Afrikai oroszlánkutya: impozáns megjelenés, különleges hátcsík

Az afrikai oroszlánkutya, vagy más néven a rhodesian ridgeback egy fantasztikus személyiséggel megáldott, a családját az élete árán is megvédő vadászkutya fajta, akinek mindemellett lételeme a rengeteg mozgás.

Tiszteletet parancsoló megjelenése, családjával szemben tanúsított hűsége és barátságossága, valamint az akár 40 km/h-s sebességet is elérő sebessége mind-mind olyan tulajdonság, ami sokak figyelmét felkeltheti ez iránt az igen impozáns látványt nyújtó kutyafajta iránt. Nem csoda, hogy a hírességek között is akadtak jó néhányan, akik úgy érezték, birtokukban kell tudniuk egy afrikai oroszlánkutyát. 

Egy ilyen híresség az egykori híres amerikai színész, Patrick Swayze:

Az afrikai oroszlánkutya története - falkában kerítették be a nagyvadakat

Valószínűleg az afrikai oroszlánkutya az egyetlen olyan kutyafajta, amelyik Dél-Afrikából, azon belül is Zimbabwéből (az egykori Rodéziából) származik. Ezeken a nomád területeken a fajta egyedei részben falkákban járták a területeket, részben pedig az ott élő hottentotta törzsek vadászkutyái voltak. A dél-afrikai telepesek vették a bátorságot, hogy háziasítsák ezt a különleges kutyát.

Az alábbi képen Karl Friedrich Schulz 1834 körül készült festménye látható a fajtáról:

A dél-afrikai holland telepesek más fajtákkal keresztezték a rhodesian ridgeback ősét, aminek révén a legújabb kor oroszlánkutyájának vérvonalában már az agár, a masztiff és a német dog is szerepel.

A XIX. században az oroszlán- és egyéb nagyvadvadászat mellett a fajtát őrzésre is használták, aki mindkét feladatkörben kiváló eredményt nyújtott. Bár elnevezéséből sokan arra következtethetnek, az afrikai oroszlánkutya egyáltalán nem támadta meg és vadászta le az oroszlánokat; mindig falkában segítették a vadászt és csak feltartották a vadat, míg gazdájuk a közelbe nem ért.  

Az afrikai oroszlánkutya Európába, azon belül is Nagy-Britanniába csak 1928-ban került. Az öreg kontinensen viszont csak akkor vált igazán népszerűvé, amikor a későbbi II. Erzsébet királynő 1947-ben két példányt is kapott 21. születésnapjára. 

Ez a különleges kutyafajta bár világszerte ismert, egyáltalán nem tartozik a legkedveltebb kutyafajták közé. Az FCI, vagyis a Nemzetközi Kinológiai Szövetség csak 1955-től ismeri el a fajtát, Magyarországon pedig egészen 1993-ig kellett várni, míg megjelent az első afrikai oroszlánkutya. Egy évre rá azonban már az első hazai kölykök is megszülettek. Annak ellenére, hogy még manapság, a 2020-as években is meglehetősen ritkán láthatunk az utcákon ilyen típusú ebet sétálni, számuk kis hazánkban is egyre inkább növekszik.

Az afrikai oroszlánkutya külső megjelenése - különleges csík a háton

Az első és legszembetűnőbb az afrikai oroszlánkutyán az a hátán futó “ridge” rész. Ezen a területen, a szőrzet többi részéhez viszonyítva, ellentétes irányban fut a szőr. A fajtastandard szerint elvárás, hogy a ridge szimmetrikus legyen, a fenék rész felé elkeskenyedő, valamint pontosan körülhatárolt. Emellett a különleges csík mellett az is egyedivé teszi a kutya megjelenését, hogy a nyaki részen található szőrzetben két forgó is található. 

És bár ez a “ridge”-rész rendkívül egyedi, azért nem az afrikai oroszlánkutya az egyetlen, amelyik ilyen “dísszel” büszkélkedhet. Rajta kívül létezik még két kutyafajta, aminek a hátán hasonló csík található. Az egyik a thai ridgeback, a másik pedig a vietnámi származású phu quoc ridgeback. 

Ami a méreteit illeti, a kan afrikai oroszlánkutya marmagassága 63 és 70 cm közé esik, míg a szukák átlagosan 64 cm-esek. Súlyuk tekintetében a hím példányok 38 kg körül mozognak, míg a nőstények nagyjából 31 kg-sak. Mindennek alapján a rodéziai ridgeback a nagytestű kutyák csoportjába tartozik. 

Igen izmos testalkatú ebről van szó, hiszen imád futkározni, mozogni, megjelenése azonban egy cseppet sem robusztus, sokkal inkább kecses benyomást kelt. 

Kerek barna szemeiből csak úgy sugárzik az értelem, ezért folyton igényli a fizikai mellett az elméjének a lefárasztását is. 

Az afrikai oroszlánkutya színe meglehetősen egységes, csupán az árnyalatban lehetnek eltérések: a világos búzaszíntől a búzavörösig terjedő tónusok között mozog csak a különbség. A fajtastandard szerint a fehér kis mértékben megengedett, mely szín főként a lábujjakon és a mellkason jelentkezhet. A bunda színének sötétségétől függ, hogy a kutya orra barna, vagy inkább fekete. Minél sötétebb ugyanis a szőrzet, annál sötétebb az orr is. 

A fajta egyedeinek szőre rövid és sima, valamint igen sűrű, ránézésre pedig selymes hatást kelt. De mivel nem minden az, aminek elsőre látszik, így ez a selymesség is csak látszólagos. Ha végigsimítjuk a bundáját, érzékelni fogjuk, hogy az sokkal inkább szúrós, mint bársonyos.

Az afrikai oroszlánkutya gondozása - vedléskor kicsit macerás 

Ráadásul, nemcsak a bunda minősége kelthet bennünk csodálkozást, hanem az is, ha épp - vedlési időszakban - elhullajtja azt. Ugyanis ez a fajta szőr szinte minden anyaghoz imád odatapadni, amit tényleg igazán nehéz lesz kikefélni akár a nadrágból, akár a kanapéból. 

Egyébiránt az apró szőrzete nem okoz sok gondot, csupán időközönként “simogassuk át” egy kifejezetten rövid szőrű kutyáknak kifejlesztett fésűvel, az úgynevezett Furminator-ral, ami szuperül távolítja el a kutya felesleges aljszőrzetét.

Az afrikai oroszlánkutyát fürdetni sem szükséges túl sűrűn. Időnként azért érdemes alaposan átnézni a kutya bőrét, hiszen a fajta hajlamos bizonyos allergiákra és bőrbetegségekre. Ha mégis fürdetésre kerülne sor, csakis olyan hipoallergén terméket használjunk, mint például a Vet Expert Hypoallergenic sampon, ezzel kímélve kedvencünk testfelületét.

Kutyusunk fogainak, valamint szemeinek és füleinek ellenőrzését és tisztítását végezzük el rendszeresen. A kutya fogait rágócsontok és különböző rágójátékok adásával is védhetjük, de emellett ne feledkezzünk meg a rendszeres fogmosásról sem, amihez kaphatók kifejezetten a kutyusok számára kifejlesztett fogkefék és fogkrémek. A szemeket és a füleket hetente tisztítsuk ki egy benedvesített pamut rongy, vagy egy vattakorong segítségével, de havonta legalább egyszer fültisztító folyadékot is használjunk kedvencünk fülének alapos kitisztítására. Erre, mintegy megelőzésként is szükség lehet, hiszen a lógó fülű kutyák sokkal hajlamosabbak a fülbetegségekre. 

Az afrikai oroszlánkutya jellemzői, vérmérséklete, személyisége - az önállóságra született családcentrikus eb

Ha röviden akarnánk bemutatni az afrikai oroszlánkutya jellemét, akkor talán ezek a jelzők illenének rá a legjobban: intelligens, makacs, hűséges, szenvedélyes. Ezekből pedig kitűnik, hogy aki ilyen kutyát választ, bizony lesz feladata. Ha viszont sikerül - csakis szép szóval - úgymond betörnie, akkor olyan hűséges kutyatársat kap maga mellé, akivel mindig imádni fogják egymást. De lássuk ezt részleteiben.

A rhodesian ridgebacket kezdő kutyatartók semmiképp ne válasszák, hiszen ösztönös makacsságágba bizony beletörhet a bicskájuk. Sőt, az olyan tapasztalt kutyatartóknak sem ajánlott, akik engedelmes kutyafajtákhoz szoktak, mivel az afrikai oroszlánkutya jelleme bizony sziklaszilárd határozottságot követel. Egy kis megingás, és kedvencünk már “kutyába sem vesz” minket többé.

Már kölyökkorában hozzá kell szoktatnunk ahhoz a rendszerhez, amihez szeretnénk, hogy a későbbiekben is tökéletesen idomulni tudjon.

Ennek ellenére azonban senki ne gondolja azt, hogy a fajta egy ádáz vadállat, akit lehetetlen tanítani, hiszen alapból kedves és nyugodt kutyus, akinek lételeme, hogy a gazdi és a család közelében lehessen. Csupán az afrikai múltja és a vadászatból fakadó önállósága miatt ahhoz szokott hozzá, hogy saját döntéseket kell hoznia. Ezért pedig nem kárhoztathatjuk.

Az az egyetlen szerencséje a gazdinak, hogy hatalmas intelligenciával megáldott kutyáról van szó, mely tulajdonsága pedig sokszor felülírja keményfejű természetét. Plusz, ahogyan arról már esett szó a korábbiakban, imádja a családját, akiknek nagyon is szeret a kedvükre tenni. A gyermekekért is rajong, ugyanakkor nem érdemes 7 évnél fiatalabb gyerkőcöt a közelébe engedni, egy túl vehemens játék közben ugyanis a kisebbeket könnyedén felboríthatja. Ő persze nem akar rosszat, és a kicsi is a szíve csücske… csak hát a játékot mindig nagyon komolyan kell venni :)

Az idegenekkel azonban egészen más a helyzet. Sem az ismeretlen embereket, sem az idegen állatokat nem szívleli. Ennek ellenére nem fog senkit sem megtámadni, csupán csak megtartja azt a távolságot, amiből a másik érzékelheti, hogy megtűri őt, de egyáltalán nem szeretne vele pacsizni. 

Az afrikai vadászkutya egyébként kitűnően viseli a nyári hónapokban sokszor hetekig tartó kánikulát, amihez szervezete kiválóan alkalmazkodott a legforróbb kontinensen. Ebből viszont egyenesen következik, hogy a tél megviseli. Éppen ezért a hideg hónapokra mindenképpen szerezzünk be neki kutyakabátot, vagy -pulóvert, hogy a zimankóban se kelljen mozgáshiányban szenvednie és komfortosan rohangálhasson kedvére a dermesztő mínuszokban is.

Az afrikai oroszlánkutya tanítása - határozott falkavezér engedelmes oroszlánkutyát terem

“Ki szolgáját gyengélteti (kényezteti), fejére neveli” - tartja a régi mondás. És bizonyos, hogy az afrikai oroszlánkutya esetében a hajdani bölcsesség nagyon is helytálló. Hiszen már említettük, hogy a vérében mily nagy mértékben csörgedezik az önállóságra való hajlam, amit csak rendkívüli következetességgel lehet, ha nem is kiirtani, de legalább kordában tartani. Ha csak kényeztetjük kedvencüket, később ne is csodálkozzunk, hogy cseppet sem akar nekünk szót fogadni.

A következetes neveléshez egy sziklaszilárd jellemű, a szabályokat szüntelenül betartató, határozott falkavezérre van szüksége. Egy könnyen elgyengülő, bizonytalan kezdő gazdi kezébe semmiképp nem való, hiszen még egy kis oroszlánkutya is olyan sebességgel nőne egy ilyen típusú, újdonsült gazdi fejére, hogy az csak lesne. 

Mindemellett ha hozzá értő és hozzáértő tulajdonost kap a rhodesian ridgeback, akkor a gazdi és a kutyus tökéletes társra fognak lelni egymásban. Ilyen esetben a kutya - a nagy szigorúság ellenére is - imádni fogja emberét, akiért és akinek családjáért az életét se lenne rest feláldozni. 

A következetesség mellett azonban a nevelés módja sem mindegy. Az afrikai oroszlánkutya, bár egyik nagy költőnk híres versének kezdő sorát maga is szavalhatná, hogy “elvadult tájon gázolok”, ugyanakkor érzékeny személyisége mégis taszítja a durvaságot. A végtelen afrikai szavannákon való vadászfeladatok ugyanis nem keményítették meg olyannyira a lelkét, hogy akár saját gazdájától is elviselje a szidást és a verést. Őt csak finom és rávezető módszerekkel érdemes tanítani, és akkor sem durváskodni vele, ha valamit még nem tud, vagy épp nem akar szó nélkül teljesíteni. 

Viszont, ha abszolút szakértő, kutyaoktató szintű gazdája is van, az afrikai oroszlánkutyát akkor sem árt kezdetben, a szocializálódás érdekében kutyaoviba, majd ezt a tanulással kiegészítve később kutyaiskolába vinni. Először jöhetnek az engedelmességi tréningek, majd az olyan sportok, melyeknél a kutya intelligenciája előtérbe kerülhet. Számára az olyan rövid, ugyanakkor változatos feladatok a legideálisabbak, mint az agility, a frizbizés valamint a flyball. Ezek mellett, mivel szívós teste nagyon bírja az aktív mozgást (akár 20-50(!) km-t is képes futva teljesíteni), nyugodtan választhatjuk számára a vadászaton való hajtó szerepet, vagy a kerékpár melletti futást, ugyanakkor - magas intelligenciájára alapozva - az őrző-védő és a nyomkereső munka is tökéletes lehet a számára.

Nagyon fontos, hogy póráz nélkül ne sétáltassuk, főleg erdőn-mezőn, ahol vadászatra éles ösztönei rögvest érzékelik az elsuhanó őzikéket, az alacsonyan röppenő madárkákat és más, fürge kisállatokat. Ha pedig nem vagyunk túl elővigyázatosak, kedvencünk már árkon-bokron túllesz, mire az első hangot kinyögnénk a “marad” vezényszóból. 

Mint ahogyan arról már szó volt, az afrikai oroszlánkutya más állatokkal igen tartózkodó, ugyanakkor azokkal a kutyákkal, akikkel együtt nő fel, meglehetősen jó kapcsolatot tart fenn. Dominanciára igaz mind a nőstény, min a hím példányok hajlamosak, így az otthoni kutyafalkában előreláthatólag ő lesz a “kapitány”. Ha ez a kutyatársak önérzetét nem sérti, valóban remek jó kapcsolatban tudnak majd egymás mellett élni.

Az afrikai oroszlánkutya etetése - igazi haspók

Bár első ránézésre talán senki sem mondaná meg, de az afrikai oroszlánkutya bizony igazi haspók, aki emellett egy cseppet sem válogatós. Na jó, persze aki szereti a hasát általában nem is igazán válogat. :) 

Éppen ezért rhodesian ridgeback gazdiként mindig nagyon ügyelj arra, hogy kedvenced csakis és kizárólag annyi eledelt kapjon a nap folyamán, amennyire feltétlenül szüksége van; máskülönben a sok-sok mozgás ellenére is elhízás lesz a vége. Azt pedig senki sem szeretné…

A mennyiségek mellett természetesen a megfelelő minőségre is legyünk kényesek, és kutyusunknak olyan összetételben kínáljuk a táplálékot, ahogyan az a számára a legmegfelelőbb. Ennek alapján nagy százalékban húsra, vagyis fehérjére van szüksége sportos kutyánknak. Dönthetünk a BARF-etetés mellett, de otthon is főzhetünk kedvencünk számára, ha valaki azonban úgy határoz, hogy táppal táplálja kutyusát, a száraz és a nedves táp közül azt ajánljuk, hogy inkább az utóbbit válassza, a fajta ugyanis hajlamos elhanyagolni a folyadékpótlást. A nedves tápban - ahogyan arra a neve is utal - viszont jó sok folyadék is van, amivel némiképp pótolhatjuk az esetleges kihagyott lefetyeléseket. 

A kis afrikai oroszlánkutyákat hathetes koruk után kezdjük el hozzászokatni a szilárd táplálékhoz. A nagyobb kölykök napi adagját aztán 3-4 adagra porciózzuk, amit - miután felnőttek - 2 adagra csökkentsünk. Az etetéseket követően mindig biztosítsuk számára a nyugalmat, így ajánlott, hogy az etetések mindig egy-egy nagyobb mozgás, futás, vagy játék után következzenek.  

Az afrikai oroszlánkutya betegségei 

Összességében a rodéziai ridgeback egészséges kutyafajta (átlag életkora 10-12 év), ugyanakkor nála is előfordulhatnak bizonyos betegségek. Ezek a következők: epilepszia, szürke hályog, süketség, csípő- és könyökízületi diszplázia, autoimmun pajzsmirigy-betegség, dermoid sinus, valamint a kimondottan a fajtára jellemző örökölt szívritmuszavar (rhodesian ridgeback inherited arrhythmia). 

A dermoid sinus olyan bőrbetegség, amikor valahol a gerinc mentén vékony, cső alakú szerkezet, vagy ciszta jelenik meg, amivel akkor van igazán probléma, ha elfertőződik. A betegség a legtöbb esetben operációval gyógyítható, ám sajnos vannak olyan esetek is, amikor a kutya elaltatása az egyetlen opció.

Akárcsak a dalmata, az afrikai oroszlánkutya esetében is előfordulhat öröklés útján szerzett süketség. Természetesen ez a betegség nem veszélyezteti az egyed életét, ugyanakkor gazdája részéről mindenképp nagyobb figyelmet követel egy siket eb nevelése és tartása. 

A csípő- és könyökízületi diszplázia általában a nagyobb kutyák lehetséges betegsége, ami az oroszlánkutya esetében is kialakulhat. Ha azt tapasztaljuk, hogy kedvencünk nehezen, láthatóan fájdalmak közepette képes csak mozogni, gyanakodjunk erre a betegségre.

A szürke hályog megjelenése a kutya szemlencséjének degenerálódásával, majd az állat látásnak romlásával jár. Genetikai úton is kialakulhat, de emellett a cukorbetegség, az alacsony kalciumszint, valamint különböző méreganyagok elfogyasztása is előidézheti a betegséget. Tünetei a szemlencsék szürkés elhomályosodása, valamint a látásromlás következtében kialakuló tájékozódási problémák. 

Az afrikai oroszlánkutyára jellemző öröklött szívritmuszavar betegségek közé tartozhat a pitvari fibrilláció, vagy a kamrai arrhythmia. Előbbi a szív felső részén található kamrák problémás összehúzódására utal, míg utóbbi esetben a szív alsó kamráinál jelentkezik a ritmuszavar. A betegség elkerülése érdekében egy felelős tenyésztő szűri a szívproblémára hajlamos példányokat, ezzel csökkentve az öröklődés kockázatát. 

Kinek ajánlott az afrikai oroszlánkutya?

Hogy alkalmas-e valaki arra, hogy afrikai oroszlánkutyát tartson, nem is olyan nehéz eldönteni.

A következőkben írunk néhány állítást, és ha ezek többségét Ön magára nézve igaznak érzi, máris gratulálhatunk, hiszen ez azt jelenti, hogy Ön ideális rhodesian ridgeback gazdi lenne! 

Lássuk:

• Lételemem a sport; napi több órát aktívan mozgok, aminek nagy részét a kutyámmal együtt is tudnám végezni.
• A sport mellett fontosnak tartam az agy karbantartását is, így a kutyám elméjét is rendszeresen edzeném.
• Nincs a családban iskoláskorúnál fiatalabb gyerkőc. 
• Már több olyan “akaratos” kutyám volt, akit szelíd, de határozott neveléssel a jó irányba tereltem.
• Kertem olyan, akár egy erőd; ha nem akarom, senki, még egy afrikai oroszlánkutya sem tudna onnan kijutni. 
• Számomra cseppet sem fontos, hogy póráz nélkül sétáltassam a kedvencemet: fő a biztonság!