Erdélyi kopó, egy igazán szenvedélyes magyar vadászkutya

A kopó szó eredeti jelentése megfogó, elkapó. Egy kopó típusú kutya, így az erdélyi kopó is kifinomult vadászösztönnel bír, remekül tájékozódik, független, kezdeményező, követésben kitartó és hajthataltan, mondhatni szenvedélyes fajta.

A Kárpát-medencében már a népvándorlás korában is előfordultak kopó típusú kutyák. A honfoglaló magyarokkal megérkező keleti kopókkal vegyülve fejlődött ki a XII. századra az erdélyi kopó közvetlen őse, a pannon kopó. Már az Árpád-ház uralkodói is nagy becsben tartva vadásztak kopókkal, akár egy paripát is megadtak egy jó kopóért. Kopókat már a XIII. és XIV. századi Képes Krónikákban is említenek. Az Erdélybe került kopókat a vadászat és a terepviszonyok egyre elszántabbá, fáradhatatlanná tették, az évek során pedig kialakult egy a korábbiaktól elkülöníthető, úgynevezett erdélyi fajta, melyet eleinte erdei kopónak hívtak, csak később változott neve erdélyi kopóra.

Az erdélyi kopókat az 1600-as években serlegeken ábrázolták, mint medvevadászok segítőit. Az 1800-as években ezek nagyon népszerű váltak, sok vadászlap, újságcikk és beszámoló született róluk. Nem sokkal utána pedig, 1901-ben bejegyzésre került az erdélyi kopó első részletes fajtaleírása is.

A világháborús megrázkódtatások, Erdély elcsatolása, majd különösen a második világháború, és az azt követő politkai és társadalmi változások finoman szólva se tettek jót az erdélyi kopó állományának, 1947-ben csupán 27 kopót számoltak össze. Egy 1947-es romániai törvény ráadásul betiltotta a kopókkal és agarakkal történő vadászatot, ezzel majdnem halálra ítélve a fajtát. Szerencsére a kultúrájukat és nációjukat egyaránt megőrizni próbáló öntudatos, büszke erdélyi székelyek rejtegették kopóikat, mivel azok továbbra is vadászpartnereik voltak.

Az FCI szerint, az 1960-as években az erdélyi kopó fajta "kihalt", azt nem állt módjukban elismerni, mivel 1944 óta nem volt bejelentett alom.

Így sajnos az 1960-as évekre óhatatlan volt, hogy rokontenyésztés legyen, annyira alacsony volt a kopók egyedszáma, még úgy is, hogy Erdélyből visszamenekítettek két “fajtatiszta” kopót a magyarországi kopóállomány megmentésre érdekében: 1972-ben a magyarországi vadászkiállításra Erdélyből kellett vásárolni két kopót (későbbi nevük Állatkerti Mózsi és Állatkerti Réka lett), Nyisztor Péter ottani tenyésztőtől. A határőrök nem akarták őket átengedni, ezért a kiállítás munkatársai azt füllentették, hogy a kopókat Ceausescu ajánlotta fel Kádár Jánosnak, mivel mindketten nagy vadászok és ha nem is engedi őket át a határon, igazolja írásban a MAVOSZ főállatorvosának, hogy ő a határig elhozta az ajándék kopókat. A kapitány erre egyeztetett a főnökével és beleegyezett az átszállításba.

Később szerencsére sikerült még több fajtiszta kopót is beszerezni és fellendült az erdélyi kopók újratenyésztése dr. Anghi Csaba és dr. Szederjei Ákos vezetésével.

Az FCI nyilvántartásában az erdélyi kopó a 241-es, mint magyar kutyafajta. A szövetség fajta-standard leírása 1994-ben került véglegesítésre, melybe akkor még a rövidlábú erdélyi kopó (hívják tacskókopónak is) is bejegyzésre került. Napjainkban kb. 800 törzskönyvezett erdélyi kopó található Magyarországon és kb. 300 Erdélyben.

2017-től hungarikumnak számít, a többi magyar kutyafajtával együtt.

Külső megjelenése - az elegáns vadászeb

Az erdélyi kopó közepes testű, sportos testfelépítésű. A változatos terepviszonyok miatt hosszú lábú és rövid lábú változat is kialakult, általában együtt tartották a két fajtát. A hosszú lábú kopók főleg nagyvad (bölény, medve, hiúz, vaddisznó) vadászatban, míg a rövid lábú erdélyi kopók apróvad (nyúl, zerge, róka) vadászatban jeleskedtek. Fajtatiszta tenyésztése mára azonban csak a hosszú lábú változatban elfogadott.

Az erdélyi kopó kanok marmagassága 56-65 cm, a szukáké 52-62 cm. Testalkatuk arányos. Mozgáskultúrájuk fejlett, elegáns. Ügetésük szilárd, vágtázásuk fáradhatatlan.

A rövid lábú kopó (tacskókopó) magassága általában 45-50 cm. Ezt a változatot 2000-ben törölték a hivatalosan elfogadott fajták közül.

Az erdélyi kopó alapszíne fekete, a pofa tájékán sárgás-barnás foltokkal és fehér árnyalatokkal a nyakán, mellkasán és a mancsain. Sűrű, fekete, testhez simuló szőr borítja. Nyakán, marján, a combok és a farok környékén hosszabb. A durva tapintású fedőszőrzet alatt aljszőrzet is található, ami télen még sűrűbb lesz.

A feje hosszúkás alakú, hátvonala vízszintes, egyenes. Farkát nyugalmi állapotban leeresztve tartja, de annak alsó harmada felfelé ívelődik.

Tulajdonságai, jelleme - a profi vadász

Az erdélyi kopó bátor vadászkutya, nagyon intelligens fajta, aktív kezdeményező, független. Saját ítélőképességgel, döntéshozatali képességgel bír. Vadászösztöne hajthatatlan, kiválóan tájékozódik és tűrőképessége is kitűnő. Nevelése türelmet igényel, de nem lehetetlen. Egy körültekintően nevelt, szocializált kopó fajtájú kutya, így az erdélyi kopó is lehet barátságos az emberrel, gyerekekkel és más kutyákkal.

Nem jellemző, hogy fölöslegesen ugasson, csak ha tényleg veszélyt érzékel vagy jelezni akar valamit gazdájának. Utóbbi okán egyben kiváló házőrző kutya is lehet.

Kitartó, hosszú ideig is fáradhatatlanul tud és szeret is futni, így csak aktív életet élő gadiknak ajánlott társ.

Mivel a vadászat közben is függetlenül, önállóan tevékenykedik, így gazdájához is kevésbé kötődik, mint a legtöbb egyéb kutyafajta. Érdemes megfejteni a kopók személyiségét, természetét, és utána könnyebben lehet őket megérteni is. A vadászösztöne mindig is erősebb lesz, mint a gazdájával kialakított kötelék, így tapasztalt gazdinak ajánljuk.

Érdekesség, hogy egy 1925-ös írásban, a kopó-vizsla összehasonlításban Kékessy László már eléggé negatívan ír a kopókról: "A kopó már egész más természetű vadásztárs, mint a vizsla. Fegyelmezetlen, sokszor marakodó, pákosztos, aki nem tanítás szerint, hanem inkább ösztön szerint dolgozik" (A magyar vadász kézikönyve, Budapest, 1925)

A tacskókopóról viszont előbbiek fényében talán kissé meglepő módon Nikolits György a következőket írta: "Egy jól vezetett tacskókopó mindenkor engedelmes és ez nála valami természetes tulajdonság. Tehát ez a tanítási eredmény nem valami ritka dolog vagy művészet annál inkább, mert dacára, hogy például a nyulat szenvedélyesen hajtja és keresi, mégis köteles az erdőn póráz nélkül is gazdáját nyugodtan követni a cserkészeten, akárcsak lesülésen a lent hagyott hátizsák mellett nyugodtan feküdni" (Vadászati útmutató, 1941) - (Nyilván a kulcs a szocializáció és a nevelés! - szerkesztő megjegyzése)

Az erdélyi kopó nevelése - a nemes nebuló

Ahogy arról már volt szó, az erdélyi kopó nevelése nem lehetetlen, de tényleg sok türelmet igénylő feladat. Érdemes már fiatal korában elkezdeni a foglalkozásokat, pl. vannak, akik vadhús szaggal felkeltik a figyelmét már 5-6 hetes korban. A behívást a kezdeti vezényszavakkal együtt, korán érdemes elkezdeni megtanítani. Ennek oka, hogy a kopó típusú kutyák, ha szagot fognak, akkor azonnal elkezdenék követni a nyomot.

A sok gyakorlás és nevelés fiatal korában teljesen hiábavalónak tűnhet, amikor a kopó úgy tesz, mintha semmit sem tanult volna meg. De ilyenkor csak még kitartóbbnak kell lennünk: kamaszkorú “lázadót” játszik és csak feszegeti a határokat. Érdemes visszavinni a kutyaiskolába és kitartóan folytatni a nevelést. Mivel nagyon intelligens fajta, fel fogja ismerni, hogy a határozott gazdi a főnök. Ezért legyünk következetesek, ne engedjük, hogy ő váljon a falkavezérré.

Az Erdélyi Kopó Klub vezetősége és tagjai kidolgoztak egy erdélyi kopó munkavizsgát, amelyre felkészülési feladatokat is publikáltak (pl. vaddisznó-hajtás, csapázás). A csapázás, más néven a vad nyomának követése, egyik ritkább vadászati mód, amikor a kopók a megsebzett vad utánkeresését végzik, bármilyen szélsőséges időjárási viszonyok között is.

Nem a városi, és nem lakásban történő tartásra találták ki

Az idő múlásával sok helyütt megváltoztak a kopók tartási körülményei is, így megjelent a városi kopótartás is. Az önálló, makacs, nagy mozgásigényű, nyomkövető kopóknak viszont nem igazán való ez a környezet. Az erdélyi kopó kiemelkedő vadászati tulajdonságai, konok és kitartó hajtása, valamint az erdőkben egyedül történő elcsatangolása (majd visszatalálása) nem tudnak sajnos megmutatkozni városi körülmények között.

Így lakásban nem javasoljuk a tartását, inkább kertben, és mint arról már szó volt, csak olyan tapasztalt, egyben aktív gazdinak ajánljuk, aki naponta elviszi majd sétálni, futni kedvencét. Kölyökkorában pedig hajlandó a vele való napi játékra és képes szocializálni kedvencét.

Biztosítsuk számára a megfelelő környezetet, a kertben legyen egy háza, ahová behúzódhat. Illetve a kertben mindenképpen legyen árnyékos hely is a nyári forró napos időben.

Az erdélyi kopó etetése

Tápanyagokban és vitaminokban dús eledelt adjunk neki kölyökkorától kedzve, valamint a megfelelő mennyiségben. Inkább a teljes értékű száraztáp etetését ajánljuk, de ha például maradékot is adunk neki, arra mindig figyeljünk, hogy az étel ne legyen fűszeres. Ahogy más kutyáknak így neki se adjunk csokit, az számára ártalmas. Viszont arra törekedjünk, hogy az étrendje változatos legyen, adjunk neki a táp mellé zöldségeket, gyümölcsöket is.

Legyen számukra biztosítva a megfelelő fehérjebevitel (hús, tojás, túró), valamint a vitaminokban és rostban gazdag táplálékok is.

Előbbiek betartása esetén táplálékkiegészítőkre nincsen kimondottan szükség, de konzultálj az állatorvossal és kövesd az ő tanácsait.

Az egészséges erdélyi kopók súlya:

• 0-4 hónapos: 5-16 kg
• 4-12 hónapos: 15-30 kg
• Kifejlett: 28-35 kg

Amennyiben az erdélyi kopót nem vadászkutyaként tartják, akkor hajlamos lehet az elhízásra. Ezt megelőzni kellő mennyiségű mozgással, valamint szükség esetén a táplálék mennyiségének csökkentésével lehet. Tartsd be a kutyatáp zsák hátoldalán megtalálható adagolási útmutatót, etetési ajánlást, figyelembe véve kutyád aktivitási szintjét is. Szükség esetén konztálj kutya dietetikussal, állaorvossal.

Ápolása, gondozása

Az erdélyi kopó rövid szőrzete viszonylag minimális ápolást igényel, hetente egyszer-kétszer javasolt a szőrét átkefélni. Valamint havonta legfeljebb egyszer megfürdetni. Sokan egyáltalán nem fürdetik őket, pedig ajánlott, főleg a kint tartott házőrző kopókat lemosdatni.

A kopó körmeit kinti tartás és megfelelő kopás esetén nem szükséges vágni. Ha mégis úgy halljuk, hogy kopogni kezd és nem eléggé kopik magától, akkor 3-4 hetente vágjuk le.

Az erdélyi kopók szemeit és füleit érdemes rendszeresen tisztítani.

Az erdélyi kopó betegségei 

Más fajtákhoz képest viszonylag kevesebb betegségtől szenvednek a kopók. Leggyakoribb a csípőízületi diszplázia és a könyökdiszplázia. Megfelelő genetikai tesztek segítenek a betegségek kiszűrésében.

A csípőízületi diszplázia leginkább nagytestű kutyáknál alakul ki, de sajnos közepes termetűeknél is jelentkezhet, ha jelentős fizikai igénybevétel miatt hosszú ideig terheli az eb a végtagjait.

A könyökdiszplázia során a könyök ízületei nem megfelelően fejlődnek kölyökkorban. Gyógyszerrel, illetve műtéttel jól kezelhető, de sajnos ezt követően kutyánk már nem lesz ugyanolyan mobilis.

Erdélyi kopó fajtamentés - A kopós gazdik közösségi tevékenységei

A törzskönyves erdélyi kopók száma sajnos nagyon kevés. Az áruk pedig eléggé tetemes. Ráadásul a vadászok előre le szokták őket foglalni, akiket a tenyésztő előnyben részesít. Érdemes hosszabb keresésre, várólistára számítani.

Vannak olyan tenyésztők, akik kifejezetten vadászó példányokat tenyésztenek.

Ha valaki törzskönyves erdélyi kopó örökbefogadásán gondolkozik, megnézheti a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub (MEKK) ajánlásával elérhető kennelek listáját, a tenyésztők elérhetőségeivel. Válasszunk mindenképpen olyan tenyésztőt, akit a MEKK államilag elismert tenyésztői szervezet javasol. A szervezet a fajta népszerűsítésén, védelmén túl azon dolgozik, hogy a tulajdonosoknak és érdeklődőknek megfelelő szakmai tájékoztatást nyújtson, továbbá, hogy az erdélyi kopó tenyésztők feladatait megkönnyítse. A MEKK weboldalán többek között hírek, elnökségi információk, verseny- és kiállítás események tájékoztatói is elérhető.

A veszélyeztetett erdélyi kopó faj nyilvántartására a MEKK Származás Nyilvántartó Rendszert is létrehozott, mely a külföldi partnerszervezetekkel is lehetővé tette a kapcsolattartást. Az adatbázis részletesen szűrhető, a tenyésztő nevére, születési adatokra, erdélyi kopó kennel névre is lehet keresni, illetve további paraméterekre (ivar, csípődiszplázia szűrés, szín) is. A rendszer 1970-től az összes törzskönyvezett kutya származását tartalmazza, valamint a MEKK égisze alatti munkaverseny eredményeket, kiállítás eredményeket is.

Ajánljuk még a MEKK hivatalos Facebook oldalát is, ahol nagyon sok esemény, felhívás, bejegyzés érhető el.

További érdekességek: 

• "Hallgatni ma már nem elég, sajna ... Egy szót se szólj bár - a kopó hallja.'' (Janus Pannonius: A besúgókra)
• Székelyhon.ro: Erdélyi kincs, mégsem kell a kutyának sem
• Az Állatok Világnapjára 2023. októberében Erdélyi Kopó emlékérmet bocsátottak ki (ami pár óra alatt el is fogyott). Lásd alább: