Kutya szembetegségek

Életük során a kutyusok is küzdhetnek kisebb-nagyobb megbetegedésekkel, ami alól a szemüket érintő egészségügyi problémák sem tekinthetőek kivételnek. Ha kutyánk szemével problémák adódnak, azt a legtöbb esetben valószínűleg rögtön észrevesszük, hiszen ezt általában a látószerv bevörösödése, beduzzadása, esetleg hunyorgás, viszketés, vagy váladékozás kísérheti. Léteznek azonban olyan szembetegségek is, amiket a kutyus öröklés útján szerzett, vagy esetleg a magas kora miatt alakultak ki. Ez utóbbi típusokat a gondos tisztogatás ellenére sem lehet elkerülni, sok esetben azonban a megfelelő gondozás, vagyis a szemek és azok környékének rendszeres mosdatásával megelőzhető egyes problémák megjelenése.

Ezek mellett léteznek olyan szembetegségek is, amik kifejezetten bizonyos kutyafajtákra jellemzőek, ezért ha egy adott kutyatípus mellett tesszük le a voksunkat, nem árt, ha ezekről a lehetséges egészségügyi problémákról időben informálódunk. De minderről majd kicsit később… először nézzük meg részletesen, mik is azok a dolgok, amit mi magunk is megtehetünk annak érdekében, hogy épen és egészségesen tartsuk kutyusunk szemeit.

Hogyan előzhetjük meg a kutyáknál a szembetegségek kialakulását?

1. Tisztítás. Annak érdekében, hogy az eb szeme egészséges maradjon, bizonyos higiéniai lépéseket rendszeresen el kell végeznünk. És ebben a kulcsszó a rendszeresség. Ha lehetséges, naponta ellenőrizzük a kutya szemeit, tisztítani viszont csak akkor érdemes, ha bármiféle koszt, esetleg váladékot fedezünk fel benne. Hetente egyszer viszont még az ilyen típusú betegségekre nem hajlamos kutya szemeit is érdemes áttörölgetni, a tisztítás során pedig gondosan ügyeljünk arra, hogy a szemzugokat is megfelelően törölgessük ki. Ehhez használjunk egy tiszta és puha vattakorongot, vagy egy kisebb pamut anyagot, valamint az állatorvos vagy az állatpatikus által javasolt szemfertőtlenítő készítményt. Ha már kölyökkorában hozzászoktatjuk kedvencünket ehhez a művelethez, a későbbiek során sem fog (túl hevesen) tiltakozni a szemtisztogatás ellen. 
2. Minőségi táplálék. Bár sokaknak eszébe sem jut, de igenis van kapcsolat a kutya szemének egészsége, valamint a táplálék között, amit rendszeresen kap… mégpedig nem is kevés! Rendkívül fontos, hogy az eb nap mint nap elegendő mennyiségű és minőségű fehérjét fogyasszon, ugyanis a fehérje nagyban befolyásolja a kutya szemeinek egészségi állapotát. Emellett kiemelten figyeljünk arra, hogy a kutyus közelében mindig legyen friss víz, hiszen a dehidratált állapot többek között a látás élességét is negatív irányban befolyásolhatja. Bár sok száraz- és nedves tápban találhatóak a szem egészségét elősegítő kutya vitaminok (A-vitamin, C-vitamin, E-vitamin) és zsírsavak (Omega-3), ha kutyusunk a BARF-módszer szerint étkezik, vagy ha mi magunk készítjük a menüjét, akkor érdemes különféle táplálékkiegészítő készítmények formájában adagolni számukra ezeket a szemegészséget támogató szerves vegyületeket.
3. Irritáló anyagok kerülése. Egy olyan, télen egész nap és egész éjszaka érzékelhető anyag, mint a füst is érzékenyen érintheti a kutya szemét. Természetesen ez nagyon ritka eset, ugyanakkor bármiféle egyéb füst, pl.: a cigarettafüst is kártékony hatással lehet nemcsak a kutya szemére, de az általános egészségére is. Emellett igyekezzünk elkerülni, hogy bármiféle vegyszer vagy egyéb irritáló anyag kerülhessen a kutyus szemébe, hiszen ezek súlyos problémákat okozhatnak nála. Sajnos a durva anyagok mellett a pollen is okozhat könnyezést és a szemek vörösségét, hiszen nemcsak mi emberek, de az állatok is gyakran szenvednek allergiától, melyek közül az egyik a pollenallergia. Ha a fő szezonban az előbb említett tüneteket tapasztaljuk kedvencünknél, bizony könnyen meglehet, hogy allergia okozza a szemproblémát.
4. Állatorvosi szemvizsgálat. Ha bármiféle probléma jelentkezik kutyusunk egészségét illetően, rögtön rohanunk az állatorvoshoz, aki sok esetben azonnal pontos diagnózist képes felállítani. Mennyivel jobb lenne azonban, ha nem csak mindig akkor rohannánk a szakemberhez, ha úgymond ég a ház, hanem időközönként akkor is meglátogatnánk, ha úgy tűnik, minden rendben és csupán azért vinnénk oda kutyusunkat, hogy alávessük egy - esetlegesen megelőző - alapos kivizsgálásnak. Ennek része természetesen a szemek orvos általi ellenőrzése is. 
5. Védőszemüveg. Bár első hallásra egy kissé humorosan hangzik, bizony vannak olyan helyzetek, amelyekben ajánlott a kutyusra védőszemüveget rakni. Ha például sokat tartózkodik a napon és/vagy homokos parton, akkor mindenképpen, hiszen az ő szemét is irritálhatja a túlontúl erős napsütés és UV sugárzás.

Ha már kialakult a probléma… kutya szembetegségek tünetei

Előfordulhat, hogy a gazdi mindent megtesz annak érdekében, hogy kedvence szeme ép és egészséges legyen, mégis, ennek ellenére, valamiféle probléma jelentkezik ezen a területen. Számos különböző tünet mutatkozhat szemproblémák esetén, amelyek közül mi most a leggyakoribbakat soroljuk fel:

Amennyiben a kutyus sűrűn vakargatja, vagy dörzsölgeti a szemét, az mindenképpen problémára utalhat, sőt, ha emellé a szem váladékozása is társul, bizonyosak lehetünk abban, hogy valamiféle betegség támadta meg kedvencünk látószervét. Ha a szemből távozó váladék sárgás vagy zöldes színű, akkor eléggé bizonyos, hogy gyulladásban vannak a kutyus szemei, különösen akkor, ha már a szemfehérje is vérerekkel átitatott.  

Nem ritka az egyik, vagy mindkét szem vörössége és/vagy duzzanata sem, ami többek között utalhat kötőhártya-gyulladásra is, kezelése viszont mindenképp gyógyszeres kell, hogy legyen. 

Előfordulhat az is, hogy az eb szemébe valami kis idegen tárgy került, mely miatt a kutyus folyton hunyorog, vagy ki sem tudja nyitja a szemét. A szemben található idegen test homályos látást is eredményezhet, a látóképesség csökkenését azonban egyéb tényezők is befolyásolhatják, amikről majd a későbbiekben lesz szó.   

Szerencsére csak igen ritkán, de a szemgolyó elmozdulása vagy kifordulása is előfordulhat egyes esetekben. Egy, ilyen különösen ijesztő helyzetben mindenképpen ajánlott azonnal szakorvosi segítséget kérni, de a fentebb felsorolt, kevésbé sürgős esetekben is célszerű mihamarabb kedvencünket elvinni egy állatorvosi rendelőbe, ahol a kutyadoki egy alapos vizsgálatot követően célirányos kezelést javasolhat kutyusunk számára.

Szembetegségekre hajlamos kutyafajták 

Mikor kutyavásárlásra adjuk a fejünket, mindenképp érdemes arról tájékozódni, hogy a kiszemelt fajta hajlamos-e bizonyos betegségekre, jelen esetben szembetegségekre. Valójában olyan típust úgyse tudunk választani, amelyik semmiféle betegségre nem fogékony, ugyanakkor vannak fajták, melyek kevesebb és vannak olyanok, amelyek többféle betegségre hajlamosak.

Nézzük most meg azokat a kutyafajtákat, amelyeknél gyakrabban fordulnak elő bizonyos szemproblémák.

A labrador retriever és a golden retriever esetében a szembetegségek elég gyakoriak lehetnek. Ez a két kutyafajta hajlamos lehet a szürke hályogra, a szaruhártya disztrófiára, a glaukómára (zöld hályog), a PRA-nak rövidített progresszív retinális atrófiára, a retinális diszpláziára, valamint az egyes fertőzések következtében kialakuló betegségekre, mint pl.: a kötőhártya-gyulladás. 

A legszebb kutyának kikiáltott szibériai husky szintén fogékony olyan szembetegségekre, mint a hereditárius katarakta, a progresszív retina atrófia (PRA), a szaruhártya disztrófia, valamint a zöld hályog.

Az amerikai cocker spániel szintén az a kutyafajta, melynél gyakrabban alakulnak ki szembetegségek. Ennél a típusnál a zöld hályog, a szaruhártya disztrófia, valamint a progresszív retinális atrófia (PRA) megjelenése gyakori, ugyanakkor a fajta kötőhártya-gyulladásra is hajlamos. 

Az előbbiekben már említett hereditárius katarakta, a progresszív retinális atrófia, valamint a szaruhártya disztrófia szembetegségek az uszkárok és a si-cuk esetében is meglehetősen gyakoriak, ám utóbbi kutyafajta ezek mellett hajlamos még a száraz szem szindrómára, bizonyos szemhéj rendellenességekre és a szemhéjbefordulásra. 

E kutyafajták mellett van még néhány, amelyek társaiknál hajlamosabbnak bizonyulnak egyes szembetegségekre, ezek pedig nem mások, mint a német juhászkutya, a dán dog valamint a skót juhászkutya. Ők a következő szembetegségekre fogékonyak:

• Dán dog: szürke hályog, szaruhártyafekély, zöld hályog, cseresznyeszem, száraz szem betegség, kötőhártya-gyulladás
• Német juhászkutya: progresszív retina degeneráció, szaruhártya-gyulladás, cseresznyeszem, kötőhártya-gyulladás, zöld hályog, szürke hályog, retina diszplázia
• Skót juhászkutya: collie szembetegség (collie eye anomaly (CEA), choroidális hipoplázia, gennyes szaruhártya-gyulladás, hasadékképződés a szemben, retinaleválás

Néhány szembetegség elég idegenül hangzott, és csupán a megnevezés alapján bizonyos, hogy nem volt egyértelmű, miféle szemet érintő egészségügyi problémáról volt szó, igaz?

Oda se neki, ezeket ugyanis a következő részben alaposan kifejtjük.

Kutya szembetegségek és tüneteik

A kötőhártya-gyulladás meglehetősen gyakori szembetegség a kutyáknál, megjelenésének oka pedig igen változatos lehet. Okozója gyakran a pollen, egyes élelmiszer-összetevők, vagy a bolhanyállal való érintkezés következtében fellépő allergiás reakció, de vírusos és bakteriális fertőzések, stressz vagy mérgezés következtében is megjelenhet. Előfordulhat, hogy idegen test kerül a kutya szemébe, ami szintén okozhat kötőhártya-gyulladást, de egy, a szaruhártyát érintő baleset is eredményezheti a betegség kialakulását. A kutya kötőhártya-gyulladás tünetei között leginkább a sárgás-zöldes színű váladékozás, az adott terület fájdalma, valamint a megdagadt, vöröses szem szerepel. Bár ez nem annyira gyakori, mint az előzőek, a tünetek között megjelenhet a szem belső részén található harmadik szemhéj előreesése is. A kutya kötőhártya-gyulladás kezelését minden esetben az állatorvos határozza meg, ami a kiváltó okoktól függően egymástól eltérhet. Míg allergia esetén valószínűleg antihisztamin alkalmazását írhatja elő a kutyadoki, addig egyéb esetekben gyulladáscsökkentő szemcsepp használatát vagy antibiotikum alkalmazását javasolhatja.

A kutya szürke hályog megjelenése a kutya szemlencséjének degenerálódásával, majd az állat látásromlásával jár. Megjelenésének okai között egyrészt az öröklődést említhetjük, másrészt az olyan betegségeket, mint az alacsony kalciumszint és a cukorbetegség, valamint a sugárzásnak való kitettséget és a különböző méreganyagok elfogyasztását. A kutya szürke hályog tünetei a szemlencsék szürkés elhomályosodása és a látásromlás következtében kialakuló orientációs problémák. Ha a szürke hályog a cukorbetegség következménye, akkor a tünetek között a fokozott szomjúság és sűrű vizelései inger is szerepelhet. A kutya szürke hályog kezelésének módja ebben az esetben is a kiváltó ok függvénye. A cukorbetegség miatt kialakult hályog kezelése nem tűr halasztást, mivel ebben az esetben az rohamos tempóban fejlődik. Az állatorvos legtöbbször gyulladáscsökkentő vagy antivirális szemcsepp alkalmazását javasolhatja, de olykor antibiotikum-kúrára is foghatja a szembetegségben szenvedő ebet.

A kutya zöld hályog vagyis a glaukóma a szem belső nyomásának növekedésével jár együtt. Kiváltó okai közt szerepel a betegségre való genetikai hajlam, ami már kölyökkorban jelentkezhet, de egyéb szembetegségek (szaruhártya sérülés, szemlencse luxáció, korábbi szemgyulladás) másodlagos tüneteként is kialakulhat. A kutya glaukóma tünetei lehetnek a szemben fellépő fájdalom, a szemgolyó észrevehető megnövekedése, nyugtalanság, vagy épp aluszékonyság, valamint a betegség előrehaladtával szaruhártya ödéma is kialakulhat. A kutya zöld hályog kezelése a kezdeti időszakban szemcsepp használatával történik, előrehaladottabb állapotban azonban a műtéti megoldások hozhatnak csak eredményt.

A cseresznyeszem betegség a kutya harmadik szemhéjánál található mirigy előreesésével jár. Ez a mirigy mind színében, mind formájában hasonlít a cseresznyére; innen kapta a nevét a betegség. A cseresznyeszem kialakulásának oka, hogy a szem alsó, belül található széléhez rögzült harmadik szemhéj mirigye veszít a kötődés erősségéből, ezáltal engedve a mirigy előreesését. A rövid orrú kutyák, mint a bulldog, a boston terrier vagy a cocker spániel sokkal hajlamosabbak erre a betegségre, mint az egyéb fajták.

A cseresznyeszem tünete az időről időre kisebb-nagyobb mértékben megjelenő, duzzadt és piros cseresznyeszem. Mihamarabbi kezelése nagyon fontos, mivel a problémás rész, vagyis a harmadik szemhéj felelős a könnytermelés akár 50%-áért is! Az állatorvos a diagnózis felállítása után, szemcsepp használata mellett, műtéti beavatkozást fog javasolni, melynek során az operációt végző orvosnak a harmadik szemhéj pótlását is el kell végeznie. 

A progresszív retina atrófia (PRA) egy olyan genetikai betegség, ami előbb vagy utóbb a kutya teljes vakságához vezet. Oka kizárólag az öröklődésben keresendő. A progresszív retina atrófia tünetei csak igen lassan alakulnak ki, ezért jellemző, hogy a betegség tényét csak igen soká tudják diagnosztizálni. A legelső tünetek valamikor a kutya egy és hat éves kora körül jelentkeznek; feltűnővé válik-e, hogy a kutya nagyon rosszul lát sötétben, vagy egyenesen meg is vakul az éjszakai órákra. Ezen betegség kezelése egyelőre nem lehetséges. A megelőzés az, amire e betegség esetében a legnagyobb hangsúly vetül, ezért nagyon fontos, hogy a PRA-ra hajlamos fajtákat kölyökkorban szűrjék erre az egészségügyi problémára. Progresszív retina atrófiára hajlamos ebfajták a cocker spániel, a labrador retriever, egyes uszkárok, a tibeti terrier valamint a tacskó egyes típusai.  

A lusta szem vagy kancsalság az az állapot, amikor a kutya szeme (egyik vagy mindkettő) nem egyenesen előre tekint. A betegség következtében csökken a kutya kommunikációs képessége, idővel pedig akár meg is vakulhat az érintett eb. Tünete a szem nem “előre” nézése, ami egyes esetekben akár hirtelen fellépő probléma is lehet.

Oka egyrészt lehet örökletes, ami főként a mopszok és a boston terrierek esetében fordul elő. Ilyenkor az állapot nem igényel kezelést. Ha viszont hirtelen fellépő problémáról van szó, azonnal keressük fel kedvencünkkel az állatorvost, mert könnyen előfordulhat, hogy a kancsalság kialakulását komoly neurológiai probléma okozza. A lusta szem vagy kancsalság kezelése - mint sok más szembetegség esetében, itt is - a kiváltó októl függ.

A száraz szem szindróma kialakulása során a szem felületén és a szemhéjak széleinél nem található megfelelő mennyiségű könny. Ennek következtében begyulladhat a szaruhártya, illetve a kötőhártya, maga a szem pedig nagyon kiszárad. Okai között szerepelhet egyes gyógyszerek mellékhatása, a könnymirigy begyulladása, vagy bizonyos neurológiai problémák. A száraz szem szindróma tünetei a kötőhártya megduzzadása, a kitüremkedő harmadik szemhéj, a szem váladékozása, túl sűrű pislogás, valamint a szemhéjat és a szemet átölelő szövet feldagadása. A száraz szem szindróma kezelése a könnytermelés helyreállításával történik. E betegségre hajlamos kutyafajták többek között a westie, a cocker spániel, a bulldog és a si-cu.

A szemlencse ficam (luxáció) azt jelenti, hogy a kutya szemlencséje elmozdul az eredeti helyéről. A szivárványhártya mögött található lencsét megfelelő helyén a lencsefelfüggesztő rostok tartják, azonban ha ezekkel probléma adódik (elszakadnak vagy egyéb módon károsodnak), a lencse is elmozdul. A szemlencse ficam (luxáció) tünetei a harmadik szemhéj kiemelkedése, a túlzott pislogás, a kemózis, a kötőhártya megduzzadása, valamint a szem váladékozása. A szemlencse ficam (luxáció) kezelése során - akárcsak a száraz szem szindróma esetében - a cél a könnytermelés helyreállítása. 

A befelé forduló szemhéj (entrópium) következtében befelé fordul az eb alsó vagy felső szemhéja, a szempillák pedig ezáltal a szaruhártyát fájdalmasan irritálják. Tünetei a szemdörzsölés, a fájdalmas szemfelszín, valamint tályog esetleges kialakulása. A befelé forduló szemhéj (entrópium) kezelése csakis műtéti úton lehetséges; ilyen esetben a sebész állatorvos visszahelyezi a problémás szemhéjat.

A szaruhártya disztrófia a kutya látásának elhomályosodásával jár. A betegség három típusát különböztetjük meg:

1. Az endothelialis szaruhártya disztrófia a szaruhártya belső rétegét károsítja, mégpedig leginkább a középkorú kutyák esetében. A betegség ezen fajtájának látásvesztés lehet a hosszú távú következménye.
2. A stromalis szaruhártya disztrófia a szaruhártya középső rétegére van negatív hatással. Ez a típus a fiatalabb ebek betegsége, ami a zsírcseppek felhalmozódását jelenti, ami szerencsére sem tüneteket nem produkál, sem fájdalmat nem okoz a négylábúnak.
3. Az epithelialis szaruhártya disztrófia a külső réteg betegségét jelenti, ám - az előző típushoz hasonlóan - semmiféle fájdalommal vagy tünettel nem jár.

A szaruhártya disztrófia az egyhébb esetekben nem igényel kezelést, mivel nincs jelentős hatással a kutya látására.

A szaruhártya-gyulladás annyit tesz, mint a betegség elnevezése, tehát a kutya szaruhártyájának gyulladt állapotára utal. A szaruhártya-gyulladás tünetei a sárgás, vagy zöldes váladék távozása a szemből, a hunyorgás, a szem dörzsölgetése, valamint annak kipirosodása. A betegség gyanúja esetén azonnal forduljunk állatorvoshoz, mivel a betegség fertőző lehet.  A kutyadoki a probléma kezelésére a legtöbb esetben bakteriális szemcsepp használatát fogja javasolni, ritkább esetekben azonban - a gyulladás megszüntetésére - szteroid készítmények is szükségessé válhatnak. 

A kutya szemhéj daganat leginkább az idősebb ebek esetében fordul elő. Csakúgy, mint más típusú daganatok, a szemhéj daganat is lehet jó- vagy rosszindulatú. Kialakulása egyes kutyafajták, mint a retrieverek, a beagle-ök vagy a vizslák (pl. magyar vizsla vagy weimari vizsla) esetében gyakoribb, így ezen típusok szemvizsgálatánál még körültekintőbbnek kell lennünk, mint általában. A kutya szemhéj daganatok tünete szinte minden esetben a szemhéjon megjelenő, egyre látványosabb csomók. Bár fájdalmat ezek a dudorok nem okoznak a kutyának, a betegség előrehaladtával méretük egyre nő, ami viszont kellemetlenséget okozhat. A kutya szemhéj daganatok kezelése a daganat műtéti úton való eltüntetését jelenti. A sebészeti megoldás sok esetben teljesen gyógyulást hozhat az érintett kutyusnak. 

Végezetül…

Rendszeresen ellenőrizzük kutyánk szemeit, és ha bármiféle szokatlan tünetet észlelünk, mihamarabb látogassuk meg az állatorvost, aki szakszerű tanácsokkal, gyógyszerekkel és  egyéb megoldásokkal segíthet kedvencünk szemének mihamarabbi gyógyulásában.