A teknősök etetése és gondozása otthonunkban

Sokan vagyunk úgy, hogy szeretnénk egy kisállatot otthonunkban, de nincs elég időnk és terünk ahhoz, hogy olyan gondigényes (és kevésbé hétköznapi) állatokat tartsunk, mint a halak, a leguánok vagy a kaméleonok. Ám ettől függetlenül nem kell lemondanod az állati társaságról, hiszen a teknősök remek választások még a legelfoglaltabbak számára is!

A teknősökkel kevés gond van, ételfogyasztásuk méretüktől függ, ám még a legnagyobbak is igen csekély mennyiségű eledelt fogyasztanak egy nap. Ráadásul, ezek a páncélos kis állatkák nem zajonganak, és amúgy is igen kevés probléma van velük. Többek között ennek okán is egyre népszerűbbek az állattartók között.

Rengeteg fajta teknős beszerezhető hazánkban is, ezek közül a sárgafülű, a vörösfülű és a hieroglifás ékszerteknős a legkedveltebb, velük találkozhatunk legtöbbször az állatkereskedésekben is, de a vízi teknősök között fellelhető még a pézsmateknős, a tarajosteknős (más néven királyteknős), és a kínai háromélű teknős is. 

Ha kertünk vagy kifutónk is van, ahol szabadjára engedhetjük kis páncélosunkat, akkor pedig érdemes keresnünk az úgynevezett szárazföldi teknősök fajtáit is, mint a görög teknős, a mór teknős, vagy a szegélyes teknős.

Az alábbi képen egy vörösfülű teknős látható:

Hogyan válasszuk ki a megfelelő fajtát?

Ahogy már említettem, két fajtáját különböztetjük meg a teknősöknek,

  • a vízi teknősöket
  • és a szárazföldi teknősöket.

Utóbbiak igényesebb fajták, több pénzt kell rájuk költeni, emellett a helyigényük is jelentősebb vízi társaiknál. Legalább 4-6 négyzetméternyi szabad területet kell nekik. Emellett a táplálékra is igényesebbek és nagyobb mennyiségben van rá szükségük, mint vízben élő társaiknak.

Ezzel szemben a szárazföldi teknősök számára jóval kisebb hely kell. A táplálékot tekintve sem olyan válogatósak, mint nagyobb, szárazföldi társaik. Emellett, ha relatív szűk pénztárcával rendelkezünk, az is fontos szempont, hogy a vízi teknősök jóval elterjedtebbek, ezáltal olcsóbbak is, mint szárazföldi társaik.

Azonban érdemes figyelembe venni, hogy hiába egyszerű befutni egy állatkereskedésbe és ott kiválasztani az új kis kedvencet, ha igazán szakértő véleményre és biztosan egészséges, erős és jól fejlett állatot szeretnél hazavinni, mindenképp érdemes tenyésztőhöz fordulni, hiszen ők általában csak egy-egy fajtával foglalkoznak és minden szükséges információval el tudnak látni.

Amennyiben nincs lehetőség egy állattenyésztő felkeresésére, akkor mindenképp figyeld meg egy rövid ideig (legalább 10-15 percig az állatot, akit haza szeretnél vinni). Figyeld meg, hogy reagál-e a jelenlétedre, megfelelően mozog-e, illetve hogy nem látsz-e sérülést a házán vagy a fején, lábán. Ha az állat nem reagál egyáltalán a jelenlétedre, furcsán úszik, vagy deformált a háza, bármennyire aranyos is, valószínűleg beteg, így mindenképp ott kell hagyni. 

Emellett fontos arra is figyelni, hogy a teknős tekintete tiszta legyen, ne legyen hályog vagy hártya a szemén.

Ha kiválasztottuk az állatot, fontos, hogy minél hamarabb az otthonodba vidd. Lehetőleg az állatkereskedésből vászonzsákban vidd haza a kis kedvencet, semmiképp se nylon zacskóban, hiszen télen ebben megfázhat a kis kedvenced (a teknősök könnyen megfáznak), míg nyáron a felhevülés tehet kárt az egészségében.

Tapasztalatból mondom, hogy érdemes előre kigondolni, hogy melyik fajtát szeretnéd megvásárolni, belegondolni, hogy kb. mekkora terrárium szükséges a számára és előre be is lehet rendezni, hiszen így hazaszállítás után máris "be tud rendezkedni" az új kis állatunk és így kevesebb trauma éri őt a szállítás után.

Milyen legyen az otthona?

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a vízi teknősöknél minimum a páncél hosszának ötszörösének, szélességének pedig háromszorosának kell lennie annak a területnek, melyre az új páncélos állatkánknak szüksége lehet. A terrárium mélysége pedig körülbelül 40 centiméter legyen, mivel a teknősök növekedéséhez szükséges a napfény, az ennél mélyebb akváriumokba pedig nehezen szűrődik be elegendő fény. 

Ha megvan a megfelelő méretű akvárium, akkor úgy kell berendeznünk, hogy minél kényelmesebb élettere legyen a páncélos barátunknak. Általánosságban elmondható, hogy a vízi teknősöknél az akvárium 2/3-ada kell hogy víz legyen, míg 1/3-ad szárazföld szükséges, hogy oda kimászhasson az állat.

Az akvárium berendezése két részre osztható, a kötelező és nem kötelező részek. Amire mindenképp szüksége van a teknősöknek, az egy búvóhely, ahova el tud bújni az állatunk. Sajnos, a teknősök hajlamosak a stresszre, ám ilyen esetben nem a házukba vonulnak vissza, hanem szeretnek egy víz alatti búvóhelyre menni, ezt mindenképp alakítsd ki az állatkádnak. És vigyázz rá, hogy ne tudjon beszorulni, hiszen megfulladhat az állat.

A másik szükséges dolog az akváriumba a napozó, ez egy olyan megvilágított műanyag, vagy nagyobb kő, melyen kedvükre napozhatnak az állatok. Fontos, hogy ide gond nélkül ki tudjon mászni a teknősünk.

A kevésbé kötelező, ám a teknős életét jobbá tevő berendezések közé tartozik az aljzat. Mivel a teknősök szeretik az apró köveket túrni, így érdemes ezekbe is beinvesztálni. A növekenyeket illetően fontos, hogy csakis olyanokat válassz, amelyek nem mérgezők a teknősök számára. Nekem, például, folyamatosan rágcsálták a leveleket a teknőseim, így tényleg mindig bizonyosodj meg arról, hogy a választott növények nem mérgezőek!

Ahogy arról már volt szó, a víz cseppet sem elhanyagolható a vízi teknősök életéből. És ahogy azt már szintén említettem, a teknősök könnyen megfáznak, így javasolt odafigyelni a víz hőmérsékletre. Így például a fiatal ékszerteknősöknek 25 fok körüli vízre van szükségük, habár a nagyobbaknak a szobahőmérséklet is megteszi, hiszen az ő szervezetük már jobban alkalmazkodik a környezeti változásokhoz. 

A víz melegítéséhez használhatunk vízfűtőt, amit érdemes olyan helyre tenni, ahol a teknősünk nem férhet hozzá, vagy melegítő lámpát, ami folyamatosan hőt bocsát ki. Utóbbi a vízen kívül található, ám még így is fontos, hogy ne rakjuk olyan helyre, ahol akár véletlenül is elérhetik az állatok.

A vízi teknősök, főleg a hazánkban legelterjedtebb ékszerteknősök a koszos vízben könnyen elkaphatnak különböző fertőzéseket. Gondoljunk csak bele, ebbe a vízbe ürítenek, itt is esznek, így a bomlástermékek könnyen visszajutnak aprócska szervezetükbe. Így érdemes a vizet minél többször cserélni és az akvárium üvegét minél sűrűbben letisztítani. Ne használjunk azonban vegyszereket, helyette citromlével fertőtlenítsük az üveget! Emellett egy víztisztító készülék beszerezését is ajánlom, hiszen ez megkönnyíti a mindennapjaidat és a teknősödnek is kellemesebb életteret varázsol.

Természetesen az akvárium mellett a kerti tavunkban is tarthatunk egyes kisebb vízi teknősöket, pl. a sárgafülű és vörösfülő ékszerteknőst, ahogy arról a kerti tó kialakításáról szóló cikkben szó is van.

Mi a helyzet a szárazföldön?

Az olyan szárazföldi teknősök otthonának kialakításához, mint a görög teknős, először is nagy helyre van szükség. Tarthatod terráriumban, ám ennek minimum 1-2 nm-nek kell lennie, de minél nagyobb a hely, annál jobb. A terrárium alját mindenképp szórd be apró kavicsokkal, fadarabokkal, homokkal, kövekkel és lehetőleg természetes anyagból, kőből vagy fából szerezz be egy búvóhelyet a számára. Ezek a teknősök szeretik a hűvösebb és a melegebb helyeket is, így mindenképp érdemes mindkettőt megteremteni a számára.

A terrárium alap hőfoka mindig legyen 20-25 fok között, ám a melegebb részeken, a hősugárzó alatt akár 45 fok is lehet, amit a teknősünk különösen élvezni fog. 

De mi van akkor, ha szabadtéren szeretnénk tartani a szárazföldi teknősünket? Fontos, hogy egy elzárt részt alakíts ki a teknősnek, ahonnan nem tud megszökni. Én sajnos elkövettem azt a hibát egyszer, hogy egyszerűen csak kiengedtem az udvarra az állatkát, aki egy görög teknős volt és bizony, bármennyire lassú állatról is van szó, mire visszamentem, a teknősnek már hűlt nyoma volt és utána órákon át kereshettük.

Egyébként, ha van rá lehetőség, érdemes a szabadban tartani a szárazföldi teknősünket, hiszen így sokkal ellenállóbbak lesznek a különböző betegségekkel szemben, ráadásul, a mozgásigényüket is jobban ki tudják elégíteni. Tavasztól őszig nyugodtan kihelyezheted őket a kertbe, mondjuk egy elkerített, minimum kétszer két méteres "terráriumba", melynek alját beszórod kaviccsal és homokkal.

Lehetőleg napos helyen alakítsd ki ezt a terráriumot, a hűvös helyeket inkább mesterségesen, növények és kövek segítségével alakítsd ki. A napozókőről semmiképp se feledkezz meg, illetve fontos, hogy olyan búvóhelyet alakíts ki, ahova rossz idő esetén elbújhat az állatod. A terráriumot körülvevő kerítés minimum 30 centiméter magas legyen és lehetőleg dróthálós tetővel is lásd el az elkerített területet, hogy ne tudjon megszökni a teknős.

Mit egyen a teknősünk?

Ahogy már említettem, a teknősök hajlamosak különböző betegségek elkapására, így bizony arra is oda kell figyelnünk, hogy milyen ételeket adunk a számukra. Fontos, hogy a táplálékuk kiegyensúlyozott legyen, található legyen benne állati eredetű és növényi eredetű étel egyaránt.

Az állati eredetű ételek közül leginkább tubiflex, légy, tücsök, giliszta, csiga, pók, szív mix, garnélarák vagy nyers apróhal kerüljön a teknős "tányérjára". Hetente legalább egyszer adj neki halat, akár szárítottat, akár élőt, hiszen ez segíti a páncél keménységét.

A javasolt növényi eredetű ételek közé tartoznak az olyan növények, mint a pitypang, a tyúkhúr, az útifű, különböző nem mérgező vízi növények, illetve gyümölcsök és zöldségek, mint az alma, sárgarépa, szőlő, saláta és más zöld levelesek. Az én teknőseim, például, imádták a friss, lédús epreket harapdálni nyaranta.

Fontos, hogy mindig győződj meg róla, hogy a növények nem mérgezők, illetve mindig mosd meg a gyümölcsöket, hiszen a boltban kapható fajtákat sok esetben kémiai anyagokkal kezelnek, ami megmérgezheti az állatodat.

Mindemellett az állatkereskedésekben beszerezhető vitaminok közül  válassz egy komplex vitamint a teknősöd számára, hogy biztosan minden tápanyagot, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmazzon az étrendje páncélos állatkádnak.

Mit tegyünk, ha megbetegedik a teknősünk?

Ahogy azt már említettem, a teknősök bizony könnyen elkapnak különböző betegségeket, így fontos megtanulni, hogy mik a legsűrűbben előforduló fertőzések esetükben, illetve hogyan előzhetjük meg és ismerhetjük fel ezeket. 

Vitaminhiány: ez még a legjobb eset, hiszen gyorsan tudjuk kezelni, ha páncélos kis barátunk vitamin hiánnyal küzd. Általában elmondhatjuk, hogy ha az A-vitamin hiányzik kedvencünk ételeiből, akkor látászavarok alakulhatnak ki. B-vitaminok hiányának esetén kedvtelenség és emésztési zavarok lépnek fel, D-vitamin nélkül a páncél héja meglágyulhat, F-vitamin nélkül pedig bőrbetegségek alakulhatnak ki, illetve a pikkelyek leválhatnak a teknős bőréről. Ezek a betegségek kiegyensúlyozott étrenddel és speciális vitamin adásával megelőzhetők.

Szemgyulladás: a vízi teknőseim esetében ez alakult ki a legsűrűbben. Figyelni kell rá, hogy ha az állatok sűrűn becsukják a szemüket, hályog jelenik esetleg meg rajtuk, vagy bevörösödik, akkor komolyabb betegségről lehet szó. Ha több teknős él együtt, mindenképp el kell tőlük különíteni a beteg állatot és naponta (akár többször is) meg kell úsztatni 30 fokos kamillateás vízben. Ha így sem gyógyul, vagy akár rosszabbodik az állapota az állatnak, akkor pedig azonnal orvoshoz kell vinni!

Sérülések: ezeket a sérüléseket a berendezéstől is szerezhetik a teknősök, sőt az sem ritka, hogy egymással viszálykodnak és emiatt harapják meg egymást. Fontos, hogy a sérült állatot elkülönítsük, sebeit le kell fertőtleníteni, ha pedig nem gyógyulnak be némi időn belül, akkor bizony nincs más választás, mint az orvoshoz fordulás. Fontos azonban, hogy ha különösen agresszíven viselkedik egy állat, több társát is megsebesíti, akkor mindenképp különítsük el.

Emésztési zavarok: ahogy az embereknél, a teknősöknél is kialakulhatnak különböző gyomorproblémák. Hasmenés során tiszta orvosi szént érdemes keverni az állat ételéhez, illetve olyan gyümölcsöket adni neki, mint az alma vagy a banán.
Székrekedés során nagyobb problémát kell kezelnünk, fel kell térképeznünk az állat teljes étrendjét, illetve, hogy megfelelő nagyságú-e a mozgástere. És ez alapján változtatnunk kell rajta. Mindkét esetben elmondható, hogy ha huzamosabb ideig fennáll, akkor szakorvoshoz kell vinni őket!

Megfázás: már volt róla szó, hogy a teknősök bizony könnyen megfáznak. Ilyenkor kis, sípoló hangot adnak ki, illetve váladék képződik az orrukban (buborékos a kilégzésük), illetve kedvetlenek. Kiválthatja ezt a betegséget a huzat, a hideg víz, vagy a túl nagy hőmérsékletkülönbség a víz és a szabadtér között. Ha megfázás áll fenn, emeld a víz hőfokát 30 fokra, tedd kamillateás fürdőbe a teknősödet, illetve használd az orvos által felírt gyógyszereket. Illetve fontos, hogy külön tartsd a beteg állatot a többiektől, hiszen ezek a betegségek sokszor fertőzőek tudnak lenni.

Atkásodás: ha a bőrön apró, mozgó pontokat látsz, az bizony azt jelenti, hogy atkás lehet az állatod - ez főképp a szabadon tartott állatoknál fordulhat elő, de aggodalomra semmi ok, olyan gyógyszerekkel, mint a Frontline könnyedén kezelhetjük magunk is a problémát, nincs szükség orvosi beavatkozásra. A kezeléshez mindig rendesen olvasd el a gyógyszeres dobozban található tájékoztatást és ne lépd túl a megengedett mennyiséget!! Emellett mindenképp különítsd el a teknőst a többi állattól, ha azok még nem kapták el az atkákat.

Fontos azonban azt is tudni, hogy mi is kaphatunk el betegséget a teknőstől, ez pedig nem más, mint a szalmonella. Így mindenképp moss kezet miután megfogtad az állatot. Ha pedig nála fedezted fel, hogy kialakult a heveny hasmenéssel járó betegség, mindenképp vidd állatorvoshoz!

Szaporítani vagy nem szaporítani?

A megfelelő körülmények között tartott teknősöknél évente megfigyelhető, a különös nászviselkedés, melyet a legtöbb esetben párosodás követ. Ám ahhoz, hogy a teknősök esetében valóban megtermékenyüléshez vezessen a párosodás, előzőleg szükséges a teknősök teleltetése. Ezt csakis azok számára ajánlanám, akik már hozzáértő teknős tartók, hiszen a felelőtlen teleltetés következtében komoly fagyási sérülések merülhetnek fel az állatoknál.

Ha mégis megtermékenyülésre kerül a sor, 4-6 héttel később a nőstény elkezd készülődni a tojásrakásra. Ilyenkor a viselkedése jóval nyugtalanabb lesz a megszokottnál, kevesebbet tartózkodik a vízben, és akár el is kezdi ásni a megfelelő helyet a tojásai számára. Fontos tudni, hogy a bezárva tartott állatoknál ehhez legalább 20-30 cm vastag talajra lesz szükség, így ha látod, hogy a teknősöd speciális helyet kezd keresni, akkor könnyítsd meg a dolgát és alakítsd ki neki a megfelelő helyet. 

A lerakott tojások kikeltését rábízhatod a teknősre, vagy akár egy keltetőbe is áthelyezheted őket. Utóbbi esetben fontos tudni, hogy ezek a keltetők elég drágák, így mindenképp készülj fel rá, hogy a szaporítás nem olcsó mulatság és sok esetben nem is térül meg. 

Kulcsszavakban a legfontosabb tudnivalók a teknősök tartásáról és etetéséről:

  • Hazánkban kaphatók vízi és szárazföldi teknősök egyaránt, hogy melyiket választod tőled függ. A vízi teknősök olcsóbbak, kisebbek, és akár egy apró akváriumban is eltarthatók, míg a nagyobb, szárazföldi teknősöknek legalább 1-2nm helyre van szükségük.
  • Bármelyik fajtát is választod, fontos, hogy megbízható helyről szerezd be őket - lehetőleg tenyésztőtől -, illetve megvásárlásuk előtt figyeld meg, hogy nem betegek-e az állatok.
  • A fent leírtak szerint mindig előre alakítsd ki az állatok élőhelyét, hogy minél hamarabb be tudjanak rendezkedni új otthonukba. Arra is vigyázz, hogy miben viszed haza a teknősödet, nehogy útközben megfázzon!
  • Figyelj rá, hogy kiegyensúlyozott étrendje legyen az állatodnak, legyen növényi eredetű és állati eredetű táplálék is az étrendjében, illetve ne felejtsd el a vitaminokat se!
  • Arra is figyelj oda, hogy nehogy mérgező ételt adj a teknősödnek!
  • A vízi teknősök és a szárazföldi teknősök egyaránt könnyen kapnak el szembetegségeket, bőrbetegségeket és akár hasmenés vagy székrekedés is kialakulhat náluk. Emellett a vitaminhiány miatt is különböző betegségek alakulhatnak ki náluk.
  • A szaporítást inkább csak olyanoknak ajánlanám, akik már gyakorlott teknős tartók.

Hozzászólások (2)

  • Vendég (#1B28)

    Jobb lenne elkülönítve írni a dolgokat, mert a szárazföldiek zömmel növényevők, a vízi fajták zömmel húsevők/mindenevők. Úgy hallottam banánt nem célszerű adni nekik mert nagyon cukros. A szárazföldiek pedig épp olcsóbbak hosszútávon, hiszen nem kell vízmelegítő és a táplálást is meg lehet oldani a tavaszi-nyári időszakban frissen szedett növényekkel, amivel nehéz mellényúlni, hiszen nagyon jó a szaglásuk, ami nem jó neki (mérgező esetleg), azt nem eszi meg. Sőt, hacsak nem már ivarérett teknőst szerzünk be, nem is kell kezdetben olyan nagy hely neki, mert míg kicsi elfér 60x30-on is remekül, de célszerű kiengedni akár asztalon sétáltatni míg ott vagyunk, csak figyelni kell persze. De néha a cikk túlkomplikálja a dolgokat.

    2017. 03. 30. 18:37Válasz a hozzászólónak
    • Vendég (#3F07)

      Ha mind a 3 teknős elkapta ugyan azt a betegséget akkor mind a 3 tekit külön kell tenni?? Előre is köszönöm a válaszokat!!

      2017. 08. 11. 20:19Válasz a hozzászólónak

      Oszd meg a véleményed!