A basenji egy igen különleges kutyafajta, melynek története hosszú évezredekre nyúlik vissza. Fenséges megjelenése és büszke fejtartása is arra enged következtetni, hogy ő bizony uralkodók kutyája volt… méghozzá a fáraók korából; egyes források pedig azt sem zárják ki, hogy a halál egyiptomi istenének, Anubisznak a fejét egyenesen a basenji kutyáról mintázták.
Ugye, milyen különleges ez a fajta? Pedig nagyon sokan nem is ismerik, hiszen sem külleme, sem elnevezése nem túl ismerős az emberek körében. Akik viszont ismerik, sőt abban a szerencsében is részük van, hogy egy basenji büszke tulajdonosai lehetnek, szinte csak jót mondanak erről az energikus és kíváncsi ebről.
Nem véletlen tehát, hogy a basenjit nemcsak hétköznapi emberek válasszák maguknak kutyatársul, de egynéhány híres embert is olyannyira elragadott már a fajtában rejlő különlegesség, hogy egyértelműen emellett a kutyatípus mellett tették le a voksukat.
De hogy kik is ők? Lássuk!
1947-ben Fárúk egyiptomi királyt oly mértékben elvarázsolta a basenji, hogy a kor egyik legnagyszerűbb kutyatenyésztőjétől, Veronica Tudor-Williamstől egyszerre négy példányt is megvásárolt. Veronica és lelkes segítője, Mirrie Cardew, aki szintén rajongott ezért a fajtáért, rendkívül stílusosan szállították Egyiptomba ezt a basenji-kvartettet. Ez a négyes ugyanis nem egyszerű kutyautasként került új gazdájukhoz, hanem - múltjukhoz méltóan - fejedelmi szállításban volt részük: mind a négyen külön-külön repülőülésben foglalhattak helyet! A fáraók kutyái tehát igencsak stílusosan kerültek vissza hazájuk területére. Ó, hogy micsoda sztárok lehettek volna, ha már akkoriban létezik a közösségi média!!!
De nem csupán az egykori egyiptomi király volt a fajta imádója, hanem Ilona, görög királyi hercegnő, Románia anyakirálynéja, valamint Julianna, holland királynő is.
Amellett azonban, hogy a basenji királyok és királynők kedvence, olyan “egyszerű” sorozatsztárokat, mint például Courtney Thorne-Smith is megragadott ennek a nagymúltú kutyának a szépsége. A nagy sikerű Melrose Place Allisonja ráadásul úgy döntött nem is egy, hanem inkább két szépséges basenjivel, Dash-sel és Foxyval teszi teljesebbé az otthonát. Dash arról híres, hogy mint a villám körbe tudja járna a színésznő házát, Foxy pedig, a pimasz kis díva arról, hogy saját, igen vicces kis ütemében képes hátára kunkorodó farkát csóválni.
Ha pedig az uralkodók és más hírességek is úgy érezték, szívesen osztják meg otthonukat egy (vagy több) basenjivel, akkor az akár milliók figyelmét is felhívhatja a fajtára. A továbbiakban arra teszünk kísérletet, hogy minél részletesebben bemutassuk a basenji történetét, külső és belső tulajdonságait, általános egészségi állapotát, valamint a cikk végén azzal kapcsolatban is leírunk néhány tanácsot, hogy pontosan milyen gazdához is való ez a sok szempontból érdekes kutyafajta.
A basenji története - fáraók kutyája
Minden valószínűség szerint a basenji a világ egyik legősibb kutyafajtája, amire a kőkori falfestmények és az óegyiptomi sírfestmények bizony igen hiteles bizonyítékként szolgálnak. Ennek ellenére a fajtát az európai ember csak 1895-ben fedezte fel a közép-afrikai Kongóban. Az ottani emberek bár becsülték a basenjit, aki kiváló patkányvadászként működött, az igazán szoros kapcsolatot azonban egyik fél sem igényelte. Innen is látszik, hogy a benne rejlő sok-sok móka és kedvesség ellenére a basenji egy igen független típusú kutya.
A 19. század végén aztán a basenji és az “öreg kontinens” találkozása sajnos nem volt túlságosan gyümölcsöző, hiszen az Angliába került kutyapár hamarosan elpusztult. 1923-ban aztán újabb próbálkozás történt: 6 fajtapéldányt szállítottak ismét Európába, akik azonban szintén nem bizonyultak túlságosan ellenállónak, hiszen nem sokkal megérkezésük után mindannyian olyan betegséget kaptak, aminek következtében hamarosan ők is életüket vesztették.
A basenji szerencsétlensége azonban itt nem ért véget. 1937-ben újra egy tenyészpár behozatalával próbálkoztak, akiknek született is néhány kölyke, ám a sors fintora, hogy mind a szuka, mind a basenji kölykök elpusztultak. Öröm az ürömben azonban, hogy a hím egyed, Bois életben maradt.
Ő aztán egy bostoni tenyésztő jóvoltából gyorsan búcsút is mondott Európának, és újdonsült gazdájával Amerikába vándorolt, ahol egy Kongó nevezetű szuka személyében társat is kapott maga mellé. Hamarosan így meg is születtek Amerikai első “bennszülött” basenji kölykei.
Márpedig a basenji kölykök születése önmagában is nagy eseménynek számít, mivel a fajtabeli szukák - a más kutyafajtáknál szokásos évi két alkalommal szemben - mindössze egyszer tüzelnek.
A basenji küllembeli sajátosságai - a macskaszerű kutya…
Bizony, a basenjit meglehetősen sűrűn hasonlítják a macskához, mely kijelentés egy kutya esetében nem biztos, hogy dicséret. Mielőtt azonban határozott véleményt formálnánk arról, hogy ez az összehasonlítás szégyenre ad-e okot a kutya számára, vagy sem, vizsgáljuk meg alaposabban ennek hátterét.
A basenjit egyrészt azért szokták gyakran a macskához hasonlítani, mert nem tud ugatni. Valamiféle, az emberi fül számára kissé artikulátlan hang képzésére ugyan képes, de erről majd kicsit később.
Másrészt azért “csúfolják” macskaszerűséggel ezt a kutyafajtát, mert természetileg sokkal inkább viselkedik úgy, mint egy miákoló négylábú, mintsem egy valódi kutya. De erről szintén majd később…
Harmadrészt pedig milyen kutya az olyan, amelyiknek nincs is igazán átható, testes kutyaszaga? Márpedig a basenji egy csepp - a szó legnemesebb és legpozitívabb értelmében - “ebszag”-gal sem rendelkezik. Ennek oka, hogy szinte hajszálpontosan úgy és annyit mosakszik, mint egy macska!
Ezek valóban nem egy tipikus kutya jellemzői, ugyanakkor kétségtelen, hogy sokan pont ezt a macskaszerű független jellemet, az ugatásra való képtelenséget és a tisztálkodási mániát fogják egyedülálló pozitívumnak tekinteni a basenji kutya esetében.
Annyi bizonyos, hogy bár a megjelenésében is van valami kecses macskaszerű fürgeség, azért a küllemét tekintve bizonyos, hogy még egy vak bányaló sem tévesztené őt össze egy doromboló cicussal.
Mind a hím, mind a nőstény egyedek átlagos magassága 43 cm, súlyuk pedig 9 és 12 kg közé esik.
Ami a színösszeállítását illeti, ez az afrikai kutya többféle változatban is megjelenhet. A legritkább a háromszínű, úgynevezett trikolor változat, de vörös-fekete, fehér-fekete, avagy fehér vagy cser alapon cserszínű mintával sűrűn előfordul. Farkának vége, a lába és a mellkasa szinte kivétel nélkül mindig fehér.
Apró szőre van, ami a hideg téli évszakokban bizony nem védi meg a dermesztő időjárás viszontagságaitól, ezért a betegségségek elkerülése érdekében inkább szerezzünk be a számára valamilyen kényelmes és meleg kutyakabátot, vagy kutyapulóvert. Ennek az apró szőrnek azonban előnye is van, méghozzá az, hogy az alig hullik, így ezt a fajtát szőrallergiások is nyugodtan választhatják. A basenji tehát hipoallergén kutya.
A basenji kutya jellegzetessége, hogy amikor hegyezi a fülét, akkor a homloka egy bizonyos módon összeráncolódik, ami igencsak karakterisztikussá teszi megjelenését. Feje egyébként közepesen széles, mélyen ülő szemei pedig okos kis manduláknak hatnak.
Arányos teste körülbelül olyan hosszúságú, mint amilyen magas maga a kutya, lábai pedig - főként a hátsók - meglehetősen izmosak.
A basenji gondozása - nem igényel sok időt és energiát
Ahogyan az előzőekből megtudhattuk tehát, a basenji egy olyan kutya, ami icipici hipoallergén szőrrel rendelkezik, ami ráadásul egyáltalán nem szagos. Főnyeremény, ha lakásban szeretnénk tartani. Ne feledjük azonban, hogy még az ilyen apró szőrrel rendelkező kutyákat sem árt legalább néhány naponta például egy Trixie masszázskefével egy kicsit átfésülni.
Emellett természetesen a fülek és a szemek rendszeres ellenőrzése és tisztítása, valamint a karmok visszavágása sem maradhat el.
Mivel a basenji meglehetősen független jellem, ezért az ő esetében még fontosabb, hogy már kölyökkorban kezdjük meg a rendszeres fogápolást, ezzel elkerülve az esetlegesen előforduló olyan problémákat, mint például a fogkövesség.
Jó hír, hogy a fürdetéssel viszont egyáltalán nem kell bajlódnunk, hiszen ő mindig tisztán tartja magát.
A basenji vérmérséklete, jellemzői, személyisége - amilyen tündöklően okos, olyan szemtelenül ravasz
Ahogy az az eddigiekből is kiderült, a basenji egy cseppet sem egyszerű kutya, ami természetesen a személyiségében is megmutatkozik.
Izmos, sportos eb, aki imád futkározni és nagyokat játszani, és jaj nekünk, ha nem elégítjük ki őkegyelmének ezen kívánalmait.
Ha ugyanis egy basenji unatkozni kezd, annak minden esetben a mi berendezési tárgyaink, avagy kertünk válogatott szépségei látják a kárát. Mindemellett - mivel a basenji igazi kis lángelme - abban is biztosak lehetünk, hogy kedvencünk a “pusztítást” valóban előre jól megtervezi, és véletlen sem a bárhol nyílni képes pongyola pitypangot tekinti majd lehetséges áldozatnak, hanem kertünk ékességeit veszi majd célba. Csak hogy “érezzük a törődést”…
Ez az önfejűséggel - amire a basenji szintén hajlamos - kombinált magas intelligenciahányados a kutya okítása során sem sokat segít… de erről majd kicsit később.
Bár megvan benne az ősi ösztönökből fakadó önállósága, azért az nem mondható el róla, hogy utálja az embereket. Sőt, miután eléggé kiismerte a család tagjait, bizonyosak lehetünk afelől, hogy személyében igazi hű társra bukkantunk, aki árkon-bokron át követné oly szeretett embertársait.
Ha viszont a korai szocializáció kimarad az életéből, akkor soha nem fogjuk tudni rávenni arra, hogy a számára ismeretlenekkel barátságos legyen. Ugyanígy nem rajong más kutyákért és macskákért sem, ugyanakkor ha kölyökkorában elegendő idő- és energiabefektetéssel igyekeztünk őt más állatok társaságába vinni, és ott a velük szemben tanúsított helyes viselkedésre megtanítani, akkor sokkal könnyebb dolgunk lesz vele a későbbiekben.
Mindemellett valódi vadászkutyáról van szó, akit egy-egy séta alkalmával érdemesebb pórázon tartani, különben a csendesebb utcákon előforduló izgő-mozgó cicusok, esetleg az erdősebb területek mókusai miatt könnyen bottal üthetjük a nyomát.
És mivel módfelett független - akár egy macska - nem szükséges folyton “tutujgatni”, nincs ő ehhez hozzászokva. Az afrikai népek sem fürösztötték tejben-vajban, (a fáraók korában meg ki tudja?), ezért ezt a fajta szeretgetést tőlünk sem igényli. A mókában, játszadozásban benne van, de senki ne nézze őt a kutyagyerekének, ehhez ő - köszöni szépen - túl önálló.
A basenji ugatása - ami nem létezik
“Ha egy kutya nem tud ugatni, akkor az nem is kutya” - mondhatnák sokan. Nos, ebben van valami, és talán ez a tény is a fajta macskaszerűségét erősíti, de azért a basenji akkor is kutya. Bár az igaz, hogy ugatásra valóban nem képes, ehhez képest azonban elég sokféle hang képzésére alkalmas. És NEM, nem a nyávogásra.
A basenji által kiadott hangok ugyanakkor ennek ellenére is inkább mosolygásra késztetik az embert, mintsem megrettenjen tőlük. Egy úgynevezett jódlizó, vagy sikításszerű hangot produkáló eb ugyanis nem mindennapi. Ha valaki arra kíváncsi, pontosan hogy is hangzik ez, látogasson el a YouTube-ra, ahol több videót is meg lehet tekinteni a mókás hangokat kiadó basenjiről.
A basenji tanítása - humor és türelem nélkül nem érdemes belevágni
Mivel a basenji nem az a típus, aki gondolkodás nélkül teljesítené a parancsainkat, ezért a tanításához nem árt, ha a gazdi rendelkezik bizonyos alaptulajdonságokkal, amihez egy szuper mini receptet is kínálunk.
A basenji tanításának titkos receptje 1 gazdira nézve:
- előzetesen megszerzett tudás a kutyaoktatással kapcsolatban
- birkatürelem
- különösen fejlett humorérzék
Kezdő kutyatartók kezébe semmiképp nem való a basenji, hiszen olyannyira öntudatos és önálló tud lenni bizonyos helyzetekben, hogy nincs az az isten, hogy ebből a tudatállapotból kirángassuk. Már ha nem értünk a kirángatáshoz. Ha repertoárunkban viszont több, nehéz természetű kutya kiváló nevelése szerepel, akkor a basenjit is nyugodt szívvel bevállalhatjuk.
Mindemellett ez a makacssággal egybekötött magabiztosság bizony könnyedén kihozhat minket a béketűrésünkből is. Pontosan ezért előny, ha a nyugodtabb típusú emberek közé tartozunk, akiknek ilyen téren meglehetősen magas az ingerküszöbe.
És persze a humorérzék… Ha úgy érezzük, minden saját és külső forrásból származó tudásunkat már latba vetettük, és a “magabiztos" könyörgéstől a “kétségbeesett” parancsosztogatásig semmi sem működik, na, ekkor jön jól a különösen fejlett humorérzék. Így ahelyett, hogy a basenji tanítása során úgy éreznénk, hogy éveket öregedtünk, a dolog humoros oldalát megragadva, csak mosolyogva legyintenénk egyet…
Persze ez nem azt jelenti, hogy feladjuk és ráhagyjuk basenjnkre a döntés jogát, mert annak bizony beláthatatlan következményei lehetnek. Hanem épp az ellenkezőjét: már kölyökkorától kezdve szoros gyeplőn kell tartani, miközben éreztetjük vele, hogy se uralkodni nem akarunk felette, se erőszakoskodni nem kívánunk vele; minden nehézség ellenére.
Ha lépésről lépésre, következetesen oktatjuk, akkor azért van rá némi esélyünk, hogy eredményt érjünk el nála. Mindenesetre az sem szégyen természetesen, ha kutyaiskolába visszük kedvencünket, ahol a tanulás mellett része lehet a megfelelő szocializációban is, amire szintén elementáris szüksége van. Ezáltal lehetséges csak annak elérése, hogy a későbbiekben ne legyen oly távolságtartó és bizalmatlan más kutyákkal és emberekkel szemben, mint amire az alaptermészete predesztinálta.
A basenji etetése
Az ősi kutyafajták emésztőrendszere, így a basenjié is jellemzően sokkal inkább a farkasokéhoz hasonlít, mint a többi háziasított ebéhez, ezért a táplálás során erre mindenképp ügyelnünk kell.
Az adagokra és a minőségre is mindig nagyon figyeljünk, és semmiképp se hizlaljuk el különleges kis kedvencünket, amivel természetesen az egészségét óvjuk. Az etetéssel kapcsolatban az a legideálisabb, ha tápláléka a megfelelő arányban tartalmaz fehérjét (30%), szénhidrátot, mint pl.: rizst vagy teljes kiőrlésű gabonát, rostot és zsírt (5%).
Választhatunk számára valamilyen prémium kategóriás, mesterséges adalékanyagoktól mentes száraz- és/vagy nedves tápot, de az is jó megoldás, ha otthonunkban készítjük el ételét, vagy a BARF nevezetű nyersetetés mellett döntünk. A lényeg, ahogyan azt már említettük, a minőség!
A basenji kölyköt még 3-4 alkalommal etessük, amit kb. 6 hónapos korától 3 adagra csökkenthetünk, majd az ebet felnőtt korától, nagyjából 1 éves kora környékén már csak két alkalommal (reggel és este) kínáljuk étellel.
A basenji betegségei
Ha minden feltétel adott, a basenji 12-16 évet is megélhet, de nem egy példány érte már el a 18 évet. Sajnos azonban van néhány olyan betegség, amire a fajtabeli egyedek hajlamosak lehetnek.
Többek között ilyen a gyulladásos bélbetegség egyik fajtája, az immunoproliferativ enteropathia, a Fanconi szindrómának nevezett vesebetegség, a pajzsmirigy alulműködés, a sérv, egyes szemproblémák, felszívódási zavarok, a csípődiszplázia, valamint az úgynevezett piruvát-kináz enzim hiánya.
A gyulladásos bélbetegségek tünetei között szerepel az időnként újra és újra megjelenő hasmenés és hányás, így ha kedvencünknél is jelentkeznek ezek a tünetek, gyanakodjunk arra, hogy bélbetegség áll a háttérben. Gyógyszeres kezeléssel, valamint speciális étrenddel szerencsére tünetmentessé tehető a betegség.
A Fanconi szindróma, vagy más néven Fanconi-anémia az örökletes vesebetegségek egyik olyan típusa, amikor a szükséges aminosavak és cukrok a vizelettel együtt kiürülnek a szervezetből. Tünetei között szerepelhet a szomjúság, a sűrű vizeletürítés, a fogyás, valamint a fáradékonyság. Sok esetben, mire rájönnek, hogy baj van, a kutya sajnos már menthetetlen, ezért ha a legapróbb tüneteket is tapasztaljuk kedvencünkön, azonnal vigyük őt állatorvoshoz.
A szembetegségek közül a progresszív retina atrófia az, amire a basenji hajlamos. E betegség első tünetei jellemzően a kutya nagyjából 1 és 6 éves kora között jelentkeznek; a basenji ekkor észrevehetően bizonytalanul kezd el sötétedés környékén és után közlekedni, hiszen vagy alig lát, vagy az éjszakai órákra teljesen meg is vakul. Mivel a betegség sajnos egyelőre nem gyógyítható, ezért előbb-utóbb ez a kutya teljes megvakulásához vezet.
Ha a kutya hasfalán puha kitüremkedést észlelünk, akkor az minden valószínűség szerint sérv. Előfordulhat, hogy e területet óvatosan masszírozva a probléma megoldható, ám mielőtt otthoni módszerekkel próbálkoznánk, mindenképp ajánlott felkeresni az állatorvost.
A basenjik esetében a pajzsmirigy-alulműködés is gyakrabban fordul elő, mint más kutyafajtáknál. A betegség megjelenése középkorú, elhízott és ivartalanított kutyák esetében a leggyakoribb. Tünetei között szerepelhet a nagy mértékű szőrhullás, a fáradékonyság, a hízás, egyes bőrfertőzések ismétlődő megjelenése és az általános rossz hangulat. A diagnózis felállítását követően a pajzsmirigy-alulműködés kiválóan kezelhető.
A piruvát-kináz enzim hiánya esetén a beteg kutyus két génhibával is rendelkezik az ép vörösvértestek fenntartásához nélkülözhetetlen enzim termeléséhez. E probléma olyannyira veszélyes a basenjire nézve, hogy az érintett kutyusok többsége kétéves koruk környékén elpusztulnak.
Kinek való a basenji?
Egy basenji határozottan határozott gazdi kezeibe való, aki egyrészt ért a nehezebb természetű kutyákhoz, másrészt rendelkezik kellő türelemmel és megvan benne a szükséges humorérzék ahhoz, hogy könnyedén tudja kezelni a kutya esetleges makacskodásait. Mert egy basenji bizony rendkívül makacs és önfejű tud lenni, aki időről időre imád ellenkezni a gazdival.
Fontos az is, hogy a kutya már kölyökkorában a megfelelő szocializációban részesüljön, hiszen ezáltal felettébb tartózkodó, más állatokkal szemben pedig akár agresszív viselkedésén kissé csiszolhatunk.
Bár a basenji mindig figyel, azt ne felejtsük el, hogy ugatni nem fog… erre ugyanis képtelen. Ha bármire fel akarja hívni a figyelmünket, akkor csaholás helyett inkább valamiféle jódlizásra hasonlító vinnyogással igyekszik majd felkelteni az érdeklődésünket.
Választhatjuk családi kutyának is, azt azonban ne feledjük, hogy nem ő a kisgyermekek legjobb barátja, így egyedül sem szabad őket hagyni. A nagyobb, iskoláskorú gyerkőcökkel azonban már jól kijön, hiszen jó esetben ők ekkorra már megtanulták, hogy mit szabad egy kutyával csinálni és mit nem. Ráadásul kutyaszőr allergiások is nyugodtan választhatják ezt az ebet, hiszen a basenji hipoallergén.
Mindemellett a basenji igényli a sok mozgást, és bár több, mint valószínű, hogy sokszor elengedi a füle mellett egyes parancsainkat, ezért ideálisabb, ha a séták alkalmával mindig pórázon tartjuk.
Ha ezek után Ön úgy érzi, rendelkezik a basenji tartásához szükséges kompetenciákkal és feltételekkel, akkor azt javasoljuk, bátran vágjon bele, mert bizonyos, hogy ez a különleges kutya csodálatos része lesz az életének.
Légy te az első, aki hozzászólsz és nyerj ajándékot kedvencednek!