A kutyák emlőmirigy-daganatainak kórszövettani, vizsgálati jelentősége a kisállatpraxisban

Dr. Jakab Csaba állatorvos, kliniko-patológus, akinek specialitása a kórszövettani, mikroszkópos elemzésen alapuló diagnosztikai munka. A kutyák különböző tumoros, nem tumoros, sebészileg eltávolított szövetmintáit vizsgálja és ad szövettani szintű diagnózist és kórjóslati faktorokat az adott betegséggel kapcsolatosan. Ebben a cikkében a kutyák sebészileg kimetszett daganatos szöveteinek mikroszkópos elemzése nyújtotta információkról ír.

Amennyiben tanácsra, segítségre van szükséged, bátran vedd fel a kapcsolatot vele az alábbi elérhetőségei valamelyikén:

Email: csjakob@freemail.hu
Telefonszám: 06-30-654-9810


A kutyák elsődleges emlőmirigy-tumorainak optimális gyógykezelési lehetősége a sebészi terápia, a kóros szövetmassza műtéti eltávolítása. Ennek több típusa ismert:

  1. A legegyszerűbb az a műtéti technika, amikor a sebész állatorvos a daganatot szűk sebészi széllel kimetszi és a szomszédos szöveti területeket kiterjedten nem manipulálja (ezt nevezik nodulectomiának).
  2. Nagyobb szöveti területet érintő beavatkozás esetén a daganat környezetében lévő emlőmirigy-comlexum is bekerül a sebészi kimetszésbe, így az előző technikához képest jóval nagyobb tejléc területet távolítanak el a daganattal együtt (ezt nevezik regionalis, vagy subtotalis mastectomiának).
  3. A legmegbízhatóbb sebészi beavatkozás a teljes, kétoldali tejléc eltávolítás (a totalis mastectomia), amely az elsődleges emlőmirigy daganatot, ill. daganatokat és a környező, valamint a távoli emlőmirigy szövetek kiterjedt sebészi kimetszését jelenti.

Valamennyi (1-3.) sebészi technika alkalmazása esetén, szakmai szempontból ajánlott eltávolítani, a daganatosan érintett emlőmirigy-complexumhoz tartozó helyi, vagy őrszem (sentinel) nyirokcsomót (blokk-dissectio), amelyben a mikroszkóposan észlelhető, esetleges helyi áttéteket fedezheti fel a kórszövettani vizsgálatot végző állatorvos.

Nyirokcsomó-áttét (nyilak)
Nyirokcsomó-áttét (nyilak)

A kutyák emlőmirigy-daganatainak műtéti eltávolítása során keletkezett mintát, az ún. biopsziás anyagot, méretének megfelelően kezelni kell. Ha nagyméretű az eltávolított tumor, akkor szeletelni, korongolni kell és azonnal formaldehid-oldatba (formalinba) szükséges helyezni. Természetesen, az egyidejűleg eltávolított nyirokcsomóval is ezt tesszük. A formalin, mint konzerváló szer megakadályozza, hogy a sebészileg kimetszett szövet lebomoljon, rothadjon, ill. kiszáradjon. Egy napos (24 órás) konzerválás után kezdheti el a patológus diagnoszta a kórszövettani kazettákba helyezni a kellően fixált mintákat. Ezek megfelelő szövet-előkészítés és paraffinos blokkba ágyazás után, kórszövettani metszetek alapanyagaivá vállnak.

Milyen prognosztikai, a kutya egészsége szempontjából fontos információkhoz juthatunk a kórszövettani, fénymikroszkópos elemzéssel?

  • Megtudhatjuk, a daganat szövettani típusát, sejt eredetét. Ehhez nélkülözhetetlen a mikroszkóp, hiszen szabad szemmel nem látjuk a mikrométeres nagyságú daganatsejteket. A különböző szövettani típusú emlőmirigy-daganatoknak, különböző a biológiai agresszivitása, ami növekedési gyorsaságot, a vér- és nyirokérbetörési hajlamot, az áttétképzési sajátosságot (korai, késői), a szervezetre gyakorolt általános hatást jelenti. Ezért is szükséges az emlőmirigy-tumort mikroszkóppal szövettanilag besorolni.
  • A fénymikroszkópos vizsgálat dönti el egyértelműen, hogy jóindulatú, vagy rosszindulatú a daganat.
  • Ez utóbbi esetben (rosszindulatú emlőmirigy-tumoroknál) csak a mikroszkóppal érzékelhető tulajdonságok: a daganat szöveti szerkezet, a daganat sejtmagok alaktani megnyilvánulása és az osztódó sejtek száma alapján állítható fel a rosszindulatúság fokozatba sorolása, a szövettani gradingelés. Ez alapján a kutya rosszindulatú emlőmirigy-tumora lehet
    • differenciált (grade I-es, vagy kisfokban rosszindulatú, ami azt jelenti, hogy késői áttétképzésre hajlamos, ill. lassan növekvő, hosszú ideig helyben maradó tumor);
    • lehet kevésbé differenciált (grade II-es) és differenciálatlan (grade III-as). Ez utóbbiak gyors növekedésre, korai áttétképzésre hajlamosabbak, tehát a kórszövettani diagnózisuk megszületése után az előző csoporthoz képest fokozottabb, szigorúbb műtét utáni egészség állapot követést (után követést, szűrővizsgálatokat), ill. áttét-kontrollt javasolunk. Ez persze csak akkor lehetséges, ha a műtéti anyag eljutott az állatorvos patológushoz a mikroszkópos vizsgálatra.

Grade I-es emlőmirigy-carcinoma(rák) a jellegzetes csőszerű, tubularis képződményekkel
Grade I-es emlőmirigy-carcinoma(rák) a jellegzetes csőszerű, tubularis képződményekkel

Grade III-as emlőmirigy-carcinoma(rák), tömör, solid daganatsej-szigetekkel
Grade III-as emlőmirigy-carcinoma(rák), tömör, solid daganatsej-szigetekkel

  • Az emlőmirigy-tumor kórszövettani elemzése lehetővé teszi a rosszindulatú daganat esetén, a legfontosabb kórjóslati tényező feltárását, a tumorsejtek nyirokérbe és/vagy vérérbetörésének felismerését. Amennyiben a daganatos érbetörés észlelhető a metszetben, a kórszövettani leletben jelezni kell a helyi nyirokcsomó állapotának vizsgálati fontosságát, valamint az esetleges távoli áttétek radiológiai (mellkas röntgen, hasi ultrahangos) után követéses szűrővizsgálat javaslatát.

Elváltozásmentes, nyirokerek (nyilak) és vérér (csillag)
Elváltozásmentes, nyirokerek (nyilak) és vérér (csillag)

  • Amennyiben a sebész állatorvos az emlőmirigy-tumorral együtt eltávolította a helyi nyirokcsomót, annak mikroszkópos vizsgálatával lehetővé válik a szabad szemmel nem észlelhető áttétek felismerése.
  • Az immunhisztokémiai reakciók során, szintén mikroszkóp segítségével, egyértelműbben felismerhetők a nyirok- és vérerekbe sodródó daganatsejtek, valamint a rutin kórszövettani festéssel nem érzékelhető, nyirokcsomókban lévő kevés-sejtes, egysejtes emlőmirigy-rák áttétek.

Nyirokérben sodródó emlőmirigyrák embolus (nyíl)
Nyirokérben sodródó emlőmirigyrák embolus (nyíl)

Vérérbe tört emlőmirigy ráksejtek (nyíl)
Vérérbe tört emlőmirigy ráksejtek (nyíl)

Immunreaktivitás a vérérbe tört daganatsejtekben (immunhisztokémiai reakció)
Immunreaktivitás a vérérbe tört daganatsejtekben (immunhisztokémiai reakció)

Egysejtes emlőmirigyráksejt áttétek a helyi nyirokcsomóban (nyilak, immunhisztokémiai reakció)
Egysejtes emlőmirigyráksejt áttétek a helyi nyirokcsomóban (nyilak, immunhisztokémiai reakció)

  • A mikroszkópos vizsgálat segítségével lehet eldönteni, hogy a sebészi szélek és a sebészi alap érintettek-e a daganatsejtekkel.
    • Amennyiben nem egészében, teljesen sikerült eltávolítani a tumort, kiújulás várható az eredeti emlőmirigy-területen,
    • ill. ha a szélek és az alap tumormentes, tehát egészében el lett távolítva a daganat, akkor nem várható kiújulás.
  • A mikroszkópos elemzés lehetővé teszi, az emlőmirigy-daganat állományában megjelenő, a szervezet jó védekezőképességére, megfelelően működő immunrendszerére utaló nyiroksejtek, ún. lymphocyták érzékelését is. A daganatot beszűrő nyiroksejtek szövet-területre számított százalékos arányát is fel kell tüntetni a leletben.

Emlőmirigy-daganat beszüremítő nyiroksejtek (nyíl)
Emlőmirigy-daganat beszüremítő nyiroksejtek (nyíl)

  • Fontos szerep jut a kutyákból származó, sebészi emlőmirigy minták mikroszkópos vizsgálatnak abból a szempontból is, hogy képes elkülöníteni a szövet-térfogat-növekedéssel, szövet-többlet keletkezéssel járó, nem daganatos jellegű elváltozásokat, mint pl. a tejutak tömlőszerű tágulatait, a kötőszövet felszaporodását, a vérzést, annak szervülését, a gyulladásos elváltozásokat, a koleszterin-granulomák képződését, fehér zsírszövet megszaporodást, a nem daganatos sejtburjánzásokat, a tejutakban kialakult köveket,  a tényleges, valódi tumoroktól.

Tejúttágulat
Tejúttágulat

Fehér zsírszövet megszaporodás az emlőmirigyben
Fehér zsírszövet megszaporodás az emlőmirigyben

Emlőmirigy-gyulladás
Emlőmirigy-gyulladás

Tejút-kő a tágult tejútban
Tejút-kő a tágult tejútban

  • Mikroszkóposan felismerhető a kiújult emlőmirigy-tumor.
  • Nem utolsó sorban, gyakorta alakulnak ki olyan daganatos elváltozások az emlőmirigyek tájékán, amelyek nem az emlőmirigy, hanem pl. a felette lévő bőrből indulnak ki. Ezek szabad szemmel vizsgálva nem, viszont mikroszkóp segítségével egyértelműen diagnosztizálhatók. 

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a XXI. századi, modern állatorvosi, onkológiai munka szakmai elvárásai közé tartozik, a kutyák sebészileg eltávolított, emlőmirigy eredetű szövetburjánzásainak, daganatainak kórszövettani, mikroszkópos feldolgozása, amely szabad szemmel nem érzékelhető, a betegség lefolyása szempontjából kiemelten fontos, kórjóslati tényezőket tár fel. Ehhez a sebészi minta formaldehid-oldat alapú azonnali konzerválása és a kórszövettani laboratóriumba juttatása a feltétel. Az ilyen jellegű, eredményes állatorvos-kutya tulajdonos kommunikáció lehetővé teszi a pontos, korrekt daganat-diagnosztikai munkát a kisállatpraxisban. Érdemes formalinban hagyni a mintát akkor is, ha valamilyen okból nem sikerül azonnal feldolgoztatni. A konzerváló szerben, annak elpárolgásáig a minta károsodás nélkül eláll és ha igényeljük a későbbiekben eljuttathatjuk a patológiai laboratóriumba.

Budapest, 2018.
Dr. Jakab Csaba


Hozzászólások 

Oszd meg a véleményed!

Utoljára módosítva: 2024.02.13