Tippek kerti tavi vízinövények gondozásához

Egy megfelelően működő és a szemnek is szép, természetes látványt nyújtó kerti tó egész egyszerűen elképzelhetetlen vízinövények nélkül.

Kerti tó növényekkel

Sajnos sokan egyáltalán nincsenek, vagy csak részben vannak tisztában a növények kerti tavakban betöltött fontos szerepével. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy lépten-nyomon látni olyan tavakat, amelyekben csak elenyésző a vegetáció jelenléte, vagy szinte teljes egészében hiányzik.

Az ilyen tavak egyrészt kifejezetten kopár, természetellenes látványt nyújtanak, másrészt a biológiai körforgás sem zajlik le zavartalanul bennük, arról nem is szólva, hogy növényzetmentes környezetben a tóban élő halak sem érzik jól magukat.

Óriási tévhitben él az, aki azt hiszi, hogy a kerti tavi növények kizárólag csak dekorációs célt szolgálnak! Természetesen az esztétikai funkciójuk is fontos, de csak nekünk emberek számára, akik szeretünk gyönyörködni a színpompás tavirózsákban, vízijácintokban és más, virágzó növényfajokban.

Azoknak, akik már otthonosabban mozognak a kerti tavas témakörben, valószínűleg nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a vízinövények a legjobb szövetségeseink az algásodás elleni harcban. Ennek igen egyszerű oka van: pontosan azokat a tápanyagokat vonják ki a tó vízéből, amelyek az algák számára is létfontosságúak az életben maradásukhoz, szaporodásukhoz. Egy megfelelően gondozott, jó növényesítéssel rendelkező kerti tóban a legtöbb algafajnak egyszerűen esélye sincs arra, hogy komolyabb problémát okozzon. Még ha meg is jelennek itt-ott (köveken, dekorációs elemeken, tószivattyún stb), akkor is csak vegetálnak.

Természetesen a kerti tóban élő vízinövények oxigént is termelnek a nappali időszakban a fotoszintézisük révén, a vízben oldott széndioxid felhasználásával és a leveleikben lévő klorofil segítségével. Emellett kiváló rejtekhelyül is szolgálnak a tóban élő halak és más állatok számára, ezért a stressz csökkentő hatásuk is jelentős. A halak szaporodása szempontjából sem mellékesek, és az ivadékok, növendék halak is könnyedén el tudnak rejtőzni a nagyobb fajtársaik elől a tóban élő hínárok, növény gyökerek között.

Egy kis összegzés a vízinövények kerti tóban betöltött szerepéről:

  • kivonják a nitrátot, foszfátot és más, az algák számára fontos vegyületeket a vízből
  • hozzájárulnak a biológia egyensúly fenntartásához
  • csökkentik a víz széndioxid koncentrációját és oxigént termelnek
  • búvóhelyül és ikrázó helyül szolgálnak a tóban élő halak számára
  • természetes, szemet gyönyörködtető látványúvá varázsolják a tavat

Tavi növények beszerzése

Kedves olvasó, ha most azt gondolod, hogy mi sem egyszerűbb ennél, hiszen a legtöbb kerti tavi vízinövényt könnyen be lehet szerezni a hazánkban található szavad vizekből, kisebb tavakból, csatornákból, akkor ki kell, hogy ábrándítsalak, mert ha így teszel azzal komoly veszélybe sodorhatod a kerti tóban élő halaidat.

Egy ilyen helyről beszerzett vízinövénnyel számos parazitát (pióca, haltetű, darakór kórokozója), és veszélyes baktériumokat hurcolhatsz be a tavadba, aminek végzetes következményei lehetnek az uszonyos kedvenceidre nézve. Növényeket csakis kizárólag szaküzletekből, akvakertészetekeből, vagy esetleg más kerti tavas ismerősödtől, barátodtól stb. ajánlott beszerezni.

Természetesen a növények kiválasztásánál azért jó néhány szempontot is figyelembe kell venned. Az alábbiakban felsorolom a szerintem legfontosabbakat:

  • Tóméret: egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora tóval rendelkezel, hiszen, ha csak 2-3 köbméteres aranyhalas tavad van (vagy lesz), akkor azt nem ültetheted tele növényekkel, hiszen így jelentős mértékben korlátozni fogod a halaid számára fontos, a szabad mozgást biztosító régiók területét.
  • Vízinövény fajok: érdemes olyan növényeket választanod – főként, ha kezdő vagy –, amelyek a hazánkra jellemző időjárási körülmények mellett is gond nélkül kitelelnek. A szubtrópusi vízinövények nem bírják a magyarországi teleket és a mediterrán növények sem a legoptimálisabbak egy hazai tóba. A kereskedésekben szakképzett, releváns tudással rendelkező eladók dolgoznak, akik minden szükséges tanáccsal ellátnak, ezért érdemes kikérned az ő véleményüket is.
  • Minden kerti tavi zónához válassz vízinövényt: egy kerti tó akkor nyújtja a legtermészetesebb látványt, ha dús növényesítéssel rendelkezik, ezért érdemes a parti (mocsári) zónától a nagyobb vízmélységű zónákig ültetni bele különböző vízinövényeket.
  • Ne feledkezz meg az úszó vízinövényekről sem: a vízfelszínen úszó növények (kagylótutaj, vízijácint, lucaöröm stb.) rendkívül fontosak, mivel egyrészt árnyékolják a tó vizét, így az nem melegszik túl és csökkentik a beeső UV sugárzás mértékét is, másrészt igen sok tápanyagot kivonnak a vízből, így rendkívül hatékonyak az algák ellen harcban.
  • Ellenőrizd a minőséget: mindig egészséges növényeket vásárolj. Az nem gond, ha az általad kiválasztott növényen van egy-két száraz levél (növényi rész), de a tapasztalataim alapján az „akciós” félig elszáradt növények bármennyire olcsón is árulják őket, nem a legoptimálisabb választások.
  • Szállítás: a nyári melegben egyetlen vízinövénynek sem tesz jót, ha hosszú órákat kell a kocsid csomagtartójában töltenie. Minél gyorsabban megoldod a hazaszállításukat, annál kisebb mértékben szenvedik meg a hazafelé vezető utat.

Ültetés, teleltetés, gondozás

A szaküzletekben beszerezhető kerti tavi vízinövényeket általában egy kis műanyag cserépben, dobozban árulják. Ezek a kisméretű műanyag tárolók az esetek döntő többségében nem alkalmasak arra, hogy velük együtt ültesd el, helyezd be a beszerzett növényeket a tóba. Egyrészt a méretükből adódóan nem képesek a növények megfelelően fejlődni bennük, másrészt nem rendelkeznek olyan nyílásokkal, mint a kifejezetten erre a célra gyártott ültetőkosarak, amelyek rácsos szerkezete lehetőséget biztosít az adott növény gyökérzetének zavartalan fejlődésére is.

A megvásárolt növényeket a tóba ültetésük előtt ajánlott óvatosan, de azért alaposan lemosni. Erre a célra a legjobb, ha tóvizet használsz, mert ha jéghideg csapvízzel mosod le a növényeket, akkor azzal komoly sokkhatásnak teszed ki őket, ami károsodásukhoz, és akár elpusztulásokhoz is vezethet.

Hagyományos ültetés

Tény, hogy ez valamivel macerásabb megoldás, mint az ületetőkosaras verzió, viszont így nem lesznek műanyag dobozok a tavadban, azaz sokkal természetesebb látványt fog nyújtani. Igaz, hogy a növények gyökérzete idővel teljes egészében benövi szépen az ültető kosarakat is, viszont ez egy időigényes folyamat. Természetesen a te ízlésedre van bízva, hogy melyik változatot preferálod.

Hagyományos ültetés esetén a gyökérzettel rendelkező vízinövény fajok számára rendkívül fontos, hogy a kerti tó azon zónái, ahova ezeket ültetni szeretnéd rendelkezzenek megfelelő aljzattal is. Én személy szerint a sóderes, kulé kavicsos aljzatot kedvelem és egyáltalán nem használtam tóföldet a saját tavam kialakításánál. Ennek rém egyszerű oka volt, ugyanis úgy gondoltam, hogy a halak által folyamatosan termelt széklet bőségesen elegendő trágyázást, tápanyagot nyújt majd a növényeim számára.

Tény, hogy vannak az átlagosnál nagyobb tápanyag igényű vízinövények is (ezek főként a gyors fejlődésű, vagy nagyméretű növényfajok), amelyek esetében – főként, ha sokat kívánsz tartani belőlük – optimálisabb megoldást nyújt a tóföld használata.

A tóföld az összetételét tekintve tőzegből, kókuszrostokból és homokból áll, valamint olyan lassan oldódó műtrágyából, ami egyáltalán nem terheli le a tó vizét. Kerti földet, virágföldet soha ne használj a tavadba, mert túl sok gyorsan oldódó tápanyagot és egyéb, a halak számára káros vegyületeket, szennyező anyagokat is tartalmazhat, ami nem tesz jót a halaid egészségének, és az algásodás kiváltó oka is lehet.

Ha a tóföld mellett döntesz, akkor azt a növények számára kialakított zónák alján vékony, pár cm-es rétegben egyengesd el és a tetejére vékony rétegben helyezz alaposan átmosott sódert, kulé kavicsot. Egy ideálisan kialakított kerti tóban több vízmélységű zóna is található a növények számára, így minden növényt olyan helyre tudsz ültetni, ami a számára tökéletesen megfelelő életkörülményeket biztosít. 

Ültetőkosaras ültetés

Ez a kényelmesebb módja a vízinövények kerti tóba történő szakszerű elhelyezésének, viszont véleményem szerint más előnye nincs ennek a módszernek. Tény, hogy több hazai oldalon is az olvasható, hogy ha ültetőkosarat használsz, akkor később, a tó teljes feltöltése után is bármikor ültethetsz növényeket a tóba, de ha kicsit belegondolsz, akkor ezt a kosarak használata nélkül is ugyanúgy megteheted, igaz így némileg macerásabb a dolog. Ez alól talán csak a legmélyebb növény zóna képez kivételt, hiszen ha ide szeretnél később növényt ültetni, akkor ahhoz már valószínűleg búvárszemüvegre és pipára lenne szükséged :)

A szaküzletekben különféle méretekű ültetőkosarakat találsz. Fontos, hogy olyanokat válassz, amelyek megfelelők a megvásárolni kívánt növények igényeinek. A kosarak kiválasztásánál mindig vedd figyelembe az adott növény kifejlett kori méretét, magasságát is. Minél nagyobbra nő egy növény, annál nagyobb méretű, szélesebb kosárra van szüksége az optimális fejlődéshez.

Ha a vízinövényeket (hazai, kontinentális, mérséklet éghajlaton is megélő fajokat) a számukra megfelelő zónába telepíted, akkor nem kell azon aggódnod a tél folyamán, hogy fagykárokat szenvednek. Ettől független én azt javaslom, hogy például a tavirózsákat mindenféleképpen a „fagyhatár”, azaz 40 cm-es vízmélység alá ültesd.

Maga az ültetés menete rendkívül egyszerű. A kosarat feltöltöd kb. félig tófölddel, elhelyezed benne a növény gyökérzetét úgy, hogy a szár részt ne fedje el a tóföld, majd ezt követően kisebb kavicsokat, kulé kavicsot teszel a tetejére. A kavics elsődleges szerepe az, hogy megakadályozza a tóföld vízbe jutását, de emellett biztosabb rögzítést is nyújt a növény számára.

Természetesen használhatsz a boltokban kapható ültető gyékényt is erre a célra, viszont ebben az esetben is helyezz néhány nagyobb követ a tetejére, mivel a koi pontyok előszeretettel túrják az aljzatot táplálékkeresés közben, így ha nincs a növény megfelelően rögzítve, akkor előbb-utóbb azt fogod észrevenni, hogy a víz felszínén úszkál a nemrégiben elültetett növényed.

Ha a gyékény használatára teszed a voksodat, akkor a következők szerint járj el: vágj le egy akkora darabot belőle, amekkora az ültetőkosár belső mérete, helyezd bele a kosárba, öntsd bele a tóföldet, helyezd el a növény gyökérzetét a földben, fedd le a gyékény kilógó részeivel majd a gyékény tetejére helyezz rá pár nagyobb követ. Ha ezzel megvagy, akkor a növényed máris készen áll a tóba helyezésre.

Miután a helyére került, érdemes oldalról is pár nagyobb kővel megtámasztani, de én azt javaslom, hogy közvetlenül az aljzatba, a sóderbe, kavicsok közé félig beásva helyezd el, így biztos lehetsz benne, hogy a halaid nem fogják később kitúrni, felborítani. A gyékény anyaga miatt nem kell aggódnod, mert csak nagyon lassan bomlik le a vízben, így nem befolyásolja károsan a vízértékeket és mire lebomlik, a növényed gyökérzete már teljes egészében benövi az ületetőkosarat is.

Akváriumi növényeket nem érdemes kerti tóba ültetni, mivel ezek szinte mindegyike trópusi, vagy szubtrópusi faj, ezért nem telelnek ki a tóban. Bármennyire is impozáns látványt nyújt egy hatalmasra megnövő fodros levelű vízikalász vagy anubias, a tél folyamán biztosan elpusztulnak, és a bomlásuk következtében terhelik a tó vízét.

Növényzónák a kerti tóban

Különböző növények a kerti tóban

Parti zóna

Ennél a zónánál a vízmélység igen csekély (1-10 cm között), így ideális a kb. 5 cm-es ültetési mélységű lápi, mocsári növények számára (Békaszittyó, Orvosi vízitorma, Fülemüleszittyó, Fekete sás, Lizinka, Muharsás, Gólyahír, Vízmenta, Sárga nőszirom, Virágkáka, Réti fűzény, Fekete nadálytő, Mocsári nefelejcs, Lúgvirág, Törpezsúrló stb.)

Sekély zóna

A parti zónánál valamivel mélyebb (10–30 cm közötti) régió, amely számost mutatós, nagyobb méretű növényfaj otthonául szolgál (Békabuzogány, Keskenylevelű gyékény, Flamingó virág, Vízi hidőr, Szobafű palka, vízilófarok, Mocsári kutyatej, Vörös alangfű stb.)

Közepes vízmélységű zóna

Ennél a zónánál a vízmélység már jóval nagyobb (30–60 cm közötti), ezért az ebbe a zónába való vízinövény fajokat lehetőleg ne ültesd a parti zónába (Ágas békabuzogány, Széleslevelű gyékény, Süllőhínár, Myriophyllum propium, Crassula recurva, Fonalas ecsetkáka, Orvosi kálmos, Nyílfű, Tömött sellővirág, Hosszanti csíkos ecsetkáka, Zebracsíkos káka, Vízitök, Fehér sellővirág stb.)

Mély zóna

A legnagyobb vízmélységű zóna (60-160 cm között), amely a kifejezetten nagy vízmélységet kedvelő növények számára nyújt optimális életfeltételeket (hínár fajok, Fehér sellővirág, különböző tavirózsa fajok, Gyékény stb.).

Vízfelszíni zóna

Több, rendkívül mutatós vízfelszínen úszó növényfajt is telepíthetünk a tavunkba, amelyek közül én elsősorban az igen „strapabíró” kagylótutajt és a vízijácintot ajánlom.

Növények gondozása

Sokan vélik úgy, hogy a kerti tavi növények szinte semmilyen gondozásra nem szorulnak, mivel ugyanúgy „elvannak” a tóban, mint a szabad vizekben élő társaik.

Az tény, hogy külön tápozni, trágyázni nem kell őket, mivel ezt a tóban élő halak megteszik helyettünk, viszont időről-időre el kell végeznünk ezt-azt, ha azt akarjuk, hogy a növényeink szépen fejlődjenek, és ne nézzen ki pár hónap után úgy a tavunk, mint egy elmocsarasodott szúnyogkeltető.

Ősszel és télen az évelő növények levelei elszáradnak, ezért ezeket mindig el kell távolítanunk, ha máskor nem is, de legalább március elején, különben a növények nem fognak megfelelő mértékben fejlődni, arról nem is beszélve, hogy a száraz növényi részek elcsúfítják a tavunkat. Természetesen ezt a procedúrát a tavasztól-őszig tartó időszakban is el kell végeznünk, de ez egyáltalán nem időigényes dolog és elég hetente, kéthetene megtenni.

Egyes növényfajok sokkal gyorsabb ütemben fejlődnek a többinél, ezért ha időnként nem ritkítjuk meg őket elveszik az életteret a társaik elől. Egy vízijácinttal, kagylótutajjal teljesen benőtt kerti tó nem nyújt túl szép látványt, arról nem is szólva, hogy a halaink szépségében sem tudunk így zavartalanul gyönyörködni.

A kerti tavakban tartott koi pontyok növényi eredetű táplálékot is igényelnek és ha ez nincs biztosítva a számukra, akkor bizony „rájárnak” a puhább levelű vízinövényekre, hínárfélékre. Nálam például pár éve az összes vízfelszínen úszó kagylótutaj gyökerét lecsipegették a két hetes nyaralásunk ideje alatt, amikor elfelejtettem édesanyámnak megemlíteni, hogy ne csak haltáppal és komposzt gilisztával etesse őket, hanem saláta levéllel és leforrázott spenót levéllel is.

A kerti tavi vízinövényekre általában semmilyen bakteriális, illetve vírusos növénybetegség nem jellemező, viszont sajnos időnként megjelennek a levéltetvek, amelyek ellen muszáj védekeznünk, ha nem akarjuk, hogy ezek az apró kis kártevők károsítsák a növényeink friss hajtásait. Rendszerint csak tavasszal szoktak felbukkanni, mert a mostani nyarakra jellemző hőhullámokat már nem képesek tolerálni. Sajnos a „slaggal majd lemosom őket és kész” módszer csak részmegoldás, mert a tetvek idővel visszamásznak a növényekre, ráadásul a slagozással más növényeket is megfertőzhetünk velük. Több olyan hatékony rovarölő szer van jelenleg kereskedelmi forgalomban, ami kizárólag csak a levéltetvekre veszélyes, így nem kell attól tartanunk, hogy a halainknak bajt okozunk, vagy, hogy rossz szemmel fog ránk nézni az összes környékünkön lakó méhész. Ha rovarölő szert vetünk be a tetvek ellen, akkor fontos, hogy alaposan tanulmányozzuk át az adott készítmény használati utasítását és mindig csakis az ajánlott koncentrációban alkalmazzuk!


Hozzászólások 

  • Légy te az első, aki hozzászólsz! Az elfogadott érdemi hozzászólásokért pontokat kapsz, amelyek kvalifikálnak nyereményjátékunkba.

Oszd meg a véleményed!