A kerti tó tavaszi karbantartása

Mivel a kerti tavak mérete meg sem közelíti a természetben található állóvizekét, ezért annak érdekében, hogy folyamatosan optimális szinten tarthassuk a tó vízértékeit - ami rendkívül fontos a benne élő halak és más élőlények számára -, fontos, hogy időről-időre elvégezzük az ehhez szükséges karbantartási tevékenységeket. Természetesen egy dísztó, kerti tó esetében az sem mellékes szempont, hogy milyen összképet nyújt, hiszen csakis úgy válhat a kertünk díszévé, ha nem rontják a látványt az elszáradt növényi részek és az erősen bealgásodott víz.

A tavasz elején esedékes karbantartás ugyanolyan kiemelt fontosságú, mint az őszi, amely során a hideg téli időszakra készítjük fel a tavunkat. Ha nem fordítunk rá kellő figyelmet és elhanyagoljuk, akkor idővel komoly mennyiségű iszap halmozódhat fel a tómederben, ráadásul a nem megfelelően gondozott növények sem képesek optimális ütemben fejlődni. Így előbb-utóbb a tavunk esztétikai szempontból sem hozza az elvárt „formáját”, és egyre kevésbé nyújt majd megfelelő életteret a halaink és a tó más lakói számára. A rossz vízminőség köztudottan a különböző halbetegségek melegágya ezért, ha nem akarunk komoly problémákkal szembesülni, akkor feltétlenül szánjuk rá az időt a tavunk tavaszi karbantartására is.

A tavaszi karbantartás optimális időpontja

Először is azt szeretném tisztázni, hogy pontosan mikor is érdemes elvégezni a kerti tó tavaszi karbantartását, vagy ahogyan sokan nevezik a „tavaszi nagytakarítását”. Ennek időpontja nincs kőbe vésve, ugyanis ez elsősorban az átlagos hőmérséklettől függ. Általánosságban azonban kijelenthető, hogy március elején-közepén ajánlott megejteni, azaz olyankor, amikor a tó vizének a hőmérséklete már tartósan meghaladja a 10 fokot. Ilyenkor a halaink és a tó más lakóinak aktivitása megnő, felébrednek a „téli álmukból” intenzívebb lesz az anyagcseréjük, ami miatt idővel el kell kezdeni az etetésüket is. Ha az adott évben hideg telünk volt, akkor meglehet, hogy még március elején is jég borítja a tó felszínét, illetve, hogy még jóval hidegebb a tó vize az említett 10 fokosnál.

Ilyenkor véleményem szerint érdemes várni még 1-2 hetet a tavaszi karbantartással. Természetesen ennek az ellenkezője is megeshet, hiszen az utóbbi években jó néhány rendkívül enyhe tél is előfordult hazánkban. 

Vízértékek ellenőrzése

Ahhoz, hogy tisztában lehessünk a kerti tavunk vizének tavaszi állapotával, a karbantartás elvégezése előtt érdemes leellenőrizni a legfontosabb vízértékeket. Ehhez az alábbi víztesztek szükségesek:

• ammónia
• nitrit
• pH
• nitrát
• foszfát

Ha minden érték a megfelelő tartományon belül van, akkor nincs különösebb teendőnk (egy rendszeresen karbantartott kerti tónál általában nincs is ezzel gond). Abban az esetben azonban, ha az ammónia és a nitrit szint meghaladja a határértéket, akkor fontos, hogy minél gyorsabban megtegyük a szükséges lépéseket (gyors részleges vízcsere, aljzat tisztítás, nitrifikáló baktériumok hozzáadása a vízhez), majd ezt követően, pár nappal később újból ellenőrizzük le a vízértékeket. Ha a pH szint valamivel alacsonyabb az optimálisnál, azt a növényzet fejlődése és egy-két kiadós tavaszi eső (vagy részleges vízcsere) helyre teszi. Ugyanez mondható el az optimálisnál magasabb nitrát és foszfát szintről is.

Technikai berendezések és a tófólia ellenőrzése

Mielőtt még belevágnánk a „tavaszi nagytakarításba” nem árt, sőt nagyon is ajánlott minden technikai berendezést és eszközt alaposan átnézni, leellenőrizni, hogy kiderüljön nincs-e sérülés rajtuk, illetve, hogy szükség van-e valamilyen alkatrész stb. cseréjére. A tószűrőben lévő szivacsok egy idő után elöregednek és nem képesek megfelelően, rendeltetésszerűen ellátni a feladatukat. Ha azt tapasztaljuk, hogy egyik-másik szivacs rossz állapotban van, akkor egy szaküzletből, vagy egy internetes webshop-ból is beszerezhetjük a cseréhez szükséges pótszivacsot.

Mint azt már korábban említettem a „Kerti tavunk felkészítése a télre” című cikkemben, a tótechnikai berendezéseket (tószűrő, légpumpa stb) és a szűrőanyagokat is egy teljesen fagymentes helyen szabad csak tárolni télen, megelőzve ezzel az esetleges károsodásukat. Még, ha szakszerűen tároltuk is a technikai eszközöket, akkor is fontos a tavaszi beüzemelésük előtt átnézni őket, hogy kiderüljön nincs-e valamelyik kábel, elektromos csatlakozó megsérülve, hiszen az zárlatot, sőt akár még komoly balesetet is okozhat.

Ha a tél folyamán befagyásgátló készüléket is használtunk, akkor azt a tóból kivéve, alaposan megtisztítva és megszárítva tároljuk el. A légpumpánál feltétlenül ellenőrizzük le, hogy nincs-e esetleg eltömődve a levegő beszívó része és a légkimeneti nyílása, illetve, hogy bekapcsolásnál rendeltetésszerűen működik-e, azaz kellő erővel fújja ki a levegőt.

Sajnos sokan gondolják azt, hogy a kerti tó fóliáját teljesen felesleges ellenőrizgetni, hiszen az rendkívül ellenálló anyagból készül, így bármit kibír. Ez csak részben igaz, mert tény ugyan, hogy a tófóliák – típustól és vastagságtól függően – akár évtizedekig is képesek betölteni a funkciójukat, viszont Murphy törvénye sajnos rájuk is igaz, és előfordulhat, hogy valamilyen okból (például külső mechanikus hatásra) perforálódnak, aminek eredménye minden esetben a szivárgás, vízvesztés lesz. Ha azt tapasztaljuk, hogy a tófólia olyan helyen sérült meg, ahol mi magunk is könnyen hozzáférünk és a sérülés csak kismértékű, akkor a szükséges javítást sajátkezűleg is elvégezhetjük a célra megfelelő ragasztó(k), illetve fólia darabok segítségével. Ha komolyabb a gond, akkor a fólia javítását érdemes inkább egy szakemberre bízni.

A kerti tó tavaszi karbantartásának lépései

Én a kerti tó tavaszi karbantartásának elkezdése előtt mindig rendbe teszem a tavunk környékét is. Összegereblyézem az őszi avar maradványait, eltávolítom a nem odaillő dolgokat. Mivel a tavunk mellett néhány növény (sövény, futószőlő) is található, így azokat is visszametszem és csak azt követően vágok bele a tó tényleges kitakarításába, amikor mindezekkel végeztem.

Ha az őszi időszakban, a környező fákról lehulló leveleket rendszeresen eltávolítottuk a tó felszínéről egy háló, vagy skimmer segítségével, és a tó aljzatáról is felszívtuk a tél beköszönte előtt a felesleges iszap nagy részét (erre a célra ideális például egy tóporszívó), akkor viszonylag kevés iszap többlet halmozódik fel a tómederben. A tómeder tisztításakor valamennyi iszapot persze azért hagyhatunk a tóban, mert a benne élő mikroorganizmusok részt vesznek a biológiai körforgásban és a káros anyagok lebontásában, ami a tavasz elején kifejezetten jól jön, amikor a szűrőrendszer, tótechnika még nincs beüzemelve, illetve nem működik teljes hatékonysággal (ehhez a beüzemelést követően jó pár nap szükséges, de a folyamat felgyorsítható egy szűrőindító baktériumkultúra beszerzésével).

Ha megvagyunk a meder kitisztításával (amennyiben ez szükséges volt), akkor nézzünk körül a tavi növényeink háza táján is. Én személy szerint már a tél folyamán, amikor a tó felszíne be van fagyva, el szoktam távolítani a jégréteg feletti elszáradt növényi részeket (nád, sás, gyékény stb), így aránylag kevés ilyen jellegű dolgom akad tavasszal. Az elszáradt növényi maradványok eltávolítása, levágása azért fontos, mert egyrészt a növények így sokkal jobban képesek fejlődni, másrészt a tóba így nem kerülnek bele az elhalt növényi részek, és nem terhelik a későbbi bomlásukkal a tavunk vizét. Lehetőleg minden egyes vízfelszín feletti elhalt, elszáradt növényi részt távolítsunk el, így optimális feltételeket tudunk biztosítani a növényzet fejlődéséhez, ami a tavasz folyamán és a nyári időszak elején a legintenzívebb.

Természetesen a mocsári, parti zónában élő növények sem maradhatnak ki a „jóból”, ezért vegyük őket is alaposan, egyesével szemügyre és róluk is vágjuk le az elhalt, elszáradt részeket. Én ehhez egy hagyományos nagyméretű ollót használok, de léteznek külön erre a célra gyártott metszőollók is, amelyek rendkívül praktikusak, mivel általában egy hosszú nyélre vannak felszerelve, így még a nehezen megközelíthető részeken lévő növények is könnyedén elérhetők velük. Az ültető kosárba elhelyezett növények esetében időnként szükség van egy nagyobb méretű kosárba való átültetésre, mivel a fejlődő növény idővel kinövi az eredeti ültető kosarat. Az átültetést érdemes a tavaszi karbantartás idejére időzíteni, így később a nyár folyamán már nem kell foglalkoznunk vele.

A kezdő kerti tó tulajdonosok részéről gyakran merül fel az a kérdés, hogy szükséges-e a tó vizét tavasszal részlegesen, vagy teljesen lecserélni. Véleményem szerint abban az esetben, ha minden vízérték megfelelő és kellő mennyiségű csapadék hullott a közelmúltban, akkor teljesen felesleges, de egy 200-300 literes részleges vízcserével (ezt egy kerti locsolóval/slaggal könnyen elvégezhetjük), ha úgy látjuk jónak, akkor felfrissíthetjük a tavunk vizét és csökkenthetjük a nitrát, foszfát szintet. A kerti tó vizének teljes cseréjét én csak abban az esetben ajánlom, ha a tó vize erősen szennyezett, mert például éveken keresztül elhanyagoltuk az őszi karbantartást és a belehulló levelek, illetve más növényi részek rothadásnak indultak, így nagy mennyiségű iszapréteg képződött és a vízértékek messze nem a legjobbak. Vegyük figyelembe, hogy a teljes vízcsere komoly stresszel jár a tóban élő halak és más élőlények számára, ezért csak végszükség esetén alkalmazzuk.

Egy megfelelően karbantartott kerti tónál – mint ahogyan egy rendszeresen karbantartott akvárium esetében – szinte soha nincs szükség teljes vízcserére.

Ha végeztünk a tavaszi karbantartás „melósabb” részével és elégedettek vagyunk az elért eredménnyel, akkor újra beüzemelhetjük a technikai berendezéseket is, azaz a tószűrőt, az UV-C szűrőt és a légpumpát. Ha minden megfelelően működik, akkor elkezdhetjük a halak etetését is, azonban ez kezdetben mindig csak kisebb adagok etetésével történjen. Emlékezzünk rá, hogy minél hidegebb a víz, annál kisebb a halaink energia igénye, azaz annál kevesebb táplálékra van szükségük. Az eleség mennyiségét a víz hőmérsékletének emelkedése arányában növeljük, de mindig csak annyi eleséget adjunk a kedvenceinknek, amennyit pár perc alatt maradéktalanul elfogyasztanak. Az esetlegesen el nem fogyasztott tápot, az etetés után legkésőbb 20-30 perc elteltével távolítsuk el a vízből például egy háló segítségével. Ha ezt nem tesszük meg, akkor az el nem fogyasztott táp bomlásnak indul a tóban és károsan befolyásolja a vízértékeket. 

Algásodni kezdett a tavam! Mit tegyek!?

A kerti tavak tavaszi algásodása (algavirágzás) egy teljesen természetes jelenség, aminek kiváltó oka ebben az időszakban az, hogy a halak etetése miatt keletkező nitrátot és más vegyületeket a tavasz elején még csak „ébredező” periódusban lévő növényeink nem képesek maradéktalanul felvenni. Az algák, lévén igen egyszerű felépítésű növényi szervezetek, persze egyből lecsapnak a tápanyagokra és szaporodni kezdenek. Ez a jelenség csak pár hétig tart és semmilyen káros hatással nincs a tó lakóira nézve. Ha kicsit belegondolunk az algák a tavasz elején még jól is jönnek nekünk, mivel csökkentik a nitrát és a foszfát szintet, így ellátják azt a vízszűrő funkciót, ami a későbbiek során a kerti tavi növényeink feladata lesz. Ahogy az idő melegszik és a növényeink egyre jobban fejlődnek, intenzívebb lesz a tápanyagfelvételük, aminek hatására az algásodás jelentős mértékben csökken, és az esetek döntő többségében teljesen meg is szűnik. Természetesen, aki rendelkezik UV-C szűrővel (és persze be is üzemeli azt a tószűrővel egy időben), az csak minimális mértékben, vagy egyáltalán nem fogja megtapasztalni ezt az esztétikai szempontból nem túl kellemes jelenséget. 

Ha mindig rászánjuk az időt és nem hanyagoljuk el a kerti tavunk rendszeres gondozását, beleértve természetesen a tavaszi karbantartást is, akkor biztosak lehetünk benne, hogy komolyabb problémákkal egyáltalán nem kell majd szembesülnünk. A tavasz közepétől-őszig tartó időszakban teljes pompájában fog tündökölni a tavunk és bármikor kedvünkre gyönyörködhetünk benne!