Tudj meg többet a kutyák esetében gyakran jelentkező ételérzékenységről és ételallergiáról

A kutyák allergiás megbetegedéseiről szóló cikkünket kezdjük az atópia fogalmának tisztázásával. Az atópia allergiás megbetegedésre való hajlam. A szó jelentése – „szokatlan reakció” – nagyon kifejező. Arról van szó ugyanis, hogy az immunrendszer extrém válaszokat ad a veszélytelen ingerekre is. Az atópiás állatok számtalan dologra lehetnek allergiásak, a poratkától kezdve, a penészen át egészen az emberi korpáig. Közös bennük, hogy valamilyen környezeti tényező váltja ki betegségüket, és minél intenzívebb ennek a tényezőnek a jelenléte, annál súlyosabbak lesznek a tünetek.

Mi okozhat kisállatokban allergiát?

Kisállatokban a leggyakrabban a bolhacsípések okoznak allergiát, ezt hívják bolhanyál-allergiának. A bolha nyálára adott allergiás reakcióra adott válasz a súlyos bőrirritáció. Ezt követik a különböző ételallergiák, amelyek közül kutyákban a marhahúsra, tejtermékre, és a búzára való allergiák a leggyakoribbak, a macskákat pedig leginkább a marhahús, tejtermék és halhús allergia érinti.

De mint azt korábban már említettük számtalan környezeti tényező okozhat még allergiát. Ezért érdemes ezeket csoportokba osztani az immunválaszt kiváltó anyagok – az antigének – szervezetbe jutási módja szerint.

  • Evés során a szervezetbe kerülő antigének maguk az ételek, az adalékanyagok, tartósítószerek, színezékek, illetve az élelmiszer tárolása során elszaporodó atkák.
  • Belégzéssel a szervezetbe jutó antigének a cigarettafüst, pollenek, illatanyagok, különböző szövetekből származó por, és egyéb szemcsék, de akár a korpa is lehet ilyen anyag.
  • A bőrrel érintkező allergének lehetnek poratkák, bolhák, szappanok, és a gyapjú.

Minden, amit a kutyád lehetséges étel-allergiájáról tudnod érdemes

A továbbiakban igen részletesen igyekszünk foglalkozni a táplálék-allergia kérdéskörével a kutyák esetében, ugyanis ez az az allergiás megbetegedés, amelynek elkerüléséhez, illetve kezeléséhez felelős gazdiként leginkább hozzájárulhatunk.

Ételallergia vs. étel-intolerancia

A feldolgozott élelmiszerek korában talán nem annyira meglepő, hogy kutyáinkat is utolérhetik az ételallergiák. Az allergia az immunrendszer túlműködése miatt fellépő, általában kellemetlen tünetekkel járó megbetegedés. Ennek egyik oka lehet, ha a kutyus hónapokon át ugyanazt eszi. Ebbe a csapdába úgy is beleeshetünk, ha különböző tápokat választunk neki, de ezek összetételében ugyanaz a húsféle szerepel. Ilyenkor azzal szemben allergia léphet fel. Ezért fontos tehát, hogy változatos étrendet biztosítsunk kedvenceink számára.  Az immunrendszer fokozott reakcióját ebben az esetben a húsokban felhalmozódott antibiotikumok, és hormonok válthatják ki. 

Ezzel a jelenséggel szemben az étel-intolerancia annyit jelent, hogy egyes ételek zavarják, károsítják az eb egészséges emésztési folyamatait. Más néven ezt nevezzük étel érzékenységnek. Hozzánk, emberekhez hasonlóan a kutyák is lehetnek érzékenyek a tejtermékekben található laktózra (tejcukorra), vagy az egyes szénhidrátfélékben előforduló gluténra. Tulajdonképpen ez annyit jelent, hogy ezeket a tápanyagokat a kutyus egyszerűen nem tudja megemészteni.

Milyen fajta kutyákra jellemző az ételallergia, illetve az étel-intolerancia?

Erre a kérdésre nagyon egyszerűen a válasz az, hogy az összesre. Általában azt szokták mondani, bármelyik kutyában, amelyik táplálékot magához vesz, bármikor, bármilyen életszakaszban kialakulhat ételallergia, vagy étel érzékenység. Vannak azonban olyan fajták, amelyeknél magasabb kockázatot figyeltek meg. Ezek, a terrierek, szetterek, retrieverek, és az olyan lapos orrú fajták, mint a mopszok, bulldogok, és a Boston terrierek.

Mi okozhat a kutyákban ételallergiát, illetve étel-intoleranciát?

Pár példát már említettünk, de most nézzünk egy teljesebb listát arról, mi válthatja ki ezeket a betegségeket. A kutyatápok többsége rengeteg összetevőből áll, és ezeknek többsége okozhat allergiát, vagy érzékenységet. Mégis, amik a leggyakrabban okoznak kellemetlen tüneteket azok az alábbiak:

  • szója
  • búza
  • tejtermék
  • kukorica
  • tojás
  • húsfélék (csirke, marha, sertés, pulyka)

Ha rátérünk a tünetekre látni fogjuk, hogy egyes esetekben bizony nagyon megkeserítheti kutyusunk életét, ha kezeletlen marad az ételallergiája, illetve étel intoleranciája. Persze nem lehet általánosítani, náluk is meghatározóak az egyéni tulajdonságok, akárcsak nálunk, embereknél. Fontos viszont megjegyezni, hogy a tüneteket tekintve külön kell választanunk az allergiát az érzékenységtől, hiszen a két betegség hátterében, mint azt az előbbiekben már ismertettük, más-más folyamatok állnak.

Mik azok a kellemetlen tünetek, amik az allergiával együtt járnak?

  • krónikus fülgyulladás
  • szőr, bunda minőségi romlása
  • viszkető, könnyező szemek
  • gyulladt torok
  • horkolás
  • viszketés
  • a mancs harapdálása
  • kényszeres nyalogatás
  • bőrkiütések
  • csalánkiütések
  • hányinger
  • hányás
  • viszketés a hátsó testfélen
  • krónikus gázképződés

Allergiás kutyus

Mik azok a kellemetlen tünetek, amik az érzékenységgel együtt járnak?

  • gázképződés, és felfúvódás
  • fájó gyomor
  • ingerlékenység, vagy idegesség
  • hasmenés
  • hányás
  • viszketés a hátsó testfélen
  • fogyás
  • gyors, és túlzott hízás

Érdekes megfigyelni, hogy ezen tünetek között vannak olyanok, amik egészen félrevezetőek is lehetnek. Hiszen egy gyulladt torok, vagy könnyező szem egy laikus számára, a legtöbb esetben, valamilyen légúti irritációt feltételez. Ezért nagyon fontos, hogy ha észleljük ezeket a tüneteket, mielőbb forduljunk állatorvoshoz. Szerencsére a legtöbb tünet ezek közül nem marad rejtve, nem nekünk kell rájönnünk vajon mi baja lehet szomorú kis kedvencünknek. Ezek szembetűnő, jól megfigyelhető jelek, így segítenek minket abban, hogy minél előbb nekifogjunk az okok felderítésének. Semmiképpen sem szabad őket kezeletlenül hagyni, mert hosszú távon súlyos következményekkel járhatnak. 

Az allergia, és az étel-érzékenység hosszú távú, egészség károsító hatásai

Allergia esetén az immunrendszer folyamatos támadásaink kitett szövetek károsodása miatt, étel érzékenység fennállásakor pedig a folyamatos bélirritáció számtalan krónikus betegséget okozhat. Ebbe a kategóriába tartozik:

  • az epilepszia, és görcsök
  • a szívelégtelenség
  • a veseelégtelenség
  • a májelégtelenség
  • az ízületi gyulladás
  • a hasnyálmirigy-gyulladás
  • a májgyulladás
  • a Cushing kór (a mellékvesék túlzott kortizol hormon, közismertebb nevén stresszhormon termelése)
  • az Addison kór (a mellékvesék csökkent működése)
  • a túl-, vagy alulműködő pajzsmirigy
  • és a rák

Mit tegyünk, ha étel allergia, vagy étel intolerancia tüneteit észleljük kedvencünkön?

Az első, és legfontosabb, hogy ne próbáljuk meg házilag diagnosztizálni őt. Bízzuk ezt az állatorvosra. Mint azt korábban is láthattuk, a tünetek nem egyértelműen jellemzők az allergiára, illetve az intoleranciára, más betegségekre is utalhatnak. Azzal azonban nem teszünk semmi rosszat, ha kicsit megfigyeljük a kutyust. Próbáljunk meg választ találni arra a kérdésre, mikor jelentkeznek a tünetek a legnagyobb intenzitással. Nem árt az sem, ha készítünk egy naplót a tünetekről, és ezzel párhuzamosan az elfogyasztott ételekről is. Ez sokat segít majd az állatorvosnak a diagnózis felállítása során.

Hogyan diagnosztizálható az allergia, illetve az érzékenység a kutyánál?

Táplálék allergia, illetve érzékenység esetén az állatorvos kérhet ételpróbát, vagy ún. eliminációs diétát.

Ha a kutyus a régi ételével szemben kezd allergiás, vagy érzékenységi reakciókat adni, akkor ételpróbákat kell tartani, amely során új fehérje, és szénhidrátforrásokat vezetünk be a kutya étrendjébe, amit eddig még nem kapott.

Ha viszont valamilyen új ételre adott a kutyus egy átmeneti allergiás, vagy érzékenységi választ, akkor először is az új étel adását azonnal hagyjuk abba, majd alkalmazzunk eliminációs diétát. Az eliminációs diéta lényege, hogy kizárással próbáljuk eldönteni az étel melyik összetevője okozhatta az allergiát, érzékenységet.  Ennek módja, hogy egy ideig csak valamilyen új fehérje, és szénhidrát forrást (például csak főtt kacsát, és rizst) adunk enni a kutyusnak. Ez majd segít az emésztőrendszerének, illetve az immunrendszerének visszaállni a normális működésre. A fehérje összetevőnek mindenképpen olyannak kell lennie, amivel a kutyus korábban még nem találkozott, tehát a kacsán kívül lehet még bárány-, nyúl-, vad-, vagy esetleg kecskehúst, de akár halat is adni. A hagyományos húsok, mint a csirke-, marha-, sertés-, és pulykahús nem adhatók, valamint tejtermékek sem. A szénhidrát összetevő főtt burgonya, vagy rizs lehet. A tészta-, és kenyérfélék túl sok összetevőjük miatt nem alkalmasak.

Fontos megérteni, hogy a diétának csak akkor van értelme, ha a kutyus kizárólag csak a hipoallergén táplálékot eszi. Semmi más, semmilyen mennyiségben nem adható, tehát sem rágócsontot, sem fogtisztítót, illetve asztal mellől adagolt jutalomfalatot nem szabad adni a kutyusnak. 

Ha a diéta során a tünetek alábbhagytak elkezdhetjük etetni a kutyust a régi ételével, ami nem okozott tüneteket. Végül pedig hasonlítsuk össze a régi, és az új ételek összetételét, és próbáljuk megtalálni az újban az allergiát/érzékenységet kiváltó összetevőt. A jövőben természetesen zárjuk ki az étrendből ezt az összetevőt.

Ezek a folyamatok igen hosszadalmasak, akár hetekig, hónapokig is eltarthatnak. Más úton is utánajárhatunk a tünetek okainak, azonban ezek mindegyike egy kis beavatkozást igényel.

Az allergiák diagnosztikájára régebben csak az ún. intradermális-próba állt rendelkezésre. Ezzel számos allergén kimutatható volt, de háziállatok esetében több tényező korlátozta széleskörű elterjedését. Például az, hogy csak altatásban lehet végezni, a szteroid-kezelést 4-6 héttel korábban abba kell hagyni, illetve táplálék-allergia esetében nem használható. 

Ezen hátrányokat már kiküszöböli a vérből történő allergiavizsgálat, melynek további nagy előnye, hogy csupán 3-4 ml vérszérumot igényel és még a szteroid kezelést sem kell felfüggeszteni a vizsgálat idejére. Ennek jelentősége igen nagy, hiszen az allergiás állatok többségénél szteroidokat alkalmaznak a leggyakrabban tüneti kezelési módszerként. Ennek ellenére az egyetlen biztos út a diagnózis felállításában az eliminációs diéta marad, mert a vértesztek megbízhatóságát a táplálékallergia diagnosztikájában mindez idáig nem sikerült bizonyítani.

Hogyan etessük allergiás/étel érzékeny kedvencünk?

A diagnózis felállítása után a legfontosabb az allergiát, illetve érzékenységet okozó anyag eltávolítása az étrendből, ami táplálékallergia, illetve érzékenység esetén, rövid úton meg is oldja a problémát. Az élethosszig tartó, diétás táplálást más néven hipoallergén diétának nevezzük. 

Az allergiás kutya kezelésében fontos, a már szintén említett tüneti terápia, mely elsősorban szteroid hatóanyagú gyulladáscsökkentők alkalmazását jelenti, melyek csillapítják a kellemetlen bőrtüneteket. Többnyire az állandó vakarózás miatt, másodlagosan kialakuló fertőzések kezelése is szükséges, ami antibiotikumokkal, gombaellenes szerekkel történik. A viszketés csökkentésére jól alkalmazhatók a gyógysamponok.

A diétán kívül is léteznek azonban oki kezelési lehetőségek, melyek során nem csak a tüneteket kezeljük, hanem magát a kiváltó okot szüntetjük meg. Erre egy lehetőség a hiposzenzibilizáló terápia, melynek segítségével az allergiás kutya védekező rendszerét megtanítják arra, hogy viselje el a panaszt okozó anyagot. Ezt úgy érik el, hogy rendszeres időközönként, a kutya bőre alá injekcióznak egy az adott anyagból készült speciális, egyedileg összeállított oldatot, amely csak kis mennyiségben tartalmazza az adott anyagot, így csak kismértékű immunválaszt fog kiváltani. Ez a módszer nagyon korszerű, nincsenek mellékhatásai, és hosszú távon akár tünetmentesség is elérhető vele.

Megelőzhető-e az ételallergia

Az allergiát, illetve érzékenységet okozó anyagok száma annyira sok, hogy minden potenciális veszélyforrást szinte lehetetlen kiiktatni. Viszont létezik egy fajta tápanyag, amely jótékony, egyben hasznos lehet a káros folyamatok megelőzésében, vagy ha már kialakultak, segítség lehet a visszafordításukban is. Ezek pedig a különböző zsírsavak.

A zsírsavakat évek óta ajánlják a bunda minőségének és ragyogásának javítására. Nemrégiben egy új kutatás kimutatta, hogy bizonyos zsírsavak - az omega-3 zsírsavak - igen kedvezőek az allergiák kezelésére nézve, kutyák és macskák esetében. Az omega-3 zsírsavak a bőrben csökkentik a hisztamin és más felszabaduló vegyi anyagok mértékét és hatását, melyek az allergia következtében jönnek létre.

Azonban nem minden allergiás kutya reagál az omega-3 zsírsavakra, és azt is fontos megjegyezni, hogy az omega-3 zsírsavak nem akadályozzák meg az allergia kialakulását, de az azzal együtt járó kellemetlen bőrtüneteket jelentősen enyhíthetik. A legjobb a halból kivont omega-3 zsírsav, illetve maga a halhús. Ma már vannak jó minőségű kutyatápok, amelyekhez hozzáadják kiegészítésként a megfelelő omega-3 zsírsavakat, az allergiás kutyusoknak viszont ennél valószínűleg nagyobb dózisban lesz rá szükségük.

Általánosságban elmondható, hogy az ételallergiás, vagy étel érzékeny kutya gondozása nagy odafigyelést igényel. Fontos, hogy megtaláljuk a számára legjobb étrended, és sajnos ez sokszor csak nagyon hosszú idő alatt sikerül. 

Szerencsére ma már sokak számára elérhetőek azok a tápanyagok, tápanyag kiegészítők, kezelések, melyek segítségével tünetmentessé tehetjük kedvencünket, és megelőzhetjük az ételallergia, valamint az étel-intolerancia súlyos szövődményeit.


Hozzászólások 

  • Légy te az első, aki hozzászólsz! Az elfogadott érdemi hozzászólásokért pontokat kapsz, amelyek kvalifikálnak nyereményjátékunkba.

Oszd meg a véleményed!