Szűrőrendszerek, tószűrők kerti tavakhoz

Egy halakkal betelepített kerti tó vizét minden esetben szűrni kell valamilyen módon, hiszen csakis így biztosítható a megfelelő biológiai körforgás, és a tó vizében lebegő anyagok is csak egy tószűrő segítségével távolíthatók el. A szűréstől csak abban az esetben tekinthetünk el, ha az adott tó jól be van növényesítve, és csak néhány kisebb méretű hal (pl. aranyhal ) található benne, mivel ilyen esetekben a vízben és az aljzatban élő mikroorganizmusok képesek ellátni a biológia szűrés feladatát, azaz az ammónia nitráttá történő átalakítását.

A szűrőrendszer funkciói

Vízszűrő funkciók

A szűrőrendszernek többféle szűrőfunkciót is el kell látnia a kerti tavak esetében. Az első – és egyben a legfontosabb – a biológiai szűrés, azaz a halak salakanyagaiból képződő káros anyagok (ammónia, nitrit) lebontása. Ennek eredményeként, a szűrőben élő nitrifikáló baktériumoknak köszönhetően NO3 (nitrát) jön létre, ami tápanyagként szolgál a tóban élő vízinövények számára. Egy megfelelő hatékonyságú szűrőrendszerrel rendelkező kerti tó vizében, az ammónia és a nitrit szint rendkívül alacsony, majdhogynem zéró érték közeli. A szűrőben élő hasznos baktériumok kisebb számban a a mechanikai szűrést (lásd alább) ellátó szivacsokon is jelen vannak, de magas koncentrációban a biológia szűrőtöltetekben találhatók meg (biolabda, lávakő, kerámiagyűrűk, siporax), mivel ezek rendkívül nagy felülettel rendelkeznek és optimális feltételeket biztosítanak az aerob baktériumok számára.

A mechanikai szűrés, azaz a vízben lebegő apró szennyeződések eltávolítása szintén fontos, mivel a tóban élő halak már a mozgásukkal is folyamatosan felkavarják valamennyire az aljzatot (egyes fajok előszeretettel túrják is a tó talaját), amitől a víz idővel zavarossá válik, ha nem rendelkezünk mechanikai szűréssel, vagy ha az nincs megfelelően kiépítve. A víz zavarossága extrém esetekben olyan mértékű is lehet, hogy gyakorlatilag egyáltalán nem lehet látni a halakat a tóban. A kerti tavak esetében a mechanikai szűrés funkcióját általában a különböző lyukméretű szivacsok látják el. A víz először mindig a legnagyobb lyukméretű szivacson halad át, ahol fennakadnak a nagyobb szennyeződések majd az egyre kisebb lyukméretű szivacsokon keresztül áramolva jut el a biológia töltetekig.

A tószűrő (szűrőrendszer) elláthat úgynevezett kémiai szűrési funkciót is, amely során általában egy felületaktív anyag – pl. aktív szén, vagy zeloit – segítségével történik a vízből a nem kívánatos anyagok, vegyületek kivonása. A kémia szűrés például kifejezetten hasznos egy sikeres gyógyszeres kezelést követően, a vízben lévő vegyszermaradványok, szagok semlegesítésére is.

Ha a rendszerbe, vagy magába a tószűrőbe egy UV-C lámpa is be van építve, akkor a lebegő algák elleni harcban is rendkívül hatékony segítséget nyújt a szűrőrendszer, de olyan esetről is tudok, amikor egy kisebb tónál (mivel meglehetősen kemény volt a tó vize) a tulajdonos ioncserélő műgyantát tett az átfolyós szűrő utolsó rekeszébe, ami pár nap alatt szépen levitte a víz keménységét a kívánt értékre.

Vízforgató funkció

A kerti tavak vizét a tavasztól-őszig tartó időszakban, az úgynevezett „aktív periódusban” folyamatosan mozgatni, áramoltatni kell. Egyrészt csak így érhető el, hogy az oxigén mindenhova eljusson a tavunkban és ne alakulhassanak ki oxigénben szegény, pangó zónák, másrészt a vízfelszín mozgatásával biztosítható a folyamatosa gázcsere is, amely során a halak légzése közben keletkezett, de a növényzet által fel nem használt felesleges széndioxid eltávozik a vízből. Ennek biztosítása érdekében a tószűrőt úgy kell elhelyezni a tó mellett, hogy a kifolyó ágon a víz legalább 15-20 cm-es magasságból hulljon alá a tó vízfelszínére. 

Milyen tószűrőre, szűrőrendszerre van szükségem?

Erre a kérdésre első blikkre írhatnám persze azt, hogy minél nagyobbra és minél hatékonyabbra, hiszen „túlszűrt” kerti tó/dísztó nem létezik, azonban a megfelelő tószűrő kiválasztásánál és a szűrőrendszer kiépítésénél, mielőtt még a vásárlásra adjuk a fejünket azért érdemes mérlegelni egy-két dolgot. Vegyük akkor most ezeket sorjában:

• Milyen méretű a kerti tó?
• Milyen mértékű a növényesítése?
• Milyen mértékben van betelepítve halakkal?
• Mi az a maximális összeg, amit megengedhetünk magunknak a szűrő vásárláskor?

Ha egy kisméretű pár köbméteres kerti tavad van (pl. műanyagból készült tómederrel), amiben pár halat tartasz, akkor a véleményem szerint felesleges komoly költségekbe verned magad és tökéletesen megfelel a víz szűrésére egy szökőúttal egybeépített tőszűrő. Ezek a szűrők amolyan „hengeres formájúak”, az alsó vízbeszívó részüknél található meg bennük a szűrőközeg és a tetejükön szökőkútszerűen áramlik ki belőlük a víz. Általában tökéletesen megfelelnek a kisebb tavak szűrésére, kellő mértékben biztosítják a vízforgatást is, emellett oxigént is juttatnak a vízbe és persze az sem egy elhanyagolható szempont, hogy relatíve olcsók.

Ha három köbméteresnél nagyobb tavad van, akkor már jobb teljesítményű, hatékonyabb szűrőrendszerre lesz szükséged. Ha egy „komolyabb” szűrőre teszed a voksodat, akkor alapvetően kétfélével találkozhatsz a szaküzletekben és a webshopokban:

1. nyomás alatti szűrők
2. és a gravitációs elven működő átfolyásos szűrők.

A nyomás alatti szűrőket általában egy a tóba helyezett vízpumpa (szivattyú) működteti. A pumpa egy rugalmas csővel van összekötve a teljesen zárt rendszerű szűrőházzal, amiben a mechanikai és a biológia szűrést biztosító szűrőanyagok találhatók meg. A szűrő kilépő ágánál a vizet közvetlenül visszavezethetjük a tóba, de egy hosszabb rugalmas cső (vagy akár slag darab segítségével) még egy kisebb patakot, vagy csobogót is működtethetünk vele.

A gravitációs elven működő szűrők vízellátását szintén egy a tóba helyezett pumpa biztosítja, azonban az esetükben a szűrőtartály nincs hermetikusan lezárva. Aggodalomra semmi ok, mert még, ha teljesen el is tömődnének a tartályban lévő szűrőanyagok, akkor sem leszünk bajban, mert ezek a szűrők túlfolyóval is el vannak látva, így a pumpa által felnyomott víz minden esetben visszajut a tóba. Az persze már más lapra tartozik, hogy ha eltömődtek a szűrőanyagok (szivacsok), akkor gyakorlatilag szűretlenül kerül vissza a tóba a víz.

Az, hogy milyen méretű, teljesítményű szűrőre van szükséged attól függ, hogy mekkora tavad van. Szerencsére minden egyes típusnál feltűntetik a gyártók, hogy az adott tószűrő hány literes tóhoz megfelelő, sőt általában két adatot is megadnak: maximálisan ajánlott tóméret halak nélkül, illetve halakkal együtt.

Ha patakot, vagy vízesést is szeretnél működtetni a tószűrővel, akkor erre a célra csak a nyomás alatti szűrő – vagy egy külön erre a célra használt vízpumpa – a megfelelő, mivel ennek használatakor nem áll fenn a víz kifolyásának a veszélye a szűrőtartályból abban az esetben, ha a patak kiindulási pontja (ahonnan a patak vize visszafolyik a tóba) magasabban van, mint a szűrő vízkiömlő ága. Természetesen a nyomás alatti szűrőt üzemeltető vízpumpának is kellő teljesítménnyel (vízemelési magassággal) kell rendelkeznie a patak/vízesés üzemeltetéséhez.

Tószűrők karbantartása

Mivel a tószűrőket működtető vízpumpa általában a tó egyik mélyebb régiójában van elhelyezve, ezért az ott összegyűlő elhalt növényi részek és egyéb szennyeződések egy idő után eltömítik a pumpa műanyag házának beszívó nyílásait. A problémát igen könnyen észre lehet venni, mivel ilyenkor a szűrőből kilépő vízsugár ereje jelentős mértékben lecsökken. Ilyenkor nincs más teendőnk, mint áramtalanítani a szűrőt, majd ezt követően a pumpát a tóból kivéve jó alaposan megtisztítani. A pumpák háza általában könnyen szétpattintható, így magához a pumpához is hozzáférünk és a szivattyú rotoráról, illetve a rotor tengelyéről is eltávolíthatjuk a szennyeződéseket.

Idővel a tószűrőben lévő szűrőanyagok is telítődnek a szennyeződésekkel, ami miatt jelentős mértékben visszaesik a szűrő teljesítménye. Ha nyomás alatti szűrőnk van, akkor igen könnyen észrevehető a probléma, mivel ilyenkor alig-alig csordogál a víz a szűrő kilépő ágánál. A legtöbb típust szétszedés nélkül is ki lehet tisztítani az úgynevezett visszamosó funkciójuknak köszönhetően, azonban esetenként szükség lehet a szűrő szétszedésére is a szűrőanyagok kitisztításához. A gravitációs szűrőknél általában akkor válik esedékessé a szűranyagok tisztítása, amikor a víz a szűrőház kilépő ágán erős sugárban ömlik vissza a tóba. Ez amiatt van, mert a lerakódott szennyeződések miatt nem a szűrőanyagokon keresztül áramlik a víz, hanem szó szerint felettük, így semmilyen ellenállásba nem ütközik kifelé menet. A tisztítás maga rémegyszerű, mivel csak le kell pattintanunk a szűrőház fedelét és a szivacsokat kivéve alaposan átmosni őket. A szűrőanyagok tisztításánál fontos, hogy azt mindig a tóból kimert vízben (pl. egy 5-10 literes vödörben) végezzük. Ha csapvízben mossuk át őket, akkor a vízben lévő klórral gyakorlatilag sterilizáljuk a szűrőanyagokat elpusztítva a számunkra oly értékes nitrifikáló baktériumokat is!

Tószűrők optimális elhelyezése

Tény, hogy minél jobban el van rejtve a szűrőrendszer és a tótechnika, annál természetesebb összhatást nyújt a tavunk, azonban a tőszűrő esetében az a legfontosabb, hogy olyan helyen legyen elhelyezve, ahol nincs kitéve a készülék a közvetlen napsugárzásnak. Az UV sugárzás egyrészt nem tesz jót a műanyagból készült szűrőháznak, másrész az extrém hőhatás miatt elpusztulhatnak a szűrőben élő nitrifikáló baktériumok is.

A szűrőt könnyen elrejthetjük nagyobb kövekkel, fadarabokkal és valamennyire még a földbe is beáshatjuk, azonban, ha a vízfelszín mozgatására, csobogóként is használjuk, akkor arra ügyeljünk, hogy kellő magasságban legyen a kiömlő ága a vízfelszínhez képest (15-20 cm).

Ha egy stéggel ellátott nagyobb tavunk van, akkor célszerű a szűrőt a stég alatt elhelyezni, mivel így egyrészt védve lesz a napsütéstől, másrészt nem kell bajlódnunk az elrejtésével.

Ha komolyabb a szűrőnk emelési magassága és egy kb 1-1.5 méter magas vízesést is működtetünk vele, akkor érdemes a szűrőt közvetlenül a vízesés mögött elhelyezni.

Ha semmilyen módon nem tudjuk árnyékolni a szűrőnket és csak vízszűrésre kívánjuk felhasználni, akkor egy kisebb napernyő is megfelel a célra, bár tény, hogy nem fog túl esztétikus látványt nyújtani a tavunk mellett.

Ha nyomás alatti tószűrőnk van és azzal egy patakot is működtetünk, akkor igyekezzünk a szűrő és a patakmeder felső része közötti csövet is álcázni kövekkel, ágakkal stb. Így sokkal természetesebb lesz az összhatás, és nem fogja elcsúfítani a tavunkat egy 2-3 méteres műanyag tömlő látványa.