Berni pásztor, a mókás óriás

A robosztus és tekintélyt parancsoló megjelenésű berni pásztorkutyáról, vagy ahogy a legtöbben rövidebben csak hívják, a berni pásztorról talán sokaknak nem a mókás jelző jut először az eszébe, ám ha megnézzük az ír elnök, Michael D. Higgins és kutyusai, Misneach és az azóta már sajnos a kutyamennyországba költözött Bród közös képeit és videóit, bizony sokak véleménye megváltozhat. A két óriás berni pásztor ugyanis csintalanságával vagy egy komoly nyilatkozat közben próbálta meg zavarba hozni idős gazdáját, vagy épp a brit hercegi pár, Katalin és Vilmos figyelmét igyekezett kötelességeik teljesítése helyett magára vonni. Egy biztos, unatkozni mellettük nem lehetett.

A mókához hozzátartozik még, hogy aki birtokát szeretné minden körülmények között megvédeni, az talán ne ezt a fajtát vásárolja, hiszen előfordulhat, hogy a jóindulatú berni pásztor fogcsikorgatás és hangos ugatás helyett ártatlan, nagy sötétbarna szemeivel még talán egy betörőt is szívesen beinvitálna gazdája hajlékába, sőt, mivel rendkívül jó étvággyal rendelkezik, egy kis csemegéért cserébe szívesen meg is mutatná ura vagyonának rejtekét.

No persze, ez azért nem teljesen van így, hiszen pásztorkutyáról lévén szó, benne is ott lakozik a veleszületett védőösztön, ami mind a rá bízott területre, mind pedig a nyájára, gazdájára és annak családjára is kiterjed. Így, ha tényleg szükséges, akkor számíthatunk rá, minden erejével meg bennünket védeni. Inkább csak azt szeretném valahogy érzékeltetni, hogy a berni pásztor nem éppen a legvadabb pásztorkutyák közé tartozik, akinek a legtöbb pásztorkutyához képest már-már meglepően kedves, barátságos az alaptermészete.

Mindazonáltal ez a huncutság és kedvesség sokkal inkább az intelligencia, mintsem az együgyűség jele, a Svájci-Alpokból származó berni pásztorkutya ősei ugyanis a kocsihúzásban és haszonállatok terelésében épp úgy jeleskedtek, mint a család védelmében.

Egyes források szerint a berni pásztor eredete 2000 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor is a rómaiak elfoglalták az akkori Svájc területét. A légiók ekkoriban masztiff fajtájú kutyákkal együtt érkeztek az elfoglalni kívánt területekre, ahol aztán az őshonos őrkutyákkal keveredve egy olyan típus jött létre, mely rendkívül jó hidegtűrő képességgel volt megáldva. Talán épp ezért van az, hogy a négy svájci hegyi- és pásztorkutya közül (berni pásztorkutya, nagy svájci havasi pásztorkutya, entlebuchi havasi pásztorkutya, appenzelli hegyi kutya), akik közös jellemzője a trikolor megjelenés, egyedül csak a berni pásztor rendelkezik hosszú szőrrel.

A XIX. század közepén, az ipari forradalom következményeként már nem volt akkora szükség a fajta által végzett munkára, ennek következtében a tenyésztését olyannyira elhanyagolták, hogy a berni pásztorkutya csaknem kipusztult. Egy kinológus szakember, Franz Schertenleib, valamint Albert Heim svájci geológus professzor azonban mindent megtettek, hogy megmentsék e fajtát. Utóbbi szakember az újfundlandi kutyával keresztezte a berni pásztort, és mivel a fajtát akkoriban csak különböző beceneveken emlegették, Heim professzor "berni pásztorkutya" néven véglegesítette azt.

A berni pásztorkutya megjelenése - a "négyszemű" haspók

Első ránézésre a korábban már említett háromszínű bunda jellemzi a berni pásztorkutyát. Teste legnagyobb felületét fekete szőr fedi, fehér rész a két szeme között futó csík, ami a pofarésznél kiszélesedést mutat. Emellett fehér szőr borítja még jellemzően a mellkasi részt, a mancsokat, valamint a farok legvégét. A harmadik szín, a rozsdabarna a lábakon, a szemöldök táján, illetve a pofa két oldalán szintén megjelenik, valamint a mellkas két oldalán és a farok alatt is feltűnhet. A szemöldöknél található két folt miatt sokszor “négyszemű”-nek is becézik ezt a fajtát.

Leginkább a téli időjárást kedveli, hiszen vastag, sűrű szőrzete kiváló védelmet nyújt számára az időjárás dermesztő viszontagságai ellen, viszont a meleget nehezen viseli. A melegebb tavaszi és a forró nyári hónapokban ajánlott árnyékban tartani kedvencünket, esetleg, aki teheti, be is engedheti a lakás hűvösebb padlózatára. Emellett természetesen friss víz is mindig legyen a közelében.

A nőstények marmagassága 58-66 cm, míg a hímeké 64 és 70 cm közé esik. Súlya - amely 38-50 kg között van - attól is függ, hogy mennyire vesszük igénybe az amúgy közepesen nagy energiaszintjét, munkabírását. Mivel "szereti a hasát", oda kell figyelni az adott ételek minőségére és mennyiségére, valamint arra is ügyelnünk kell, hogy a melegbarna könyörgő szemeknek csak ritkán engedve kapjon jutalomfalatot. 

A berni pásztorkutya jellemzői, vérmérséklete, személyisége - az önfejű ártatlanság

Mint ahogyan azt már említettük, a berni pásztorkutya rendkívül intelligens, értelmes kutyafajta. Ennek kissé ellentmond, hogy sokan "későn érő típus"-nak tartják, ami abban nyilvánul meg leginkább, hogy kölyökkorabeli féktelen játékossága felnőtt korára is megmarad. Végtelenül imádja a gyerekeket, és még a rakoncátlanabb lurkók sem hozzák ki soha a sodrából. Szelíd bölcsességgel tekint csupán akár még a szőrcibáló gézengúzokra is.

A családja a mindene, és bár az idegeneket mindig szemmel tartja, indokolatlanul a családtagok jelenlétében agresszív viselkedésre soha, semmilyen körülmények között nem hajlandó. Intelligenciájának ez az egyik, és talán legerősebb mutatója.

A másik, azonban korántsem ennyire pozitív jele ennek a hatalmas intelligenciának a berni pásztorkutya makacssága. Olykor bizony meggyűlhet vele a bajunk, hiszen bizonyos utasításokat, amik a számára értelmetlennek tűnnek, egyszerűen nem hajlandó teljesíteni. Megtévesztően édes bambasággal tekint ilyenkor a gazdira, aki talán még egy félmosolyt is felfedezhet önfejű kedvencének szája sarkában…

A lényeg itt is a megelőzésen van, hiszen ha már kölyökkorában kedves szavakat, biztatást és sok-sok szeretetet kap a gazditól, akkor igazán kezes jószágot kaphatunk végeredményül. A berni pásztort akár még póráz nélkül is hagyhatjuk rohangálni, hiszen cseppet sem agresszív, elkóborlásra pedig nem hajlamos, mint ahogyan egy, a közelben elillanó cica sem fogja felkelteni nem létező vadászösztönét.

A berni pásztorkutya egyúttal kiváló munkakutya is, hiszen terápiás és mentőkutyaként, valamint nyomkeresőként is tökéletesen megállja a helyét.

Egyéb kutyafajtákkal ellentétben a berni pásztorkutya nem kedveli a lakást, a tágas szabadtér, a kert az ő terepe, ugyanakkor rendkívül fontos a számára, hogy csak keveset legyen egyedül. És mivel a nyáltermelése igencsak bőséges, így ez a tény is a kültéri tartás mellett teheti le a voksot. Ráadásul sokszor még a kert adta szabadság sem elégíti ki a berni pásztort, így ha lehetséges, minden nap szánjunk rá legalább 30 percet, hogy sétálni vigyük kedvencünket.

A berni pásztorkutya gondozása - türelem, türelem…

A hatalmas, enyhén hullámos szőrzettel rendelkező berni pásztorkutya egész évben hullatja szőrét, sőt, kétszer egy évben intenzív szőrváltást tapasztalhatunk nála. Gondos gazdijának érdemes hetente többször is jól átkefélnie kedvence kettős szőrzetét erős fogazatú kutyakefével, ezzel segítve elő az új szőrök növekedését. A berni pásztor rendkívül hálás ezért az ápolásért, mely tovább építi a gazdája iránt táplált amúgy is túláradó érzelmeit.

A fürdetés azonban, ami esetében szintén szükséges néhány havonta, nem egy egyszerű, egyemberes feladat. Ez lehet akár egy igazi családi program is. Ahhoz, hogy a szőre megőrizhesse egészséges fényét, hidratáló kutyasampont alkalmazz, a fürdetést követően pedig alaposan fésüld át a hatalmas szőrzetét. 

A felálló fülű kutyákkal ellentétben a lógó fülű berni pásztornak füle egészségéről is rendszeresen gondoskodnia kell a tulajdonosának. Ha szagosnak érezzük, avagy pirosságot látunk kutyánk fülében, esetleg vakargatja is azt, azonnal vigyük állatorvoshoz, hogy biztosan a megfelelő kezelést kapja. Megelőzésként elegendő hetente ellenőrizni a füleket, és kutya fültisztító folyadékkal alaposan kitörölni.

Fogai épségének megóvása érdekében minden nap mosd meg neki őket, vagy amikor ez kimarad, adj neki nyers répát vagy bármilyen fogápoló kutyacsemegét. De, ahogy arról már szó volt, vigyáznod kell, nehogy elhízzon, ezért inkább alacsony zsírtartalmú csemegével kényeztesd.

Mindemellett nagyon fontos, hogy havonta beszerezzük számára a szívférgesség, kullancs és bolha elleni készítményeket, negyedévente elvégezzük a féreghajtást, valamint hogy az állatorvos rendszeresen ellenőrizze a bűzmirigyét is.

A berni pásztorkutya nevelése, tanítása - következetes nevelés, több nyugalom

Mivel a berni pásztor kölyökkutyák rendkívül könnyen taníthatóak, így kezdő ebtulajdonosok is bátran bevállalhatják ezt a típust. Egy cuki, plüsskutyusnak kinéző berni pásztor kiskutyával azonban sokan úgy érzik, nem szeretnének keménykedni, a határozottság mégsem árt vele szemben, így később annál kevésbé nő a fejünkre az egyik legintelligensebb kutyafajta.

Mint a legtöbb kölyökkutya esetében, a berni pásztorkutya kölyöknél is ügyelnünk kell arra, hogy ő bizony mindent megrág. Dorgálás helyett azonban sokkal célravezetőbb, ha környezetéből minden féltős tárgyat elpakolunk, vagy saját játékával és/vagy tanításával eltereljük a figyelmét. A kis berni azonban elég gyorsan elfárad, így még 4-5 hónapos korában is teljesen elegendő, ha egyszerre csupán 5-10 percet foglalkozunk vele aktívan. A tárgyak elpakolása se kell, hogy örökké tartson, hiszen a fogváltást követően a berni pásztor rágcsálási kedve is alább fog hagyni.

Nevelésénél rendkívül fontos, hogy a negatív büntetés módszerét alkalmazzuk, vagyis a folytonos "nem, nem szabad" szavak hajtogatása helyett, ami idővel közömbössé válhat kutyánk számára, rossz viselkedés esetén vegyük el például kedvenc játékát, vagy ha játék közben erősen harap, akkor azonnal hagyjuk abba a vele való mókázást. Arra is nagyon ügyeljünk azonban, hogy ha berni pásztorunk megnyugodott, és helyes viselkedést mutat, például leül, akkor azonnal dicsérjük meg, ezáltal hamarosan megtanulja, mi az általunk elvárt korrekt magatartás.

Ahhoz azonban, hogy a gazdi által jónak ítélt viselkedést produkálja, nekünk is teljesítenünk kell néhány alapvető igényét. Fontos számára a szocializáció, ezért nagyjából négy hónapos koráig ismertessük meg a családtagokkal, a barátokkal, más háziállatokkal, a házban előforduló tárgyakkal, azzal a kültéri helyszínnel, ahová rendszeresen szeretnénk vinni mozogni, stb. Azt is nagyon élvezi a berni pásztor, ha sétálás közben bizonyos feladatokat adunk a számára. Ilyen lehet többek közt a gazdi lábánál követés és tárgyak kerülése, mely feladatok teljesítését jutalomfalattal díjazzuk. Ezt természetesen, ahogy nő a kutyusunk, elhagyhatjuk, helyette pedig simogatás lehet a megfelelő jutalom.

A berni pásztorkutya etetése - többször kevesebbet

A berni pásztorkutya megvásárlásakor mindig alaposan beszélgessünk el a tenyésztővel a megfelelő táplálás kapcsán. Abból nem lehet baj, ha az első hetekben a berni pásztor kölyöknek teljesen ugyanazt a típusú és mennyiségű táplálékot adjuk, mint amit a tenyésztő javasol, hiszen ő tudja a legjobban, mi az, ami minden tekintetben megfelelő egy ilyen fiatal pásztorkutyának.

Ami a későbbi táplálást illeti, nagyon fontos, hogy a gazdi többféle forrásból is tájékozódjon. Megszívlelni a tenyésztő, az állatorvos, esetleg az állateledel árus ajánlásait, majd kutyánk egyedi igényeihez igazítani a hallottakat, hiszen ki ismerné nálunk jobban az igényeit. Akárhogy is döntünk, ne feledjük, hogy az étel összetételét illetően nagyon fontos a magas húsarány, amit különböző gyümölcsökkel és zöldségekkel tehetünk még egészségesebbé.

Mindez száraztáppal és nedveseledellel is megoldható, de a mostanában divatos, barf-étrendet is alkalmazhatjuk, ami keretében kizárólag nyers ételeket - húsokat, zöldségeket és gyümölcsöket - tehetünk kedvencünk táljába.

Mivel mellkasának formája miatt a berni pásztorkutya hajlamos a puffadásra, érdemes neki többször kevesebb mennyiséget adni. Ugyanakkor az is pont ennyire lényeges, hogy akkor adjuk a táplálékot kutyusunknak, amikor épp a pihenőideje következik, az etetés előtti és utána testmozgás számára ugyanis bélcsavarodást okozhat, ami még az életére is veszélyt jelenthet.

Ahogyan más fajták, úgy a berni pásztorkutya etetése esetében is mindig vegyük figyelembe kutyánk életkorát, hiszen egészen más típusú táplálékra van szüksége egy kölyök, egy felnőtt vagy épp egy idősebb berninek.

A berni pásztorkutya betegségei - nem a legegészségesebb fajta

Bár a berni pásztorkutyának nem túl hosszú az élettartama, azért az jó hír, hogy az utóbbi években a felelős tenyésztésnek és a szűrővizsgálatoknak köszönhetően 6-9 évről 7-10 évre változott a várható élethossza. Tény, ez még így sem tűnik túl soknak, ami főként azért fordulhat elő, mert elég sok betegségre hajlamos ez a fajta. Vásárláskor mindig érdemes alaposan kikérdezni a tenyésztőt a kiszemelt kiskutya felmenőiről.

A táplálással kapcsolatban azért is fontos, hogy mindig betartsuk az "egyszerre csak keveset" etetés elvét, mert a berni pásztor igen hízékony, valamint hajlamos a hasmenésre, túlzott gázképződésre, ha egy adagban túl sok ételt kap. Nehéz emésztése megkönnyítése érdekében az állatorvos esetleg probiotikumot írhat fel kedvencünknek, ezzel könnyítve meg számára a mindennapokat.

Ezek mellett különböző allergiákra is hajlamos, amiket főként a táplálékban felbukkanó adalékanyagok és tartósítószerek okozhatnak. Ilyen esetben túlzott mértékben váladékozhat a berni pásztorok szeme és füle, valamint a mancsok és a száj vörössége és bőrviszketés fordulhat elő. Szükség esetén válassz számára hipoallergén kutyatápot, amiről konzultálj az állatorvossal.

Nagytestű kutyaként, előbbieken túl, a berni pásztor hajlamos az ízületi problémákra, csípő- és könyökdiszpláziára, rákra és vesebetegségekre. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a tenyésztő, akitől kölyökkutyánkat szeretnénk megvásárolni, legalább azokra a betegségekre végezzen szűrővizsgálatot, amikre a fajta példányai hajlamosak. Mivel ezek genetikai eredetű problémák a berni pásztorkutyánál, túl sokat nem tehetünk, ugyanakkor a megfelelő mozgás és egészséges étrend javíthat az életminőségen, valamint elodázhatja ezen gondok, betegségek megjelenését.

Nem árt tudnod, hogy a felfúvódás a berni pásztor esetében még halállal is végződhet, de ha már az első tünetek megjelenésekor, mint pl. öklendezés, nyáladzás, puffadás állatorvoshoz visszük kedvencünket, jó esélye van a túlélésre.

DNS-teszttel szűrhető ennél a kutyafajtánál a von Willebrand-kór, ami a vér alvadási elégtelenségével van kapcsolatban. Azokra az ebekre, amelyeknél bizonyított ez a betegség, életük végéig nagyon kell vigyázni, ugyanis a külső felületetek mellett - akár egy ütés hatására - a szervekben is kialakulhat vérzés, ami gyorsan az állat kimúlásához vezethet. 

Összegzés: családok számára a legtökéletesebb választás

Hogy mennyire jó választás a berni pásztorkutya? Nagyon! Nagyon, ha egy igazán kedves és játékos kutyust szeretnél, aki még a csintalan gyerekekkel is szót ért, és az ismerőseidet is szeretettel fogadja. Igaz, hogy szőre ápolására nagy hangsúlyt kell fektetni, de ez is egy olyan közös tevékenység lesz, amit mindketten imádni fogtok. Érdemes hiteles tenyésztőtől vásárolni leendő kedvencedet a számos betegségre való hajlama miatt. Ami a közös jövőt illeti: ha kölyökkora óta elegendő időt és energiát szánsz a nevelésére, szocializációjára, akkor biztos, hogy csodás közös élmények várnak rátok. A berni pásztor kiskutyád szófogadó, hűséges és persze mókás családtagoddá válik.