorban, hajlamosak megcsócsálni ezt-azt a gazdi tulajdonában lévő tárgyak közül, azonban soha ne guruljunk annyira dühbe, hogy szorosra húzott szájkosárral büntessük emiatt az ebet. Ez egyrészt kínzásnak számít, mivel a kutya így nem tud normálisan levegőt venni, vagy lihegni, másrészt jó eséllyel nem is fogja tudni levonni a következtetést, hogy a szoros szájkosárral való büntetés a rágcsikálás következménye.

A túlzott ugatás visszaszorítására a szoros szájkosár használata szintén nem jó megoldás. Nem szünteti meg a problémát, ráadásul, ha túl szorosra húzzuk, az fájdalmat fog okozni a kutyának, plusz a levegővételben is gátolni fogja. Okosabb megoldás, ha ilyen esetben szakember segítségét kérjük, aki pozitív megerősítéseken alapuló technikák bevetésével, fokozatosan tanítja meg a kutyának és a gazdijának egyaránt a túlzott ugatásról való leszoktatás helyes lépéseit.

A szájkosár kiválasztása

Bár első hallásra nem tűnik túl bonyolultnak, ha jobban beleássuk magunkat a szájkosár-kínálatba, bizony rájöhetünk, hogy nem is olyan egyszerű a megfelelő szájkosár kiválasztása, hiszen több szempontot is figyelembe kell vennünk a vásárlás során. Ehhez nyújtunk most egy kis segítséget.

Először is nem mindegy, hogy milyen fajtájú kutyáról van szó, és hogy milyen célból vásárolnánk a szájkosarat. 

A fajta azért nem lényegtelen a szájkosár kiválasztása során, mert minden kutya más és más fejparaméterekkel rendelkezik. Nem azonos a pofa magassága, kerülete, szélessége és hossza, valamint különbözik a nyak hossza és kerülete is.

A cél, ami miatt a terméket megvásároljuk, szintén releváns, hiszen más-más típust kell választani egy állatorvosi látogatáshoz, sporttevékenységhez, könnyedebb sétáltatáshoz vagy az agresszív viselkedés megakadályozása céljából.

A Trixie puha műanyag szájkosár sokak kedvence, hiszen annyira könnyű, hogy a kutyus szinte észre sem veszi a használat során. Szoros felépítése miatt tökéletes biztonságot ad, ráadásul rendkívül erős eszköz. Egyáltalán nem akadályozza a szimatolást és a lihegést. A termék XS-től XL-es méretig kapható, így a jack russell terriertől kezdve a border collie-n át egészen az újfundlandiig sok-sok kutyafajta számára lehet ideális választás ez a szájkosár.

A Trixie fekete hálós szájkosár és a Trixie hálós poliészter szájkosár használata rövidebb időre ajánlott, például tömegközlekedési eszközökön történő szállításra, vagy állatorvosi látogatás alkalmával. Előnye, hogy a levett és összehajtogatott szájkosár kis helyen is elfér a gazdinál. Ezek a típusú szájkosarak a nyári hőségben is nyugodtan feladhatóak a kutyára, hiszen a hálós szerkezet elősegíti a szellőzést, valamint a puha poliészter anyag egyáltalán nem dörzsöli a kutyusok orrát. Mindkét típus sokféle méretben kapható.

A Trixie Muzzle Flex szilikon szájkosár neoprénnél bélelt szíjjal tökéletes választás, ha a biztonság a cél, ugyanakkor relatív kényelmes viselet is a kutyus számára, hiszen a szíja neoprénnel bélelt, az orrot szabadon hagyja, és mivel maga a szájkosár műanyagból készül, így felveszi az orrnyereg és a száj körvonalát. Használata során a kutya könnyedén tud inni is.

A Trixie szájszíj extra puha párnázatú, így szintén relatív kényelmes viselet a kutyának, valamint rendkívül hasznos is, hiszen a húzásmentes sétálásra lehet vele tanítani négylábú kedvencünket. A termék alapállapotában az evés, az ivás és a lihegés sem akadályozott, ha azonban sétáltatás során a kutya húzni kezd, a szájszíjra csatolt póráz megfeszül, a szájszíj pedig összezárja a pofát. Mivel a póráz a kutyus fejéhez van csatolva, így ennek következtében a kutya feje jobbra vagy balra kitér, eltérítve a négylábút húzása céljától.

A Trixie szájkosár rövid orrú kutyáknak az olyan fajták számára készült, mint például a mopsz, a cavalier spániel, a francia bulldog, az angol bulldog vagy a boxer. A termék szuper választás tehát azon lapos orrú kutyafajták számára, akikre a hagyományos kialakítású szájkosarak nem passzolnak. Ez a típusú szájkosár állítható homlok- és nyakszíjjal rendelkezik, sőt, az elején egy jutalomfalat-adagoló nyílás is található, így a szájkosár használata közben is nyugodtan adhatunk kedvencünknek egy-két jutifalatot.

A szájkosárhoz való hozzászoktatás lépései

Minden olyan dologban, amelyben szép eredményt szeretnénk elérni, a fokozatosság a lényeg. Nincs ez másként a kutyusunk szájkosárhoz való hozzászoktatása terén sem. Ahelyett tehát, hogy csak úgy ukmukfukk, ráhúznánk rémült kutyusunkra a szájkosarat, inkább kövessük az alábbi lépéseket:

1. Mint sok más esetben, amikor valamire tanítani akarjuk kedvencünket, jutalomfalatot használunk célunk elérésére; a szájkosárhoz való hozzászoktatásnál szintén ehhez a trükköz folyamodhatunk. Első lépésként tehát csak annyit tegyünk, hogy ha kutyusunk közelébe hozzuk a szájkosarat, mindig legyen nálunk egy-két jutifalat is, így a védelmi eszközzel való megismerkedése is gördülékenyebben fog menni.
2. A következő lépésünk az legyen - amit szintén ne csupán egyetlen alkalommal gyakoroljunk -, hogy helyezzük a szájkosarat a földre, majd dicsérjük meg nagyon kedvencünket, ha az bármiféle érdeklődést mutat az eszköz iránt.
3. Harmadik lépésként az lesz a feladatunk, hogy rávegyük a kutyát, dugja bele az orrát a szájkosárba. Ehhez használhatunk jutalomfalatot, vagy kutyusoknak készült 100%-os mogyoróvajat. Természetesen ennél a lépésnél sem szabad kapkodnunk, hagyjuk, hogy kedvencünk a maga tempójában fedezhesse fel a szájkosarat, és csak akkor lépjünk tovább, ha ezt már idegenkedés nélkül teljesíti.
4. Innentől kezdve a szájkosár rögzítésének gyakorlásával kell foglalkoznunk. Ez is több alkalmat igénybe vevő munka lesz, de mint a többi lépésre, erre is igaz, hogy hosszú távon akkor érhetünk el vele szép eredményt, ha nem erőltetjük, nem siettetjük a folyamatot.
5. Ha úgy érezzük, kutyusunk a szájkosárral is pont olyan természetesen viselkedik, mint nélküle, akkor megtehetjük vele az első rövidke próbautat… és a következőt és a következőt. Mikor már rövid távon is úgy tűnik, hogy mind a gazdinak, mind az ebnek komfortos a helyzet, akkor már nyugodtan hosszabb távon is kipróbálhatjuk a szájkosárban történő sétáltatást.

Jó tanács a végére: a szájkosárral való ismerkedést csakis nyugalmas környezetben ejtsük meg, ahol semmi nem téríti el kutyusunk figyelmét, illetve semmi nem zökkenti ki őt az eszközzel való megismerkedéstől. Bármilyen apró sikeres lépést jutalmazzunk, valamint dicsérjük fennhangon kedvencünket. Ha betartjuk a szabályokat és nem sietettjük a folyamatot, bizonyos, hogy négylábú barátunk könnyedén hozzá fog szokni a szájkosár alkalmankénti, vagy rendszeres használatához.