Kutyák és macskák külső elősködői

Házi kedvenceink esetében, a leggyakoribb és egyben a legkellemetlenebb élősködők a bolhák, és a kullancsok. Emellett ugyanúgy megcsíphetik őket szúnyogok és legyek, mint minket, és persze tetvesek is lehetnek. Ezek az élősködők azonban közel sem okoznak annyi gondot, mint az előbb említett két csoport tagjai, ezért most részletesebben is írunk a bolhák, és kullancsok életmódjáról, tulajdonságairól és kisállatainkra jelentett veszélyükről.

Bolhák előfordulása, és életmódja

A bolhák egész évben problémát okozhatnak. Rendkívül ellenálló élősködők, szélsőséges időjárási viszonyok mellett is képesek a túlélésre. A téli időszak rövidülése, és így a 0 °C alatti hőmérsékletű napok számának csökkenése Európában jelentősen elősegítette a bolhák elterjedését. Bárhol előfordulhatnak, ahol kutyák, és macskák vannak, tehát séta közben az utcán ismerős, és kóbor állatokkal való találkozás során egyaránt, rokonoknál, szomszédoknál stb.

A kutyáknak, és macskáknak is van saját bolhája (Ctenocephalides canis, illetve Ctenocephalides felis), melyek igazán csak mikroszkóppal különböztethetők meg, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy kutyán, macska-bolha telepszik meg.

A fertőződés úgy történik meg, hogy a bolhák felugranak a gyanútlan állatra, és a szőrszálak között elrejtőznek. A bolhák akár 8 cm magas, és 3,5 cm hosszú ugrásra is képesek. Szájszervük a vérszívásra specializálódott, úgynevezett szúró-szívó típusú. 

Rendkívül gyorsan szaporodnak, egy nőstény bolha akár napi 30-50 pete lerakására is képes, heteken át. A bolhapeték tojás alakúak, fényesek, fehérek, kb 0,3–0,5 mm-esek, tehát szabad szemmel nem láthatók. Csak egy-két órát maradnak a szőrzeten, majd a környezetbe hullanak. 

A peték, és a további fejlődési alakok elárasztják az állat tartózkodási helyének minden rejtett zugát, kipusztításuk nagyon hosszadalmas, és nagy körültekintést igénylő folyamat. A bolhapetéket ugyan el lehet távolítani porszívóval például a szőnyegből, vagy egyéb kárpitokból, de a porzsákban is átalakulhatnak lárva stádiumba. A bolhapetékből fejlődő lárvák tüskés laposféregre hasonlítanak, és kb. 0,5 cm-esek. Nagy szájszervük van, és eleinte fehérek, a bélcsatornájuk látható a kültakaró alatt, de táplálkozásuk során barnára színeződnek.

Táplálékuk szerves hulladék, például hámsejtek, bolhapeték, illetve a kifejlett bolhák ürüléke, ami tulajdonképpen a gazdaállat emésztett vére. A sötét zugokat kedvelik, és fejlődési stádiumuk végén bábbá alakulnak. 

A kikelést robbanásszerűen beindítja a gazdaállat testhője, légzése, vagy árnyéka, tehát az elhaladó állat magához vonzza a frissen kifejlett bolhákat. Azt a helyet, ahol a fiatal bolhaegyedek a közelükbe kerülő gazdára várnak kikelési helynek nevezzük. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a bolháknak a kifejlett, látható formája, ami kedvencünkön is megtalálható csupán 5%, 95%-uk a környezetben, a szőnyeg bolyhaiban, a takaró szöveteiben, a parketta repedéseiben, a kanapén, a kutyaházban, a cica fekhelyén, az autóban, vagy akár a gyerekülésben él.

A bolhák által okozott tünetek

Miután a bolhák életük nagy részében láthatatlanok, és kifejlett alakjuk is igen apró, ráadásul mozgékony is, nehéz őket a szőrszálak között tetten érni. Így fontos, hogy tisztában legyünk a jelenlétük okozta tünetekkel. 

A legfőbb jele a bolhák jelenlétének kutyáknál a mániás vakarózás, a bőr rágcsálása, főleg a faroktőnél. Ezáltal a kutyus szétrágja, és lenyeli a bolhákat, így a szervezetébe kerülhet a bolha által hordozott uborkamagképű galandféreg (Dyplidium caninum) petéje, amely a kutya beleiben kifejlődik, és élősködik. A féreg jelenléte csak ritkán okoz olyan tipikus tüneteket, mint a végbél körüli viszketés, és a fenék földhöz dörgölésével történő vakarózás. A féregből leszakadt darabok kiürülnek, és a székletben hosszúszemű rizsre emlékeztető darabok formájában megjelenhetnek. Csak nagyon ritkán okoznak emésztési gondokat, de elzárhatják a beleket, és hányást idézhetnek elő, és az embert is megfertőzik, ezért a bolhás kutyákat féregirtóval is kezelni kell. 

A bolhás macskák nem annyira vakaróznak, inkább valamihez hozzádörgölőznek, és folyamatosan tisztálkodnak. 

Mindkét fajra jellemző, hogy a fájdalmas csípések miatt az állatok nyugtalanná válnak, látszólag céltalanul futkosnak. A szőr fénytelenné, nyáltól csatakossá válhat, szőrhiányos területek alakulhatnak ki, ekcémára emlékeztető bőrelváltozásokkal. A szőrszálak között apró, fekete színű félköríves bolhapiszok látható.

Bolhanyál-allergia

A bőrelváltozások különösen a bolhanyálra allergiás állatok esetén súlyosak. Esetükben egyetlen bolhacsípés is elég, hogy csúnya, piros, nedvedző, gyulladásos folt alakuljon ki. Vannak állatok, amelyeknél a bolhanyál-allergia már az első bolhacsípés után kialakul, míg másoknál akár 3-4 év is eltelhet, mielőtt a szervezet allergiás reakcióval válaszolna a bolhacsípésre. Magát a reakciót a bolha nyálában lévő enzimek váltják ki, melyeket idegen anyagként értékel a szervezet, így védekező mechanizmusokat indít ellenük. Ha ezek túlzott mértéket öltenek, akkor beszélhetünk allergiáról.

A tünetek tekintetében a kutyák, és macskák némi eltérést mutatnak. Kutyák esetében szőrhiányos területek alakulhatnak ki a keresztcsontnál, a faroktőnél, illetve a combok területén. Az erős viszketés miatti állandó vakarózás következtében kialakuló másodlagos hámsérülések különböző kórokozókkal felülfertőződhetnek, nedvedző bőrgyulladás, szőrtüszőgyulladás alakulhat ki. A cicáknak nem annyira hullik a szőrük az érintett területeken, gyakrabban nyalakodnak, tisztogatják magukat, és szőrük alatt sárgás-szürkés színű pörk látható, melyeket leválasztva alattuk vérzés alakulhat ki.

Hatékony bolhamentesítés

A bolhák előbb tárgyalt sajátságaiból adódóan, a bolhamentesítés során fontos figyelembe venni, hogy az állatot, és a környezetet egyszerre kell kezelni. Ezen kívül azt is tartsuk szem előtt, hogy az együtt tartott állatok szinte biztos, hogy átadják egymásnak a fertőzést, így az egy háztartásban élő cicákat, és kutyákat is egyidejűleg kell kezelni, de nem biztos, hogy ugyanazon szer lesz használható mindkét állaton.

A megfelelő hatás elérése érdekében fontos odafigyelni a bolhairtó termékek hatóidejére, adagolási szabályaira, nyakörv esetén a méretére, különösen növésben lévő állatok esetén, illetve arra is, hogy mennyit fürdik, úszik az állat.

A bolhamentesítés első lépése mindenképpen az állatorvosi vizsgálat legyen. Csak az állatorvosnak van ugyanis kompetenciája megállapítani a bolhásság mértékét, és meghatározni a megfelelő bolhairtó készítményt. A bolhairtó szerek különböző hatásmechanizmusokkal rendelkeznek. Egyesek a bolhák szaporodási ciklusára hatnak, mások csak a kifejlett egyedeket ölik meg, illetve vannak olyan termékek is, melyek a kifejlett állatok elpusztítása mellett a környezetben élő fejlődési alakokra is hatnak. Alapvető elvárás ezekkel a termékekkel szemben, hogy könnyen használhatók legyenek, ne csak bolha, hanem egyéb külső élősködőkre is hassanak, ne szennyezzék a környeztet, valamint, hogy ne legyenek veszélyesek az állatra, és az emberre. 

Súlyos esetekben speciális fürdetőt ír elő az állatorvos, amely agresszív, eseti használatra szánt szer. Alkalmazását egy hét múlva ismételni kell.

Ha nincs szükség különösebb beavatkozásra és "csak" bolhák elleni nyakörvet használunk, akkor a nyakörv felhelyezése után általában 24 órán belül elpusztul a bolhák közel 100%-a, és a nyakörv körülbelül 6-7 hónapig ad védelmet az elősködők ellen.

A spot on (cseppentő oldat) készítmények 4-6 hétig hatásosak. Ez utóbbiak esetében figyelni kell arra, hogy a szőrre, és ne a bőrre cseppentsük a hatóanyagot, valamint, hogy egy spot on teljes tartalmát egyetlen állat kapja. Ez különösen akkor igényel odafigyelést, ha több állatot kezelünk egyszerre.

A bolhairtó rágótabletták alkalmasak a bolhacsípés okozta allergiás bőrreakció kezelésére is. A bőrelváltozások tüneti kezelésére is több lehetőség van. Például a viszketés enyhítésére, és a bőr megnyugtatására hidrokortizon spré használható. A férgesség kezelésére recept nélküli készítmények is elérhetők, és különösen fontos a megfelelő tápanyag-, és vitaminpótlás, mert a vérveszteség miatt vérszegénység alakulhat ki, különösen fiatal állatokban.

A bolhásodás elleni szerek általában megelőző hatással is bírnak. Ezen kívül rendszeres odafigyeléssel, az állat gyakori átvizsgálásával, próbáljuk meg minél korábban észlelni a tüneteket, hogy a kellemetlen bőrelváltozásokat megelőzzük.

Miután az állatot bolhamentesítettük fontos a környezetet is megtisztítani az élősködőktől. Erre a kiváló módszer egy alapos porszívózás. Utána azonban fontos, hogy a porzsák tartalmát azonnal kiürítsük, mivel a bolhalárvák tovább tudnak fejlődni és visszafertőzhetik az otthonunkat.

Ne felejtsük ki a a porszívózásból az autót sem! Komolyabb fertőzöttség esetén használjunk por- vagy permetalapú bolhairtó szert a lakás kitisztítására. Mossuk le az állat által sűrűn látogatott helyeket, különös tekintettel a fekhelyére, takaróját, lepedőjét mossuk ki.

Végül a külső környezet bolhamentesítése következhet. Gyakran a vadon élő állatokon keresztül telepedhetnek meg a kertben a bolhák, ezért fontos, hogy elzárjunk előlük minden bejutási lehetőséget. A bolhák a kinti környezetben leggyakrabban árnyékos és nedves talajú területeken telepednek meg. A kert bolhamentesítése során kezeljük a bokrokat, és a talajtakaró növények környékét, valamint az egyéb nedves, árnyékos helyeket.

Kullancsok előfordulása, és életmódja

Akárcsak a bolháknak a kullancsoknak is kedvez az a fajta éghajlatváltozás, ami enyhébb teleket eredményez. Aktivitásuk azonban leginkább a melegebb és csapadékosabb időszakokban fokozódik, tehát a mérsékelt éghajlaton márciustól októberig tart.

Leggyakrabban erdőkben, parkokban, kertekben fordulnak elő. Európában, így Magyarországon három fajuk él:

  1. az Ixodes ricinus (közönséges kullancs) az erdős, bozótos területeket kedveli, legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a Lyme borreliosis nevű kórokozó terjesztője;
  2. a nedves, párás élőhelyeken előforduló Dermacentor reticulatus amely az úgynevezett Babesiákat hordozza;
  3. és a Rhipicephalus sanguineus, amelynek eredeti élőhelye a Földközi-tenger medencéje, ahonnan behurcolással jutott el az északabbra fekvő országokba, és a melegedő éghajlat miatt könnyen meg tudott telepedni. Észak-Amerikában, illetve Ausztráliában jellemző egy igen veszélyes faj is az Ixodes holocyclus, amely neurotoxint fecskendez a megtámadott állatba, ami lefelé terjedő bénulást okoz. Megfelelő, és főleg gyors és hatékony kullancseltávolítás, és kezelés hiányában ez sajnos az állat halálához vezet.

A kullancsok esetében egy teljes életciklus általában 3 évet vesz igénybe, és a bolhákhoz hasonlóan ezeknek a kórokozóknak a fejlődése is

  1. a pete stádiummal kezdődik,
  2. melyekből lárva,
  3. nímfa,
  4. majd kifejlett állat lesz.

Minden újabb fejlődési alak eléréséhez köztigazdára, és vérszívásra van szükségük. Ez utóbbi általában 3-10 napig tart, mielőtt a környezetbe visszakerülnek, és átalakulnak a következő fejlődési alakká. Az egyes fejlődési alakok a közti gazdát speciális hő-, mozgás-, és légzésérzékelő szerveikkel találják meg, felkapaszkodnak az állatra, majd puha bőrrészt keresve rögzítik magukat. Ez úgy történik, hogy fűrészszerű alsó állkapcsukkal felvágják az áldozat bőrét, majd belefúrják szájszervüket. A szájszervet cementszerű anyaggal rögzítik, így saját akaratukból tudnak távozni, de a külső erőhatásnak speciálisnak kell lennie, hogy minden részével együtt eltávolítható legyen az élősködő. Húzás, vagy tekergetés hatására leginkább csak beletörik a fej a rögzített szájszervvel együtt.

Miután az állat rögzítette magát elkezdődik a vérszívás, ami egy lassú, és egy gyors szakaszból áll. A lassú szakaszban a kullancs immun-, gyulladás-, és véralvadásgátlókat juttat a gazdaállat szervezetébe, és fő célja, hogy észrevétlen maradjon. Amennyiben a kullancs fertőzött, a kórokozók átadása általában a vérszívás kezdetétől számított 48 óra múlva kezdődik, illetve ha a kullancs a vérszívás közben megfullad, például kiszedés céljából használt krémek, vagy zsíros anyagok alkalmazása miatt.

A kullancsok szakszerű eltávolítása

Erre a célra használjunk kullancskiszedő kanalat, vagy csipeszt, de akár körömcsipesszel is megfoghatjuk. A kullancs potrohának megnyomása nélkül fogjuk meg lehetőleg a kullancs fejét minél közelebb a bőrhöz. Ezután tekerjük bármelyik irányba, és egy határozott mozdulattal szedjük ki a kullancsot. Amennyiben ezek az eszközök nem állnak rendelkezésre, vagy nem merjük kiszedni az élősködöt, keressük fel az állatorvost. Tegyük ezt meg akkor is, ha az eltávolítás során a kullancs feji része beszakadt, és helyi gyulladásos reakció alakult ki. Általában azonban nem okoz gondot, ha a kullancs feje, vagy szívószerve leszakad, és a bőrben marad, pár nap múlva egyszerűen kiesik, a kullancs ezen része nem fertőz.

A kullancsok által terjesztett betegségek

Ebbe a csoportba olyan betegségek tartoznak, melyek esetében a fertőzést a kullancs hordozza, és viszi át a házi kedvencre. Nem mindegyik kullancs hordoz parazitát, és kullancsfajonként is eltérő korokozók fordulhatnak elő a vérszívókban. Tehát, nem minden kullancs "csípés" jár megbetegedéssel, de a betegség kialakulásához elég akár egyetlen fertőzött kullancs "csípése" is.  

A kullancsok a betegség köztigazdáiként tünetmentesen hordozzák a fertőzést. A kullancs megtelepszik az állaton, majd elkezdi szívni a gazdaállat vérét. Ennek során kerül az állat vérébe a kórokozó. A vérszívás első két napján a fertőzés kisebb eséllyel adódik át. Ezért az időben észrevett, és eltávolított kullancs nagy valószínűséggel nem fogja tudni bejuttatni a parazitát kedvencünk szervezetébe. Ezért fontos az állat szőrzetét és bőrét rendszeresen átvizsgálni.

Babéziózis 

A babéziózis (Babesiosis) nevű betegséget a Babesia canis nevű egysejtű vérparazita okozza, ami a kutyákra veszélyes, macskákra nem.

Azért nevezik vérparazitának, mert a véráramba kerülve a vörösvérsejteket támadja meg, és bennük osztódik. A kórokozókkal telt vörösvérsejtek egy idő után szétesnek, és a bennük felszaporodott paraziták a véráramba jutnak, és újabb vörösvérsejteket támadnak meg. Pár nap alatt a vörösvérsejtek jelentős része elpusztul, ez súlyos esetben 2-3 nap alatt akár a vörösvérsejtek felét is jelentheti.

A betegség tünetei, a láz, és a nagyfokú bágyadtság, 2-7 nap lappangási idő után jelentkeznek. A későbbi tünetek a hányás, hasmenés, sárgaság, bőrvérzések, vérzések, sötét, barnás vizelet, illetve akár idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek. A betegség során a kutya különösen étvágytalan és levert, ilyenkor tanácsos minél előbb állatorvoshoz fordulni.

A parazita ellen elérhető egy injekció, aminek egyszeri beadása megöli a korokózót, és lehetővé teszi, hogy az állat pár nap alatt felépüljön, szövődmények nélkül. A fertőzéssel járó szövődmények közül sok sajnos gyógyíthatatlan, és egyben halálos, ezért fontos, hogy az állat minél előbb megkapja ezt az injekciót. A szövődmények, ha kezelhetők, többnyire csak hosszan tartó kúrával gyógyíthatók, a legsúlyosabbak közülük a vesekárosodás, az immunológiai, illetve idegrendszeri megbetegedések, valamint az agykárosodás.

Lyme-kór

A Lyme-kórt vagy borrelliózist (Borrelia) az Ixodes kullancsok terjesztik, emberekre, és emlősállatokra veszélyes megbetegedés.

A kórokozó tudományos neve Borrelia burgdorferi, baktériumfaj, és spirális testalkat jellemző rá. Túlélési mechanizmusával képes a kifejezetten szélsőséges körülményeket is túlélni. Ez úgy történik, hogy kedvezőtlen körülmények között apró cisztává alakul a kullancs emésztőrendszerében, majd visszaváltozik, amikor kedvezőre változik a helyzet, tehát amikor a kullancs újfent elkezd vért szívni. Ahhoz, hogy a kullancs továbbadhassa, vissza kell változnia a spirális alakba, így a fertőzéshez minimum 1-2 napnyi vérszívás szükséges.

A Lyme-kór leginkább az embert fertőzi meg, a háziállataink közül viszont a kutyák a legfogékonyabbak rá, de előfordulhat más állatfajokban is, például lovakban és macskákban is. A Borrelia előbb a csípés helyén kezd szaporodni, majd a környező szöveteket is megfertőzi. A baktérium szaporodása nagyon lassú, hetekig tart, amíg eljut a legközelebbi ízületekig, és más szövetekig. Így az is előfordulhat, hogy a tünetek a fertőzött kullancs vérszívását követően csak jó sok idővel - akár 2-5 hónap elteltével - jelennek meg.

Kutyákban az emberre jellemző vándorló bőrpír egyáltalán nem jellemző. Esetükben leginkább a sántasággal járó, rendszeresen visszatérő ízületi gyulladás fordul elő a fertőzés hatására, ami általában a kullancs vérszívási helyéhez közeli ízületeket, többnyire az elülső lábtőízületet érinti. Esetenként elesettség, láz és étvágytalanság is társulhat hozzá.

Az ízületi gyulladás általában néhány nap alatt egy antibiotikum kúra hatására megszűnik, de visszatérhet és ebben az esetben más ízületet vagy ízületeket is érinthet. A beteg kutyák vagy macskák célzott antibiotikumos kezelése általában gyors felépülést eredményez.

A Lyme-kór megelőzése érdekében a következőket javallott megfontolnod:

  • kerüljük el a kullancsok által fertőzött területeket;
  • a kullancsok távol tarthatók a kutyától különböző spot-on készítményekkel vagy kullancs elleni nyakörvekkel;
  • a kutyát mindig vizsgáljuk át a kirándulások vagy séták után, és ha kullacsot találunk, akkor azt mielőbb távolításuk el.
  • Védőoltás is létezik a kutyák számára a Lyme-kór ellen, melyet évente ismételni kell.

A leghatékonyabb természetesen az, ha a fenti módszereket együttesen alkalmazzuk.

Vérzéses kullancsláz

A vérzéses kullancslázt (Ehrlichiosis-t) okozó baktériumot ugyanazok a kullancsfajok terjesztik, mint a Lyme-kórt és a babéziózist, ezért nem ritka, hogy a 3 betegség együtt fordul elő. Lappangási ideje 1 nap és 3 hét között van.

A betegség tünetei:

  • magas láz,
  • izom- és ízületi fájdalmak,
  • izomgörcs vagy merevség.

A betegség miatt csökken a fehérvérsejtek száma, mert a kórokozó ezeket támadja.

A betegség antibiotikumokkal kezelhető, és igazán akkor hatékony a kezelése, ha korán felismerik.

Kullancs által terjesztett agyvelő-, és agyhártyagyulladás

A kullancsencephalitis egy kullancs által hordozott vírus okozta agyvelő-, és agyhártyagyulladás, amely influenzaszerű tünetekkel jár. A korokozó elsősorban az embert, ritkábban a kutyát is megbetegíti. Ez tekinthető a legritkább kullancs által terjesztett betegségnek.

Kullancsellenes készítmények

A kullancsok esetében nagyon sok megelőzési lehetőség létezik. A bolhaellenes készítmények, mint a nyakörvek, spot on termékek, vagy a sprék a kullancsok ellen is védelmet nyújtanak, hatásuk, azonban általában rövidebb a kullancsokkal szemben.

Mint azt már korábban is említettük fontos, hogy elkerüljük el a kullancsfertőzött területeket, és a kutyát mindig vizsgáljuk át a kirándulások vagy séták után. Ha kullancsot találunk, azt mielőbb távolítsuk el. A Lyme-kór elleni védőoltás pedig szintén kiváló lehetőség a védekezésre.

Fiatal állatok fertőződése vérszívókkal

A fiatal házi kedvencekre, fejletlen immunrendszerük miatt, komoly veszélyt jelentenek a vérszívók. Esetükben a vérszívókkal történt fertőződés a jelentős vérveszteség miatt súlyos következményekkel is járhat. A túlzott mértékű vérveszteség jele a levertség, és az alacsony testhőmérséklet. A kórokozók haladéktalan eltávolításán túl, esetükben nagyon fontos a megfelelő vitamin-, és tápanyagpótlás.


Hozzászólások (1)

  • Bree80

    Külső-belső élősködőre nekünk az ADVOCATE termék vált be, ez nagyon jó bolhára, fülatkára, szívféregre, mindenféle bélféregre...Testtömeg szerint kell kiválasztani, a vadászgörényeimnek a legkisebb (2kilós macskára való) kell...tarkójukon kell elosztani, mert az az egyetlen hely, amit nem érnek el. Nem szabad lenyalniuk magukról, az nem tesz jót az idegeknek. Elég hamar megszáradnak a cseppek a bőrükön, szőrükön, és ezt is negyedévente kell ismételni...

    2016. 12. 25. 10:06Válasz a hozzászólónak

    Oszd meg a véleményed!