Mitől különleges az ÉN kutyám? Vagyis mitől különleges az én KUTYÁM?

Röviden attól, hogy az enyém. Hosszabban, attól, akivé váltam mellette, attól, amit tanított és minden nap tanít nekem és attól a kapcsolattól, ami akarva-akaratlan megszületik kutya és gazdája között. A kutya pontosan az ÉN-t cseréli le „én és a kutyám”-ra, majd idővel a „kutyám és én”-re. 

Az évtízezredek alatt a farkasból kutyává változás látványossága mellett nem lehet elmenni, de történik valami sokkal kevésbé kézzelfogható, valami tapinthatatlan, de letagadhatatlan csoda, ami mindenkivel megtörténik, aki egyszerű emberből gazdivá válik.

Ezt a furcsán emelkedett élményt nekem igen fiatalon volt szerencsém először megtapasztalni, és máig azt hiszem, hogy az én „életem kutyája” már mindig is Vacak lesz. Egy kis csonkolt farkú, térdig se igen érő, rövidszőrű, fekete keverék, aki életének 18. évében is kölyöknek nézett ki és a szemében ott volt az ősbizalom. Jószerével születésemtől fogva velünk volt és az érettségi évében ment el örökre. Végigkísérte a gyerekkorom és a kiskamaszkor minden döccenőjét és nagy világfájdalmát szűkölő együttérzésével és minden viháncoló örömömet extatikus farrázással és csaholó jókedvvel. Ő tanított gondoskodásra és törődésre és arra, hogy feltétel nélküli szeretet nem csak anya és gyermeke között létezik. Testvér híján neki suttogtam el kicsi titkaimat és tudtam, nemcsak nyilvánvaló titoktartására számíthatok, hanem valami csodálatos empátiára is. Máig hiányzik.
Persze azóta eltelt pár év és volt ugyan más kutyánk is, de Vacakkal nem érhetett fel egyikük sem. A mostani házőrzőnk azonban feltétlenül megér egy misét…vagy többet.

Nem egy egyszerű teremtése a Jóistennek. Se nem szép, se nem különösebben okos, se nem hasznos, ami a házőrzést illeti legalábbis. Plusz fícsör, hogy macskának képzeli magát. Komoly.  A 2 és fél évesem aposztrofálta a minap így a jószágot: ”Te majdnem kutya!„ És ezzel kábé fején is találta azt a bizonyos szöget. Hogy Ábris mitől is foglal el a szívünkben mégis különleges helyet, az nem nagy rejtély. De az elejéről kell kezdjem, hogy egészen világos legyen.

Miért és hogyan került Ábris az életünkbe?

Az előző házőrzőnk egy gyors lefolyású betegségben elpusztult és a számos macska ellenére az udvar nagyon üres lett. Ebben az udvarban mindig is volt kutya és nem pusztán a megszokás, de a praktikum is úgy kívánta, hogy ezt a hagyományt ne törjük meg. Kellett egy házőrző, de lehetőleg kölyök, hogy megszokja a macskákat és nevelhető legyen. Nem jelentett gondot a nagy mozgásigény, lévén elég tágas a kert, de meg kellett tudnia tanulni, hogy a veteményes tabu. Az idősebb családtagok ingatagsága miatt nem akartunk túl nagytestű fajtát választani, de azzal is tisztában voltunk, hogy a választás szerelem-alapon fog megtörténni. Nem is akárhol: a menhelyen. 

Miért a menhelyről?

A legnyilvánvalóbb ok, az hogy a kutyák szinte sosem saját hibájukból kerülnek oda és szeretettel, megfelelő bánásmóddal a legkezesebb bárányt lehet belőlük nevelni, és életre szóló hálájuk minden beléjük fektetett percet megér.

Minden egyes állat örökbefogadásával életet mentünk, hiszen egy újabb állatnak lesz helye, így egyet mindenképp megmentünk az elaltatástól. Átvitt értelemben is igaz azonban a kifejezés, hiszen egy jószágnak sem ideális a menhelyi közeg. A legtöbben egy család szerető közelségében érzik igazán jól magukat.

A másik nagyon fontos szempont volt, hogy szaporítótól semmiképp se akartunk venni kiskutyát. Nem, nem a hivatalos tenyésztőkről beszélek, akik ellenőrzött körülmények között tartják az anyaállatokat és a kiskutyáknak is a legjobb bánásmódot biztosítják, amíg el nem kerülnek végleges gazdijukhoz…hanem a kutyagyárakról. Azokról az illegális, mocskos helyekről és emberekről, akik kis ketrecekbe zárva tartják az anyaállatot egész életében és folyton fedeztetik, hogy amíg a szervezete bele nem rokkan, potyogtassa ki a kölyköket, amiknek az egészségével mit sem törődnek. Ez nem csak elborzasztó és etikátlan, de valóban illegális is. Nem, mi semmiképp sem akartuk támogatni ezt a sajnos virágzó rendszert.

Felelősen akartunk dönteni és tudtuk, hogy nekünk az örökbefogadás lesz az ideális választás. Arra azonban mi sem voltunk felkészülve, hogy micsoda szeretetgombócot hozunk haza, micsoda hálarobbanással érkezik az életünkbe a zsemleszínű kis keverék, aki azóta mindenki szívét meghódította már a környéken hóbortos megjelenésével és viselkedésével.

Nade hogyan fogadták a macskák?

Tekintve, hogy kb kölykök voltak mindannyian, nagyon könnyen összeszoktak és azóta is tart a nagy barátság..illetve. Tekintve, hogy Ábris nem kutyák közt szocializálódott, sőt egyetlen kutyát sem látott pár hetes kora óta…nos, technikailag macskának képzeli magát. Legalábbis erre vall minden, amit tesz. Például, hogy terelgeti a kismacskákat, tisztára nyalja őket, az anyamacskával próbál khm… szorosabb viszonyt kialakítani, a fiú macskákat pedig ivarzási időszakban nemigen tűri meg a portán. Ez nekünk lényegében meg is felel, így a nevelése során nem metszegettük vissza ezeket a kutyaetikett szempontjából mondhatni vadhajtásokat.

Oktatás és alapjellem

A kutyádnak mindenképp van egy sajátos alapjelleme és a fajtájára jellemző jegyei. Hogy mennyire lesz játékos vagy nyugodt természet, esetleg mennyire hajlik majd a trükkök tanulására, az azért a fajtajellemzőkből nagyvonalakban kiderül. De mihez kezdj egy keverékkel? Ami esetünkben nagyon hamar kiderült, hogy újdonsült kedvencünk nagy mozgásigénnyel és viháncoló jó kedéllyel van megáldva. Ezzel tehát számolni kellett a nevelése során, de ezen felül vajmi kevés információnk volt az adottságairól.

Sok friss kutyatulajdonos hiszi azt, hogy az oktatást elegendő nagyobb korban elkezdeni, hisz a kölykök még nem figyelnek, nem elég értelmesek, és a nagyobb kutyák úgysem bántanak egy kölyköt a rosszcsontkodásáért. Nos, ezek mind tévhitek. 

A kölyök, ha nem tanítod meg neki, hogy a futtatóban ne harapdáljon meg más kutyákat puszta játékból, akkor hamarosan be fogja szerezni az első harci sebesüléseit, Te meg a többi kutyatartó jogos rosszallását. A tanítást nem lehet elég korán kezdeni. Már csak azért sem, mert bár minden rossz szokást felül lehet írni idővel, a kölykök hamar kiszúrják, ha következetlen vagy, ha egyszer-egyszer beengeded őket az amúgy tabu helyekre, vagy kijátszhatnak egy szabályt. Ha például a kutyádnak tilos bemennie a házba, akkor azt tartsd mindig kötelező érvényűnek. Ha erre megtanítod idejekorán, akkor természetesnek fogja venni és nem fogja majd próbálgatni a határokat később sem. 

Ha napi kétszer eteted, akkor ezeknek az idejéhez mindig tartsd magad, hogy az eb megszokja a napirendet és ne követeljen extra falatkákat vagy plusz etetést hajnalban – ahogy egy feledékeny barátom járt. 

A kutyák alapvetően még mindig a farkas falkáéhoz hasonló hierarchiában hisznek és ha nem viselkedsz falkavezérhez méltóan, akkor számíthatsz némi kakaskodásra és akár komoly problémákra is a későbbiekben. Érdemes tehát az alapszabályokat komolyan venni és minél hamarabb bevezetni. 

Ábrisunknak nem kellett sokáig tanítgatni, hogy az etetés mikor történik, vagy hogy a kert mely része tabu, ám a felugrálással máig gondjaink vannak. Kistestű kutyáknál ez bizony tipikus, és érthető is, hiszen csak szeretne egy szintbe kerülni az arcunkkal, hogy kellően üdvözölhessen. Ugyan a jószág nem éppen nagytestű, de egy másfél éves gyermeknek éppen elég sokkoló, ha egy két lábon éppen vele egy magasságú állat fogmutogató vigyorral próbálja összenyalni a képét. Eltartott pár hónapig, hogy az ijedelmet helyrehozzuk. 

Sokan hiszik, hogy ha valamit megtanítottunk a kutyánknak, akkor azt már soha sem felejti majd el. Nos, ez is óriási baklövés. A kutyát épp úgy folyton emlékeztetni kell bizonyos szabályokra, vagy viselkedésformákra, mint minket, embereket. Hiába hallottuk ezerszer, hogy „magyar ember tele szájjal nem beszél”, ha éppen valami irtó szellemeset akarunk visszavágni az asztalnál elhangzottakra, akkor csak megszólalunk, közszemlére téve a szánk tartalmát. Nincs ez másként a kutyáknál sem. Ha egy érdekesebb inger éri őket, az simán felülírhatja a tanultakat, akárcsak a párszori következetlen viselkedés a szabályok terén. Ha nem vigyázunk, kezdhetjük elölről az egész tanítási folyamatot. A tanultakat tehát újra és újra át kell ismételni az ebbel, hogy a szokás megszilárduljon.

Esetünkben ez az előszobából kitessékelés milliószori ismétlésében nyilvánult meg, miután pár viharos éjszaka az eb titkon bebocsáttatást nyert. A család vajszívű tagjai azzal nem számoltak, hogy ezzel minden korábbi szabályt, ami a házba belépést tiltotta, felülírtak. A helyrehozatal kemény és hosszantartó türelemjáték volt, annyit mondhatok.

A legfontosabb azonban, ami ahhoz kell, hogy úgymond „jólnevelt” kutyánk legyen, az a szeretet. A kötődés és a bizalmi viszony a gazdi és kedvence között éppolyan éltető eleme kedvencünknek – és bevallva vagy bevallatlanul, de nekünk magunknak is –, akár a víz vagy az eledel. Enélkül nincs tartós eredmény, hisz a jószágban nincs belső késztetés, hogy szót fogadjon, ezzel örömet szerezzen nekünk.

Ha ez az első alkalom, hogy önállóan nevelsz egy kutyust, akkor jó szívvel ajánlom figyelmedbe Doktorcsik Zsanett cikkét a felelős kutyatartás témájában.

A felelősség másik arca: az ivartalanítás kérdése

Nem kíván túl hosszas magyarázatot, miért érdemes ivartalaníttatnunk nem szaporításra szánt házi kedvenceinket, pláne hogy tudjuk, látjuk, hogy nem kívánt kölykökkel és vemhes állatokkal vannak tele a menhelyek. Mi mégsem ivartalaníttattuk Ábrisunkat, annál az egyszerű oknál fogva, hogy hacsak valamely csoda folytán el nem szökik, hát egész életében nem fog más kutyát látni, plusz oltások alkalmával vettük észre, hogy kifejezetten ódzkodik a többi kutyától. Nemhogy nem keresi a társaságukat, de egyenesen fél és visszahúzódik tőlük. Az utcára sem akar kimenni, hiszen az udvar kellően tágas, a társaság adott és az olykor a ház előtt sétáltatott kutyák hangja meggyőzte arról, hogy a kinti világot nem neki találták ki.

Ha már az oltásoknál tartunk…

Az oltásokról soha semmilyen indokkal ne maradjatok el. Ez létfontosságú nem csak a ti kedvencetek szempontjából, de bizony minden a környezetetekben élő állat és persze ember egészsége és élete miatt is.

Ábrisunkat ugyan csak hónunk alá csapva lehet elhurcolni az állatorvoshoz oltások idején, de annyi baj legyen. Aminek meg kell lenni, annak meg kell lenni, akár olyan áron is, hogy az emberről jó okkal hiszik, hogy ABBA dalokat vinnyog a fogai közül, miközben egy feltekert, kiöregedett, igen büdös szűrt szorongat a hóna alatt szeptember derekán az esőben. 

A szű/őr 

Az állat ugyanis hosszú szőrű…illetve az egyik réteg hosszú, durva és szőke, a másik pedig majdnem fehér és tömöttebb, mint bármelyik birka gyapja. A két réteg között elszórva finom fekete szálak fénylenek a nemezszerűen tömör és puha bundában. Tömzsi lábai és hosszú farka erősen zászlós és uszkárosan hosszú a szemöldöke is. A fent említett szűr-hasonlat talán a leghelytállóbb, de hívták már szőke csubakkának, felmosószörnynek és jeti zsámolynak is. Nem egészen térdmagasságig érő ötkilós kutyaféleség.

Ábris kutya és gazdája Olasz Ildikó

Mint minden hosszúszőrű jószág, nyáron ő is rettentően szenved a melegtől és alig győzi hűteni magát az árnyékban hasalással, extra intenzív lihegéssel és állandó ivással. Ilyenkor a legjobb, amit egy felelős gazdi tehet, az a kutyakozmetikushoz fordulás vagy legalább sajátkezű bundakurtítás, amennyiben persze az állat partner ebben. Ez egyébként évszaktól függetlenül fontos lehet, ha azt tapasztaljuk, hogy a szemváladék, vagy a széklet összecsomósítja az állat szőrét. Ilyenkor bizony nem kell restelleni a ritkítást és a mosdatást, hiszen a higiénia az egészség és komfortérzet alapeleme kedvenceinknél is. Ezen felül még vehetünk hűtő matracot is, de az én jószágom igazi bokoralágödörásóabbanhűsölő fajta, aki megveti az efféle világi hívságokat.

A hosszú szőr nem csupán a hőháztartás miatt fontos, hanem a paraziták miatt is kiemelt figyelemmel kezelendő. Kullancsok és egyéb vérszívók terjesztenek mindenféle borzasztó nyavalyát, amik ellen a legjobb védekezési módszer a spéci szerekkel átitatott nyakörv, illetve a nyaki részre kenendő cseppek. Igen széles a választék a piacon ezen a téren is, de érdemes kombinált készítményre beruházni, ami több dolog ellen is véd, illetve figyeljünk a hatóidőre is. Ha egy nyakörv használhatósága mondjuk 3 hónap, akkor a felhelyezéskor érdemes a falinaptárba, vagy a telefonunkba előre beírni, hogy 2,5 hónap múlva szerezzük be a következőt. 

A koszt

A kutyák megfelelő táplálásáról napokig is lehet böngészni a neten, sőt itt részletesebben is leírtuk, mire kell odafigyelni tápválasztáskor.

Mi keverjük a tápot kis mennyiségű zöldség alapú házikoszttal, amit Ábris mindig is kunyerált, de igyekszünk odafigyelni a helyes arányokra és hogy szükség esetén kellő táplálék kiegészítővel erősítsük az immunrendszerét.

Ha Te is vegyes koszttal akarod etetni a kedvencedet, feltétlenül figyelj oda a székletének a minőségére és változásaira, és a szőre minőségére is. Ezek azok az általános indikátorok, amik azonnal jelzik, ha valami nincs rendben kedvenceddel.

Ha például Ábris széklete hígul, vagy szagra jelentősen változik, akkor visszaveszünk a szárazeledelnél jóval magasabb rost- és víztartalmú házikoszt mennyiségéből, hogy kevesebb víz és ballasztanyag kerüljön a bélbe, így segítve a széklet tömörödését. Emellett folyamatosan figyeljük a széklet változásait, hogy van-e szükség egyéb segítségre.

Még sosem fordult elő, hogy magától ne állt volna az egyensúly, de abban az esetben, ha kutyádnak 2 napnál tartósabban hígabb a széklete a megszokottnál, akkor érdemes állatorvoshoz vinni, nehogy valami más baja legyen. Persze a híg, robbanásszerű hasmenésnél nehogy kivárd a két napot! Azonnal fordulj szakemberhez! Ezzel a kedvenced életét mentheted meg. Ez fokozottan igaz a kis súlyú állatokra, akik seperc alatt ki tudnak száradni.

Hígabb székelés előfordulhat tápváltáskor is, amit kevesen tudnak. Ne írd le mindjárt az új tápot, hanem hagyd, hogy a kutyád hozzászokjon az új, jobb minőségű eledelhez és segítsd a folyamatot bélflóra helyreállító készítményekkel. Persze mellette biztosíts bőséges mennyiségű, friss ivóvizet is kedvencednek.

Kiegészítés a kakitémához: ha kutyádat rajta kaptad, hogy más állat ürülékét ette mondjuk a parkban, vagy a futtatás során, akkor feltétlenül rágass el vele egy féreghajtót és ha a következő napokban látsz férget a székletében, akkor ismételd meg a kezelést a gyártó utasításai szerint eljárva.

Remélem érdekesnek találtad az Ábrissal szóló beszámolómat. A cikk elején röviden írtam a kutyamenhelyről történő örökbefogadásról, de következő cikkemben bővebben is foglalkozni kívánok a témával, megosztva ezirányú tapasztalataimat és tanácsaimat Veled.


Hozzászólások 

  • Légy te az első, aki hozzászólsz! Az elfogadott érdemi hozzászólásokért pontokat kapsz, amelyek kvalifikálnak nyereményjátékunkba.

Oszd meg a véleményed!