Mitől vakarózik a kutya? A viszketés okai és megszüntetése

Mit csinál a kutyus, ha viszket valamije? Természetesen ugyanazt, mint mi, emberek, vagyis megvakarja. Ez az egyik legtermészetesebb reakció, amit egy kiváltott ingerre válaszként adni lehet. Igen ám, az azonban korántsem lényegtelen, hogy az ingert mi váltja ki: az, hogy egy kis vakargatás, falhoz dörzsölgetés egyszerűen jólesik a kutyának, vagy esetleg komolyabb dolgok húzódnak a háttérben, mint például allergia, parazita- vagy gombás fertőzés.

Ha azt vesszük észre, hogy kedvencünk vakarózása kóros méreteket öltött, tehát esetleg sebesre vakarta magát, vagy napjai nagy részét ez a tevékenység tölti ki, akkor mindenképpen érdemes meglátogatnunk vele az állatorvost, hiszen a csillapíthatatlan, vagy sűrűn vissza-visszatérő viszketésnek legtöbbször olyan komoly oka van, amelynek megoldása szakszerű segítséget igényel.

A kutya vakarózás okai

Kutya allergia

A mai világban nemcsak az emberek hajlamosabbak allergiás megbetegedésekre, de sajnos négylábú kedvenceink is. A környezet-allergiától (atópia) kezdve a bolhanyál- és élelmiszer-allergián át egészen a kontakt allergiáig, bármelyik típus jelentkezhet kedvencünknél is.

Ahogyan a neve már sejteti, a környezeti allergia (atópia) a környezetben előforduló allergénekre adott allergiás reakció. Ilyen például a penészgomba, a háziporatka, a különböző füvek és természetesen a pollen. Az ilyen típusú viszketés azokban a hónapokban jelentkezik, amikor például az adott virágport szállítja a szél, ami aztán a kutya szőrén és bőrén landolva bejut a négylábú testébe. Környezeti allergia esetén a vakarózás általában a végtagokra, a hasra, a mancsokra és a pofára korlátozódik, de a fül viszketése sem ritka ilyen típusú allergia esetén.

Az allergia szempontjából kritikusabb tavaszi és nyári hónapokban kutyusunkat inkább csak akkor vigyük sétálni, ha a levegő pollenkoncentrációja aránylag alacsony, a kimozdulást követően pedig vegyszermentes tiszta vízzel mossuk át a bundáját. Amennyiben kedvencünk szőre hosszú, és nem okoz lelkében kárt egy zajos hajszárító, akkor alkalmazzunk hideg levegős átfújást a szőrzetre tapadt pollenek eltávolítása érdekében.

A kontaktallergia jellemzője, hogy a kutya testének csak azon a részén jelentkezik viszketés, esetleg szőrhullás, ahol közvetlenül érintkezett az allergénnel. Ez az allergén anyag lehet például hám, nyakörv, kutyaruha, kutyasampon, fém etetőtál, stb. Nyakörv felhelyezésekor mindig gondosan ügyeljünk arra, hogy a kutya nyaka és a nyakörv közé minimum két ujjunk kényelmesen beférjen, mert a túl szorosra állított nyakörv is okozhat problémát, ez esetben vakarózást. Ha kedvencünk konkrétan allergiás annak anyagára, akkor folyamatosan rugdosni fogja azt, valamint bőrpír és szőrhullás is jelentkezhet. Ilyen esetekben sürgősen cseréljük le az adott terméket egy más összetételűre. 

Nem ritka kutyák esetében az élelmiszer-allergia (kutyatáp allergia) sem. Leginkább akkor jelentkezik, amikor a kutyus már hosszú ideje ugyanazt a fajta tápot kapja, és annak egyik, az eb számára valamiért allergén alkotóeleme “hatni” kezd. Azok az alapanyagok, amik főként okozói szoktak lenni az élelmiszer-allergiának, a tojás, a csirke, a búza, a szója, a tej, a marha és a hal. Kutyája "válogatja", hogy mely összetevőre érzékenyebb. A termék elfogyasztása után nagyjából 4-24 óra múlva jelentkezik a viszketés, ami főként a kutya hajlatait, mancsait, pofáját és füleit érinti.

Ha kedvencünknél ezek a tünetek jelentkeznek, vigyük őt állatorvoshoz, aki a megfelelő allergiatesztekkel azonosítani képes a problémát, vagyis, hogy mik azok az élelmiszerek, amikre kutyusunk allergiás. Ezt követően az orvos javasolni fog néhány olyan hipoallergén tápot, amiket kedvencünk nyugodtan fogyaszthat, és így idővel állapota tünetmentessé válhat.

Annak idején a mi labradorunk is produkált élelmiszer-allergiára utaló jeleket, így mi is az allergiateszt mellett döntöttünk. Kiderült, hogy alig létezik olyan étel az élelmiszer-palettán, amire nem allergiás valamilyen szinten, így igencsak el kellett gondolkodnunk, mivel és hogyan etessük tovább kedvencünket. Mindenféle szárnyas (különösen a csirke) ki volt zárva, de emellett se burgonyát, se rizst nem kaphatott. Húsok tekintetében a disznó- és a marha volt megengedett, valamint a kukorica, a tojás és a szója volt számára szabadon fogyasztható, így ezekből készítettük el otthonunkban a napi betevő falatjait. Később olyan hipoallergén tápot is vásároltunk a számára, amelyben csekély mértékben sem volt fellelhető egyetlen, a számára allergén anyag sem.

A vakarózás allergia okozta fajtái közül utolsóként említjük a leggyakoribb típust: a bolhanyál-allergiát vagy más néven allergiás dermatitist. Talán kicsit meglepő, de egy ilyen fajtájú allergia kialakulásához akár egyetlen bolha csípése is elegendő lehet. A kutya ilyen esetben a farok tövénél, a hát hátsó részénél, a farkán, a hátsó lábakon, de még a hasán is erőteljes viszketést tapasztalhat.

Ha azonban minden hónapban bolha- és kullancs elleni szerrel kezeljük kedvencünket, ennek a betegségnek a kialakulása minimálisra csökkenthető. Ez kapható csöppentős formában (spot-on), amikor a terméket a kutya nyakának hátsó részére kell csepegtetni, de léteznek különböző tabletták is, amiket direktbe, vagy ételbe elrejtve kell elfogyasztatni a kutyával. Mindemellett kaphatóak olyan gyógyhatású kutya samponok is, amik irtják a bolhákat, valamint csökkentik a gyulladás okozta viszketést.

Néhány hónapos korában a mi labradorunkhoz is csatlakozott néhány ilyen apró, fekete élősködő rovar. Az új “lakókat” viccesen csak “A far, ahol élünk” sztárjaiként emlegettünk, akiket a megfelelő szerek használatával gyorsan sikerült költözésre bírnunk. Kutyusunk esetében allergia nem alakult ki.

Bűzmirigy-gyulladás 

A kutya folyamatosan ismétlődő vakarózását a bűzmirigy gyulladása is okozhatja. Vannak olyan kutyafajták, amelyeknél kevésbé, és vannak olyanok, amelyeknél sűrűbben fordul elő ennek a páros szervnek a gyulladása. Tünetei lehetnek a nagyfokú viszketés, melyhez szőrhullás is párosulhat, valamint a kellemetlen szagú lehelet, a fülgyulladás és végül talán a bűzmirigy-gyulladás legcsalhatatlanabb jele az úgynevezett “radírozás”. 

Ha kicsit tudományosabban akarjuk körülírni, mi is a bűzmirigy, akkor valahogy úgy lehetne megmagyarázni, hogy a végbél két oldalán található zsákszerű szerv, amelyben jellegzetes szagú váladék termelődik. És hogy mi a szerepe? Nos, ha kutyánk beszélni tudna, talán megkérdezné, hogy minek is ültetett belé az állatorvos chipet, hiszen a teljeskörű azonosításhoz a leolvasókészülék nélkül is tökéletesen működő bűzmirigy megszagolgatása sokkal egyszerűbb megoldás. A kutyák között biztosan - mondanánk mi, emberek, -, de ha nem gond, mi mégis inkább maradnánk a chipes megoldásnál. Persze, teljesen igaza lenne kutyusunknak, már ami a bűzmirigy-váladékból származó információkra utal, hiszen egymás tomporának megszimatolásával a kutyák a hangulattól kezdve az egészségi állapoton át egészen a szexuális aktivitásig mindent megtudnak a másikról. 

A bűzmirigy egyébként akkor működik hibátlanul, ha annak tartalma a székletürítés során maradéktalanul távozik a kutyából. Amennyiben viszont a mirigyben marad váladék, az egy idő után pangani kezd, aminek gyulladás lesz a vége. Ha már gyulladt a bűzmirigy, akkor a kutyust mindenképpen állatorvoshoz, vagy hozzáértő kutyakozmetikushoz kell vinni, aki szakszerű mozdulatokkal üríti ki ezt a szervet.

Élősködők (paraziták)

A számos parazita közül, melyeknek ténykedése vakarózást válthat ki a kutyánál, a rühatka az egyik legismertebb. A rühesség könnyen terjed az állatról az emberre, ezért a rühes kutya kezelését mielőbb el kell kezdeni. Kedvencünk másik ebtől, vagy a környezetből is összeszedheti a rühatkát, mely aztán ún. árkot ás a bőr felső, keratin rétegébe, és ide rakja le nemcsak a petéit, de az ürülékét is. A viszketést egyrészt maga a rühatka, másrészt az előbb említett ürülékre adott allergiás reakció okozza. Abban az esetben, ha a kutya éjjel-nappal csak vakarózik, gyanakodhatunk rühatkák jelenlétére. Ilyen esetben az eb eleinte a füleit, a hasát, a mellkasát, valamint az ízületeit vakarássza szüntelenül, később azonban - ha a kezelés nem veszi időben kezdetét - az egész testet érintheti a gyötrő viszketés.

A fülatka leginkább a kölyökkutyák fülének külső járatait támadja meg, kiskutyánk pedig más, fertőzött négylábúval való közvetlen érintkezés útján fertőződhet meg. Tünete a fülek erős viszketése.

Ha szőratka jelenik meg kutyán, akkor a hátat, a vállakat valamint a füleket érintő viszketés mellett a korpa megjelenése lehet az egyik legszembetűnőbb tünet a gazdi számára. Ez a fajta atka ugyanakkor nem gazdaspecifikus, hiszen a kutya mellett macskáknál, sőt, nyulaknál is megjelenhet, így hűséges kedvencünk más típusú háziállatoktól is átveheti a kéretlen lakókat. 

Az őszi bársonyatkát főként akkor szedheti össze a kutya, ha magas fűben gázol, a viszketés pedig a kutya mancsait, valamint a hasat érinti. Az őszi bársonyatkával “megáldott” kutyus gyakran még az élősködő eltávolítása után is vakarózhat egy darabig.

Gombás fertőzés 

Bár a gombás fertőzés nem túl gyakori a kutyáknál, mégis érdemes megemlíteni, mert egy legyengült immunrendszerű, vagy kevésbé ápolt kutya esetében mégis előfordulhat.  Emellett kedvencünk úgy is megfertőződhet, ha gombával fertőzött eb kerül a közelébe. A viszketés leginkább a lábakon, a mancsokon és a kutyus pofiján jelentkezhet.

A bőrgyulladás ezen típusánál két változat lehetséges:

• a korpás típus, ahol jellemző a szőrhullás és a barnás foltok megjelenése,
• valamint a kenőcsös változat, ahol az érintett bőrfelületen sárgás színű, szagos váladék jelenik meg. 

Amennyiben bármelyik változat jeleit észrevesszük a kutyán, haladéktalanul keressük fel vele az állatorvost.

Diabétesz (cukorbetegség) 

A diabétesz, ismertebb nevén cukorbetegség sajnos nemcsak az ember, de annak legjobb barátai, a kutyák körében is igen elterjedt betegség. Leginkább ivaros nőstény példányok esetében fordul elő. Tünetei a túlzott mennyiségű vízivás és vizeletürítés, a fogyás és az erőteljes vakarózás. 

Ha ezekkel a tünetekkel szembesülünk kutyánk esetében, vigyük őt állatorvoshoz, aki egy laborvizsgálatot követően egyértelműen meghatározza, valóban cukorbetegség áll-e a tünetek hátterében. Ha igen, akkor rendkívül fontos, hogy azonnal megkezdjük a kezelést, hiszen az állandósuló magas vércukorszintnek komoly egészségügyi következményei lehetnek kedvencünkre nézve.

Súlyosabb esetben inzulininjekció adása is szükségessé válhat, alapvető azonban, hogy onnantól kezdve, hogy kiderült a betegség, kutyusunkat mindig ugyanabban az időpontban etessük, méghozzá diabetikus táppal. Ha betartjuk az állatorvos utasításait, kedvencünk pont olyan minőségű és hosszúságú életet élhet, mint cukorbetegségben nem szenvedő társai. 

Mi a teendő, ha vakarózik a kutyám? Vizsgálat és kezelés.

Már az előző pontban is láthattuk, mennyire sokféle oka lehet annak, ha kutyusunk folyton csak vakarózik, pedig a lista még így sem volt teljes, csupán a leggyakrabban előforduló okokat vettük sorra. Ha találgatások helyett azonban valóban a végére szeretnénk járni a dolognak, az első és legfontosabb, hogy kedvencünkkel keressük fel az állatorvost.

A kutyadoki a vizsgálat előtt olyan kérdéseket fog feltenni a gazdinak a kutyával és a vakarózással kapcsolatban, mint például hogy pontosan hol szokta vakarni magát az eb, milyen időközönként jelentkezik a viszketés, a környeztében csak ő, vagy más állat, esetleg ember is szenved-e viszketegségben, a vakarózás volt-e az első tünet, vagy esetleg a bőrelváltozás, stb. Ezek mellett az is nagyon fontos, hogy mi a kutya fajtája, milyen nemű, hány éves és hogy mekkora a súlya, így legyünk naprakészek ezekből az adatokból, ha az állatorvos ezekre rákérdezne.

Az, hogy milyen fajtájú a kutya, azért lehet lényeges, mert minden típusnak megvannak a maga fajtaspecifikus betegségei, így az állatorvos akár már ebből az egyetlen adatból is következtethet az eredendő problémára. Összes kérdésének pontos megválaszolásával pedig még inkább segíthetjük az orvost a helyes diagnózis felállításában. Ezáltal tudni fogja, milyen irányba is induljon el a vizsgálat, majd a kezelés terén.

Az allergia azonosítása nem a legegyszerűbb feladatok közé sorolható, hiszen a rendelkezésre álló tesztek nem mindig mutatnak biztos eredményt. A korábban felsorolt allergia-típusok közül valószínűleg azonban a kontakt allergia diagnosztizálása a legkönnyebb, hiszen ekkor a viszketés egy adott anyaggal való érintkezés során a kutya testének egy meghatározott pontján jelentkezik. Egyéb fajtájú allergiák azonosítását általában úgy végzi a kutyadoki, hogy - a leggyakoribb fajtától a legritkább felé haladva - sorban egymás után zárja ki a különböző allergiatípusokat. Elsőként a bolhanyál-allergiát próbálja azonosítani. Ha az ez irányú diagnosztika sikertelen, jöhet az élelmiszer-allergia azonosítását kutató kizárásos diéta. Végezetül, ha ez is eredménytelenül zárult, megkezdődik egy, a környezeti allergia feltárására irányuló speciális allergiateszt.

Kontakt-allergia esetén amellett, hogy kerülni kell az allergén anyagot, gyógyszerek és/vagy kenőcsök használatával a viszketést is szükséges kezelni. Abban az esetben, ha élelmiszer-allergia áll a háttérben, javasolt az allergén kiiktatása az étrendből, valamint az olyan alapanyagokkal való táplálás, amelyek nem okoznak allergiás reakciót a kutyusnál. A környezeti allergia, más néven atópia kezelésére az allergén-specifikus immunterápia javasolt. Ennek során az eb egyre növekvő mennyiségben kapja azokat az allergéneket, amelyek a gondot okozzák nála. Ennek a módszernek a célja, hogy az immunrendszer fokozatos ingerlésével növekedjen az allergén anyaggal szembeni tolerancia. Ha ez nem hoz kielégítő eredményt, akkor a terápiát a viszketés csökkentésére irányuló szerekkel szükséges kiegészíteni.

Az élősködők nyomára bukkanni talán a legegyszerűbb. Az állatorvos ekkor mikroszkópos vizsgálattal, bolhafésű-próbával, bőrkaparék és bőrmetszetek segítségével azonosíthatja a probléma kiváltó okát, ami ha beigazolódik, máris kezdődhet az adott parazitatípus célirányos kiirtása a megfelelő antiparazitikummal.

A gombás fertőzések felderítésére három módszer létezik. Az első, és egyben legegyszerűbb technika az úgynevezett Wood’schen lámpával való kivizsgálás. Amennyiben ezzel a nikkeloxid filterrel ellátott ultraibolya lámpával történő vizsgálat során a szőr bőr feletti területe zöld színben fluoreszkál, akkor az eredmény pozitív. Mivel azonban ez a módszer csak bizonyos gombákkal való fertőzöttséget képes kimutatni, így negatív esetben sem garantált, hogy nem egyéb típusú gomba okozza a viszketést a kutyánál. A második megoldás a gombás fertőzés kimutatására a gombakultúra tenyésztése, a harmadik pedig a dermatofita PCR-teszt. 

A gombás fertőzés beigazolódása esetén az állatorvos kenőcsöt és oldatot írhat fel helyi kezelés gyanánt, de az sem kizárt, hogy szisztematikus terápia lesz a megoldás kulcsa kedvencünk számára. 

Kutya viszketés csillapítása házilag

Ha elhanyagoljuk négylábú kedvencünk szőrzetének ápolását, annak bizony erős viszketés és sok-sok vakarózás lehet a negatív eredménye. Éppen ezért rendszeresen fordítsunk megfelelő figyelmet a bunda fésülésére és fürdetésére, valamint a hajlatok, a szemek és a fülek tisztántartására.

Amennyiben viszont már azt tapasztaljuk, hogy kutyusunk a kelleténél többet vakarózik, ám az egyelőre nem ölt súlyos méreteket, otthoni megoldásokkal is próbálkozhatunk a viszketés csillapítására.

Ennek egyik módja a zabos fürdő, vagy más néven zabos pakolás, ami főként gyulladásos panaszok esetén lehet hatásos. Először alaposan nedvesítsük be kutyusunk testét, majd melegvízben elkevert őrölt zabpehely és zabpehelyliszt elegyével fedjük be alaposan a bőrt és a szőrzetet. A pakolást igyekezzünk legalább 10 percig hatni hagyni. 

Jó megoldás lehet a bizonyos gyógynövényekkel való fürdetés is, azonban használat előtt mindig alaposan járjunk utána, mely gyógynövények használhatóak biztonsággal. A vakarózás mérséklésében a kamilla, a kakukkfű és az aloe vera bizonyítottan hatásosak lehetnek.

Az almaecet jótékony hatása mára már jó néhány betegség esetében bizonyított, ugyanakkor remek gomba- és baktériumölő-, valamint fertőtlenítőszer. Éppen ezért, ha egy rész almaecetet összekeverünk négy rész kellemesen meleg vízzel, és bedörzsöljük vele a kutya testének problémás területeit, akkor az segíthet megszüntetni a gomba vagy baktérium okozta fertőzést. 

A végére pedig a népi gyógyászat legendás nagymesterét, a szódabikarbónát hagytuk. Felsorolni szinte képtelenség, hogy mi mindenre jelenthet gyógyírt ez a csodálatos fehér por, ezért most szigorúan a viszketés megszüntetésére szorítkozunk. Egy rész víz és egy rész szódabikarbóna keverékét a zabos pakolásnál leírt módon oszlassuk el a kutya testének problémás területén, vagy ha szükséges, akkor az egész testfelületen. Ha a kutyus bírja idegekkel, akkor akár 20 percig is hagyjuk hatni a remek fertőtlenítőszerként is elhíresült szódabikarbónát, majd utána alaposan öblítsük le.

Azonban bármelyik házi praktikát is alkalmazzuk kutyánk viszketésének csillapítására, vagy esetleges megszüntetésére, ha úgy látjuk, hogy kedvencünk tünetei nem enyhültek, netalán súlyosbodtak, amint lehetséges, látogassuk meg vele az állatorvost, aki a megfelelő diagnózis felállításával célirányos, és ezzel együtt hatásos kezelést írhat elő négylábú barátunk számára.