Tiltott ételek és más toxikus anyagok - Mire ügyeljenek a kutyatartók?

Oké, tudom, tudom, nem rövid a lista és persze ijesztő is lehet, de szeretjük a kutyáinkat és ha nem akarunk a tájékozatlanságunk miatt rendszeresen az állatorvosnál kikötni, érdemes ismerni a tabu ételek és anyagok listáját. Azoknak, akik még gyermekvállalás előtt állnak ez jó kis felkészülés lehet a szülővé válásra is, hisz ezeknek az anyagoknak a zöme nem csak a kutyád, de a gyermeked számára is komoly veszélyekkel járhat. Ami pedig a felelősséget illeti, az mindenképp a miénk, hiszen felnőttként és kutyatartóként egyaránt nekünk kell a ránk bízott gyermekek és háziállatok egészségéről és épségéről gondoskodnunk. Íme tehát egy átfogó lista, amiben nem csak a kerülendő anyagokról kapsz mélyebben képet, de az esetleges fogyasztás esetén fellépő tüneteket is listázzuk.

Csokoládé, kakaó - teobromin

Valószínűleg ez a legismertebb a kutyáknak tiltott ételek között. A csokoládé és a kakaó is tartalmaz egy úgynevezett teobromin nevű keserű alkaloid vegyületet (metilxantin típus), amit az állatok zöme csak igen lassan tud emészteni, illetve a szervezetéből kiválasztani.

Kutyákban a teobromin felezési ideje bő 17,5 óra. Emiatt az időfaktor miatt a mérgezés igen gyorsan be tud következni. Már kis mennyiség is hányást, hasmenést, fokozott ivási ingert vált ki, ami szerencsés, hiszen segít az állatnak kiüríteni a mérget, de sokszor a mérgezés olyan fokú, hogy a tünetek tovább súlyosbodnak. Ilyenkor nyálzás, izgatott viselkedés, szapora szívverés, majd izomgyengeség, szívritmus-zavarok, a vesék alulműködése, majd a keringés összeomlása következik.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a teobrominnak és a többi metilxantinnak (koffein, teofillin) nincs antidótuma, vagyis ellenszere a kutyáknál (és macskáknál). A mérgezéshez  persze több kell, mint egy kocka csoki, de a csokik és kakaóporok édessége sajnos a kutyák előtt is olyan kívánatossá teszi a nyalánkságot, hogy ha megtalálják, bizony nem fogják abbahagyni a dőzsölést, amíg rá nem kényszerülnek.

Kávé, kóla, tea, energiaital, egyes fájdalomcsillapítók - koffein

Számos vicces kép és videó kering a neten, ahol kutya és gazdája együtt kávéznak, vagy az eb nyálcsorgat egy cukros, habos kávéra. Azonban, ahogy az imént is írtam, minden metilxantin típusú vegyület, így a kávéban található koffein is igen veszélyes a kutyákra nézve. A teára is áll a dolog (abban jobbára a teofillin a ludas), nem is szólva az energiaitalokról. Hiába kunyerál tehát Blöki a lábunkat bökdösve, sose engedjünk a kísértésnek és ne osszuk meg a reggeli frissítőnket az ebbel.

Fontos megjegyeznünk, hogy egyes fájdalomcsillapítókban is van koffein és ha az egyéb aktív hatóanyag esetleg nem okoz gondot a kutyánknak, hát a koffein tuti fog. Állatnak ne adjunk emberi gyógyszert, csakis állatorvos utasítására!

Nyers disznóhús, nyersen tartósított disznóhús alapú élelem - Aujeszky-betegség, álveszettség

Sokszor találkozunk azzal az elképzeléssel, hogy lévén a nyers hús és bensőségek állnak a legközelebb a kutyák eredeti étrendjéhez, nyilván ez is a legjobb nekik. Nyilván nem jár messze az igazságtól a feltételezés, bár kétségtelen, hogy a kutyák (és az étrendjük) rengeteget evolválódtak az elmúlt pár tízezer évben. A megfelelő táplálásukról itt találsz egy részletező cikket.

Azt azonban mindenki tudja, hogy a nyers húsok számtalan parazitát tartalmazhatnak, nem is beszélve a baktériumok és vírusok garmadájáról. Ilyen a nyers sertéshússal és bensőségekkel, illetve a fertőzött sertés minden testnedvével terjedő herpeszvírus fajta is, mely az álveszettséget, vagyis az Aujeszky-féle betegséget okozza. A betegség tüneteit tekintve igen hasonló a veszettséghez, ám az agresszív fázis itt elmarad. Aujeszky Aladár magyar kutató 1902-ben különítette el a veszettségtől, innen a kór hazai neve. Míg az idősebb sertéseknél mindössze az állatok 1-2%-a pusztul el a fertőzést követően (vírushordozók maradnak), ez az arány a kutyáknál, macskáknál és a kismalacoknál 100%-os.

Nézzük a tüneteket közelebbről. A lappangási idő kutyák és macskák esetében 3-6 nap. Tekintve, hogy a betegség a központi idegrendszert támadja meg, először bágyadtságot és lázat tapasztalhatunk az állatnál, majd ezt követi az erős izgatottság, nyugtalanság, vakarózás, melyet az állat a szélsőségekig fokoz (nyílt húsig tudják ilyenkor vakarni magukat). A második fázisban nyálzás, elkóborlás, görcsök, agy- és gerincvelőgyulladás lép fel, ami az állat pusztulásához vezet.

Mivel ellenszere, terápiája nem ismert, diagnózis esetén az egyetlen, amit a felelős gazdi tehet, az a kedvencének a kínoktól való mihamarabbi megszabadítása. Ez szörnyen hangzik, de jobban jár a kutyánk egy injekcióval, amitől elalszik, mint az esetleg még pár napig eltartó görcsökkel és fájdalommal.

Hogy ne tegyük ki ilyen borzasztó kínoknak a kutyusunkat, nem nagy ár betartani néhány alapszabályt: mindenképp kerüljük a sertésekkel való kontaktust, a nyers sertéshús és bensőségek illetve vágóhídi maradékok etetését. A sertéshús alapos átfőzése elpusztítja  a vírust, de a közhiedelemmel ellentétben a füstölés például nem, így füstölt kolbász és szalámi éppúgy lehet a fertőzés forrása, mint a nyers vágóhídi maradék. Ügyeljünk erre, hiszen ami nekünk nem okoz tüneteket, az a kedvenceink számára végzetes is lehet.

Alkohol, alkoholos tinktúrák

Az alkohol és itt nem csupán a sörről, töményekről beszélek, hanem az alkohollal töltött édességek és az alkoholos tinktúrák, táplálék kiegészítők mind mérgezők a kedvenceink számára. Maguktól nem is hajlandóak meginni, mert a szaglásuk elárulja nekik, hogy ezzel a szervezetük nem képes megbirkózni. Szinte látom, hány szemöldök szaladt most föl. Hiszen ki ne látott volna már legalább videón a sörbe, koktélba belenyaló kutyust? No persze az alkohol ízesítve van, és cukrozva. Erre viszont sajnos a kutyákat semmilyen evolúció nem készítette fel.

Ha pedig belegondolunk, hogy egy átlagos méretű kutyus 6-8 kilót nyom, ami pont a tizede az átlagos gazdiénak….könnyű megérteni, miért is kell vigyáznunk, hogy ne juthassanak a félen hagyott poharak közelébe egy vacsora partin.

Mérettől függően pár milliliter is elég lehet, hogy hányást vagy hasmenést okozzon, illetve koordinációs problémákhoz vezessen. Persze nagyobb testű kutyák szervezete nagyobb dózist is elbír, de a kellemetlen idegrendszeri hatásokkal nekik is meg kell küzdeniük, sőt túladagolás esetén a nehézlégzés és a kóma is előfordul, szélsőséges esetben pedig akár az eb életébe is kerülhet az elővigyázatlanság.

(Savanyítatlan) tejtermékek-laktóz

A kutyák egy része laktózérzékeny, így náluk a tejjel, savanyítatlan tejtermékekkel etetés kifejezetten rossz ötlet, hiszen komoly hasmenéses és puffadásos állapotot idézhetünk elő.

A savanyított tejtermékekkel is vigyáznunk érdemes, mert a kutyák étrendjének semmiképp sem normális része a joghurt vagy a sajt és ezek is okozhatnak emésztési problémákat. A penészes és a zsíros sajtokkal különösen vigyázzunk, valamint az ízesített és diétás joghurtokat is feltétlenül kerüljük!

Avas magvak, penészes ételmaradék, olcsó-bűzös táp- mikotoxinok (aflatoxin, vomitoxin, fusarium toxinok)

Avas magvakon és penészes élelmiszerekben találkozhatunk a mikotoxinokkal, amelyek egyszerűen bizonyos gombafajok által termelt toxinok, vagyis méreganyagok. Ezek között találunk viszonylag ártalmatlanokat és oylanokat is, melyek már kis dózisban is halálosak.

A legismertebbek talán az aflatoxinok, melyek kisállatokra és emberre egyaránt veszélyes, rákkeltő és heveny tüneteket is kiváltó mikotoxinok, amiket as Aspergillus gombanemzetség néhány tagja termel. Ezek leginkább a mogyoróféléket és a gabonákat támadják meg, és épp ezért az általuk előállított toxin fellelhető a gabonadús kutyatápokban. Már a 60’-as években is végeztek vizsgálatokat az aflatoxinok kisállatokra gyakorolt káros hatásairól és azt találták, hogy testsúlykilogrammonként 0,5-1 mg aflatoxin pár napos adagolása is hirtelen és súlyos májkárosító hatással és további adása nem csak a tápcsatorna irritációjával, de rákos daganatok kialakulásával is jár.

A kutyatápok bevizsgálása sajnos nem olyan szigorúan szabályozott, mint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszereké, így aztán előfordulhat, hogy kis dózisban ugyan, de lassanként mérgezzük kedvenceinket. Ezt elkerülendő, nagyon körültekintően válasszunk tápot és a lehető legkisebb gabonatartalmút válasszuk, ami rendelkezik valamelyik komoly bevizsgálócég 1 évnél nem régebbi igazolásával.

A másik nagyon fontos szempont, hogy penészes ételt még akkor se adjunk az állatnak, ha a penészesnek látszó részt levágtuk, hiszen a gombafonalak láthatatlanul már mélyen beszőhették a nagy víztartalmú vagy szivacsos szerkezetű ételt és nem lehetünk benne biztosak, milyen a fertőzöttség mértéke.

Az aflatoxinok mellett gyakori előfordulása miatt mindenképp említést érdemel még a trichotecének csoportjába tartozó vomitoxin, amit főképp Fusarium fajok termelnek. A Fusarium név ismerősen csenghet, hiszen a helytelen gabonatárolás következtében pár éve hazánkban is előfordult, hogy „fuzáriumos” gabona került müzlibe és lisztbe. A trichotecének rendkívül erős fehérje szintézis gátlók, így a szervezet különböző pontjain okozhatnak súlyos problémákat. Erős sejtméregnek számít, gyengíti az immunrendszert és a vérképző rendszert.

Haszonállatonál már enyhe mérgezésnél is étvágytalanság és súlycsökkenés lép fel, ezért a tápban a megengedett vomitoxin határérték 10 ppm, illetve fejős teheneknél 2 ppm (ppm = parts per million,1 ppm 1mg/kg-nak felel meg). Sajnos a kutyatápokban a határérték ennél magasabb, és az ízfokozók elfedik a toxin szagát, amit normális körülmények között az állatok visszautasítanak. Ha kutyánk mégis ilyen tápot eszik, annak hamarosan hányás lesz a következménye. Tartsuk szemmel, hogy egyes tápokra hogyan változik a kutya reakciója, egészségi állapota.

Csont-bevérzés, székletproblémák

A csonttal etetés kényes kérdés és még a tapasztalt kutyatenyésztők véleménye is megoszlik, az azonban mindenképpen elmondható, hogy a csöves csontokat és az apróbb, szilánkos csontokat kerüljük, mint a tüzet! A kutyák sokszor rágás nélkül, pár roppantás után nyelik el a csontot, ami a szilánkosodás után komoly sérüléseket, bevérzéseket okozhat a tápcsatornában. Ugyanez áll a halszálkára is, tehát a halászlé maradékok és a pecázáskor fogott, de fel nem használt halrészek is tiltó listásak.

Nyers tészta, élesztő-gázok, alkohol

Talán bele sem gondoltunk még, hogy a nyilvánvaló Salmonella fertőzésen túl miért is olyan veszélyes, ha kutyánk csen egy kicsit a kelésben levő tésztából.

A test melegének hatására az élesztő turbó sebességre kapcsol és nem csak gázokkal telíti meg a gyomrot és bélcsatornát, ami fájdalmas feszüléshez, esetenként görcsökhöz vezet, hanem az erjedés során keletkező alkohollal is súlyosbítja a helyzetet. Már részleteztük, hogy ez miért veszélyes és milyen tünetekkel jár kedvencünk esetében. Hogy ezt a balesetet elkerüljük, a kelésben levő tésztát mindenképp olyan helyre rakjuk, ahol a kutyus és cicus véletlenül sem férhetnek hozzá.

Szőlő, mazsola, ribizli-ismeretlen toxin, veseelégtelenség

Máig ismeretlen a hatóanyag, ami szőlő és mazsola elfogyasztása után mérgezést vált ki a kutyákban, de annyi bizonyos, hogy mindegy, hogy magtalan-e a fajta, a mérgezés mindenképp bekövetkezik már akár pár szem fogyasztása után is. Persze ez függ az állat méreteitől is. A toxikus adag körülbelül 10-30gr szőlő vagy mazsola testsúlykilogrammonként. Sajnos a legtöbb kutya szereti a szőlőt és ha teheti, önkiszolgáló módon leeszegeti a tőkéről, ha  módjában áll.

A szőlő és a mazsola édessége ellenállhatatlan lehet, de a mérgezés a hányáson és hasmenésen, étvágytalanságon, hasi fájdalmakon kívül visszafordíthatatlan vesekárosodást is okoz. A súlyosabb mérgezés a vizelet csökkenésével, gyengeséggel és „részeges” járással párosul.

A tünetek a szőlőfogyasztást követően körülbelül egy nappal kezdődnek. Ha láttuk, ahogy kedvencünk szőlőt vagy mazsolát csent, azonnal vigyük állatorvoshoz, aki meghánytatja az állatot (sokszor apomorfint használva), majd bevett szokás szerint aktív szénnel kötik meg a maradék méreganyagot. Ha szükséges, intravénásan folyadékpótlást is alkalmaz majd az állatorvos. Amennyiben a mérgezés már a vizelet mennyiségének csökkenéséhez (oliguria) és a vér kalciumszintjének vészes megemelkedéséhez (hypercalcemia) vezetett, úgy szükség lehet a hemodialízisre, illetve dopamin vagy furoszemid adására, hogy a vizeletkiválasztást serkentsük a kutyában. Láthatóan tényleg komoly dolog a szőlő és a mazsola mérgezés, de a ribizlire ez éppen így áll, ne vegyük hát félvállról!

Makadámia dió

Dacára a makadámia dió egyedülállóan magas omega-7 és omega-9 zsírsavtartalmának és érrendszervédő polifenoljainak, ez a csonthéjas nem barátja a kutyáknak. Annyira nem, hogy akár pár szem elfogyasztása is végzetes következményekkel járhat, legyen az nyers, pörkölt, vagy akár makadámiadió vaj formájában. Ha csokoládéval keveredik például egy pralinéban, az még rosszabb, tartsuk hát ezeket az ínyencségeket nagyon-nagyon távol a kedvenceinktől! Ha pedig édesszájú, mindent feltúró kutyával élünk, akkor biztosabb, ha csak házon kívül csemegézünk a makadámia diós finomságokból. A fogyasztást követően előfordulhatnak a következő tünetek: hányás, hőemelkedés, izomgyengeség, izomgörcs, szapora szívverés és levertség. 

Magvas gyümölcsök-fizikai károsodás, dózisfüggő enyhe cianidmérgezés

A kemény magvas gyümölcsök, mint a szilva, vagy barack elsősorban nem a ciántartalmuk miatt, hanem fizikai adottságaik miatt okozhatnak problémát a kutyusok tápcsatornájában. Ha az eb rároppant a magra, az szilánkosodva törik és a szilánkok karcolhatják, felsérthetik a bélcsatornát, ami a magok alakja miatt éppen bekövetkezhet akkor is, ha nem harap rá a jószág.

Ahhoz, hogy a fizikai károsodáson kívül mérgezést is okozhasson a szilva és barackfélék magjaiban található ciánvegyület, igen sokat el kellene fogyasszon belőle az állat, ami azért nem a legvalószínűbb eset. Ugyanakkor a datolyaszilva magjai alakjukat nézve nem tűnnek éppen a legveszélyesebbnek, mégis gyakran okoznak vékonybél-gyulladást és bélcsavarodást a kutyáknál.

Burgonya-szolanin

A burgonya gumóban természetes módon termelődő szolanin egy emlősök számára erősen mérgező, szteránvázas glikoalkaloid, mely a hányástól a remegésen át a komolyabb idegrendszeri tünetekig bármit okozhat. Fontos tudni, hogy a szolanin a zöld héj alatt koncentrálódik és vastag hámozással, főzéssel ez a probléma elkerülhető. Ha valami fura passzióból kutyánk mégis behabzsolna némi csírázásnak indult krumplit, ne habozzunk azonnal állatorvoshoz fordulni!

Gombák-potenciális méreganyag

Tekintve, hogy a legtöbb kutya sok időt tölt a szabadban, könnyen találkozhatnak mindenféle gombával. Fontos leszögezzük, hogy az emberi fogyasztásra alkalmas gombáktól várhatóan kutyánknak sem lesz semmi baja, de a vadon növő gombákról elég nehéz laikusként eldönteni, hogy ehető vagy éppen halálosan mérgező fajjal állunk-e szemben. Hacsak nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy a környékünkön fellelhető összes gombafajt fejből ismerjük, akkor jobb elkerülnünk, hogy a kedvenceink fogyasszanak belőlük. Ha mégis megtörténne a baj, vegyünk magunkhoz a maradék gombából, hogy azt megmutathassuk az állatorvosnak.

Xillit, xilitol-hirtelen inzulin emelkedés, májelégtelenség

A xilitol vagy xilit, közismertebb nevén nyírfacukor a mi táplálkozásunkban méltán népszerű és kiváló édesítő szer, melyet a szánk mikroflórája képtelen hasznosítani, így előszeretettel használják rágók ízesítésére is, valamint a diétás élelmiszerek jó részét is ezzel édesítik.

A kutya emésztése azonban teljesen más tészta. Az ő szervezetükben ugyanis a xilitol durván hatszor nagyobb inzulinreakciót vált ki, mint ugyanannyi cukor. Ez a hirtelen inzulinhullám veszélyesen lecsökkenti a vércukorszintet, éppen úgy, mintha egészséges vércukorszintre adná be valaki magának a cukorbetegek inzulininjekcióját.

A köznyelv „hipózásnak” nevezi azt az állapotot, ami a vészesen alacsony vércukorszinttel jár (hypoglikemia). Szédülés, hányinger, szomjúság, kettős látás, gyengeség, ájulás és kezeletlen esetekben ún. „cukorkóma” állhat be. A kisebb testű kutyusoknál ez az állapot akár 2 szem cukormentes rágó elfogyasztásától is bekövetkezik.

Ha tehát kutyánk elcsent egy csomag rágót, azonnal hívjuk az állatorvost! Intravénás glükózinfúzióra van szüksége a kutyának, hogy megússza a májkárosodást. Három gramm xilitol egy nagyobb testű, 30 kilós kutyát is megöl.

Szintén gyakran tartalmaznak xillitet az egyes fogpaszták, szájvízek, cukormentes cukorkák vagy például a mogyoróvaj is.

Nem a kutyák azonban az egyetlen faj, mely megsínyli a xilitol fogyasztását: a tehenek, a kecskék, a nyuszik és számos más kisállatfaj is veszélyeztetett. Ne kockáztassunk!

Földimogyi, sós- telített zsírsavak, só, veseterhelés

Félre ne értsük, a kutyák nem allergiásak a földimogyoróra és pár szem biztosan nem árt meg nekik, de a magas telített zsírsavarány és a sós változatnál a rengeteg só mind-mind rendkívül egészségtelen a kutyánk számára. Különlegesen a szobakutyák sínylik meg, ha napi szinten kapnak ebből a koleszterinszint-növelő, vérnyomásemelő és veseterhelő csemegéből.

Tehát kerüld a túl sós ételeket, mert gyakori vizelési ingert válthatnak ki, valamint nátriumion-mérgezést is kiválthatnak a kutyádnál.

Sóska, rebarbara-kalcium-oxalát

A rebarbara és a sóska leveleiben található oldott kalcium-oxalát mérgező a kutyák számára. A rebarbara leveleiben lényegesen magasabb a koncentrációja, mint a sóskában, de mindkettő veszélyes lehet. A rebarbara fogyasztása idegességet, remegést, veseköveket okoz, ami nem csak fájdalmas, de súlyos mérgezés esetén akár a kedvencünk halálát is okozhatják.

Avokádó-persin

Az avokádó növény minden része (levél, kéreg, gyümölcs, mag) tartalmaz egy persin nevű gombatoxint, ami emberekre nézve a tudomány mai állása szerint veszélytelen (leszámítva az allergiás egyéneket), sőt a rákgyógyászatban kifejezetten előnyösnek mutatkozik egyes daganatokra gyakorolt cytotoxikus hatása miatt. Nem vízoldékony, zsírsavakra hasonlít a szerkezete. Számos állatfajra azonban veszélyes lehet. Ilyenek például a nyulak, madarak, kecskék, madarak, tehenek, birkák, madarak és halak, mind más és más tüneteket mutatva.

A kutyák és macskák esetében enyhe emésztőrendszeri tüneteket, elsősorban hányást és hasmenést okoz, azonban ha ezeket figyelmen kívül is hagyjuk, akkor is az állat kiszáradásához vezethez.

Hagymafélék - N-propil-diszulfid dózisfüggő mérgezés 

Ok. Hagyma. Magyarok vagyunk, el se tudjuk képzelni az életet hagyma nélkül. A receptjeink 70%-a azzal kezdődik, hogy aprítsunk hagymát, dinszteljük üvegesre ... a többi 30% meg sütemény. A hagyma, fokhagyma annyira  a mindennapjaink része, akár a gasztronómiában, akár a népi gyógyászatban, hogy elképzelhetetlen egy háztartás valamilyen hagymaféle nélkül. Éppen ezért fontos tudnunk, hogy ez a gumós zöldség milyen káros lehet kedvenceink egészségére nézve.

Persze mind tudjuk, hogy a fokhagyma féreghajtó hatású is és megelőzésként anno szokásos volt a kutyáknak is ajánlani, de ezt a tévhitet mára már túlhaladottnak tartják az állatorvosok is és a tudomány ésszerű magyarázattal is szolgál az okokra. A hagymafélékben található N-propil-diszulfid nevű vegyület az ebekre toxikus hatással bír és szapora szívverést, kapkodó lihegést, vesekárosodást, véres vizeletet és letargiát válthat ki. A fokhagymában még társul ehhez a tioszulfát is, a két vegyület együttesen pedig komoly hemolitikus anémiát, tehát a vörös vértestek szétesésével járó vérszegénységet, ezen felül pedig gyomor- és bélirritációt okoz. Ha sápadt íny, gyengeség és szapora pulzus is társul a véres vizelethez, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy a kutya valamely hagymafélét fogyasztotta.

Minél kisebb testű egy kutya, annál kevesebb hagyma is okozhat mérgezést, és a közhiedelemmel ellentétben a hagyma főzése, sütése nem közömbösíti a hatóanyagot, ami a mérgezésért felelős. A szakirodalom fokhagymából 2,5 mg/testsúly kilogrammban határozza meg a legkisebb mérgező dózist. Ha tehát házikosztot is keverünk a kutyánk étrendjébe, a kifejezetten hagymás, fokhagymás fogásokat tartsuk meg magunknak!

(Macskáknál a hagymafélék okozta mérgezés hamarabb bekövetkezik és általában súlyosabb, mint kutyáknál. Gyanú esetén azonnal forduljunk állatorvoshoz!)

Fűszerek, gyógynövények

Számos veszélyes, vagy kimondottan mérgező hatóanyag lapul a spájzunkban, már ami a kutyánk nézőpontját illeti. A fűszerek és gyógyteák egy része bizony komoly hatóanyag tartalommal bír, ami a mi testsúlyunkhoz képest persze szinte elenyésző, de egy kisgyermek számára, vagy épp egy kis testű kutyának (akinek a metabolizmusa is eltér a mienktől) ezek súlyos károkat is okozhatnak.

Kutyánk például fejre állhat némi sütőportól, vagy szódabikarbónától, de mérgező rá a szerecsendió, sőt a boróka is. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a kamra és a fűszeres polc mindig a kutyától rejtve marad.

Gyógyszerek

Nincs ez másként a gyógyszerekkel sem. Néhány pirulát édes bevonattal látnak el, ami vonzó lehet a kutyák számára, de tekintve, hogy a kutyák a legritkábban tanulnak farmakológiát, sajnos a gyógyszerek helyes adagolásáról és kölcsönhatásairól fogalmuk sincs. Ne hagyjuk rájuk a dozírozást!

Sose hagyjuk elöl a gyógyszeres dobozt/zacskót, utazópatikát még egy pillanatra sem, mert a baj közmondásosan hamar meg van és nem természete bejelentkezni. Tudok olyanról, aki egy kisebb utazásra készítette össze a gyógyszereit és a postás csengetésére hagyta félbe a tevékenységét. Az asztalon maradtak a nyitott dobozú gyógyszerek és vitaminok. Sajnos egy nagyon szeretett kis yorki életébe került a figyelmetlenség.

Fontos azt is megjegyeznünk, hogy a gyógyszerek fajról fajra másként hathatnak. Ami nekünk egyszerű lázcsillapító, az a kutyának okozhat veseleállást.

Gyógyszert csakis az állatorvos tanácsára és az adagolási útmutatást szigorúan betartva adjunk gyógyszert kedvenceinknek.

Dohány-nikotin - Kutyák nikotinmérgezése

Hiába közismert, hogy a cigaretta káros, azt kevesen tudják, hogy a nikotin lenyelve súlyos idegméreg. A dohánynövény a Nicotiana nemzetséghez, tágabban véve pedig a burgonyafélékhez tartozik. Azt már láttuk, hogy a burgonyafélékre jellemző a méreganyagok termelése és itt sincs ez másként. A nikotin aktiválja az úgynevezett nikotinerg acetil-kolin receptorral bíró sejteket, amik válaszképp adrenalint szabadítanak fel. Az adrenalin megemeli a pulzusszámot és a vérnyomást, szűkíti a pupillákat, növeli az éberséget, izzadást, szapora légzést okoz és megemeli a vércukor szintet. Ez a hatás csak a kis dózisra érvényes és a fokozott készültségi állapot hamar ki is meríti a sejtek energiatartalékait.

A nagyobb dózis nikotin akut mérgezéshez vezet, amit először hányinger és hányás jelez, majd az emésztőrendszer irritációját a hasi fájdalom után hasmenés is követheti. Ha nagy mennyiség jutott a szervezetbe hirtelen, akkor sajnos nem áll meg itt a tünetek sora és orvosi beavatkozás híján a görcsök, majd a rekeszizom munkájának leállása a légzés leállásához és halálhoz vezethet.

Hogy tud ez bekövetkezni? Ha például kinn marad pár cigaretta az asztalon, esetleg illatosított dohányt hagyunk a kis kedvenc számára elérhető helyen, az izgató szagok és a kezdeti stimuláló hatás miatt, az állatok előfordul, hogy elrágcsálják a dohánytermékeket. Hánytatás nélkül pedig ez sajnos végzetes is lehet számukra. Furán hangozhat, de pár állat még a hamutálban talált csikket is megcsócsálja, ezért arra is ügyeljünk, hogy a hamvvedreket rendszeresen ürítsük, a szabadtéri csikktartókhoz pedig ne férhessen hozzá a kutya, macska.

Virágok, szobanövények-mérgezés

A lakásban és a kertben nevelt növények megválasztásánál legyen fontos szempont, hogy kutyát tartunk-e a növények közelében. Számos növény levelei, termése vagy virága lehet ugyanis mérgező a kis kedvencünk számára. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány példa, amiket előszeretettel tartunk lakásban, erkélyen vagy előkertben és veszélyforrásként kell velük számolnunk:

• Almafa-szár és levelek
• Amarillisz-Lovagcsillag
• Aloe vera
• Cseresznye (egyes fajták)
• Bazsarózsa
• Boglárkafélék
• Borostyán
• Caladium-Tarkalevél
• Colocasia-Táró (Konytvirágfélék)
• Dieffenbachia-Buzogányvirág (Kontyvirágfélék)
• Fikusz-Laurel füge
• Fikusz-Lantlevelű fikusz
• Filodendron-Könnyezőpálma
• Jácint
• Jázmin
• Kankalin-Primula
• Krizantém
• Liliomfélék
• Mandula
• Nárcisz
• Pünkösdi rózsa
• Sáfrány
• Sárga páfrány
• Sugárarália

Háztartási tisztítószerek és tárolásuk

A háztartásunkban számos toxikus vegyianyag található, akár belegondolunk, akár sem. Pár országban még a 20%-os ecetsav is veszélyes vegyszernek számít és háztartási boltokban nem is kapható. Ez talán megmosolyogtat, de ha belegondolsz, milyen bőrirritáló és hány háztartási balesetet okozott már a jóval hígabb, kisgépekhez kapható sósav oldat, akkor máris más megvilágításba kerül a dolog.

Mivel a kutyák jóval kisebb testtömeggel bírnak nálunk, esetükben relatív kevés vegyszer bevitele is komoly következményekkel, így mérgezéssel járhat. Kaphatók ma már kevésbé toxikus alternatívák a legtöbb megszokott tisztítószerre, ám, ezeknek az ára is borsos. Persze családunk, állataink és környezetünk épsége minden pénzt megér. Bátorítanék mindenkit a veszélytelenebb és környezetkímélő háztartási vegyszerek beszerzésére. Amíg azonban a már meglévő hipókészletek el nem fogynak, addig is találjunk megfelelő, zárható tárolóhelyet nekik, ahol semmiképp nem férnek hozzá a kisgyermekek és a kisállatok.

Külön meg kell említenem, hogy a fagyálló folyadék etilén-glikol tartalma enyhén édeskés és igen veszélyes. A leengedett folyadékból csent pár milliliter már végzetes lehet egy kistestű kutyának. Ezért a folyadékcsere után a maradékot mindenképp jól záródó tárolóban tartsuk.

Természetesen ugyanez mondható el a rágcsálóirtók jó részéről is, hiszen azoknak is vonzó a szaga a kisállataink számára és bizony hamar lesz végzetes csemege belőlük. Hacsak el tudjuk kerülni, ne mérget alkalmazzunk a rágcsálók féken tartására, hanem csapdákat, ragasztós lapokat, melyeket a kisállataink számára nem megközelíthető helyen helyezzük el.