Barney

Kan keverék, hát elvileg palotapincsi.

2012, talán Monor

2012. Egy "felesleges szaporulat" - ból mentettem ki, két tesztvére sajno nem volt ilyen szerencsés, nem élték meg az örökbefogadást.

Mert olyan sármos, mint az egyik akkor kedvenc sorozatom karaktere.

Hát leginkább a házban lekik velem, bár igazi kis virgonc még ennyi idősen is, imád az udvarunkon futoksni fel-alá.

Gomba

Kis korában próbálkoztam sétáltatással, de nem szereti szegény, inkább szaladgálunk kifulladásig a kertben, azt imádja.

Rég nem voltunk sétálni, de van egy kis hámja, bár lehet azt már kinőtte.

Barátságos, szeret játszani, de azért szereti éreztetni, hogy ki az úr a háznál.

Az ételt nagyon félti, még akkor is, ha azért hagyta meg a táljában, mert már ő nem tudja megenni. Nem tudom miért alakult ki nála ez a rossz szokás, amíg egyedüli kutya volt sosem volt ilyen gond.

Igen, van egy ivartalanított lány barátja, elég vegyesek az érzelmei, mivel Barney az idősebb szerintem ilyen szerető de tanító bátyja.

Imádja az embereket, a gyerekeket, folyton csak bújna és játszana. Mindig vevő az emberek társaságára.

Egyszer voltam tőle távol hosszabb ideig, nyaralni voltunk. Úgy várt haza majd bele reszketett az örömtől amikor meglátott.

Még sulis voltam amikor kaptam, az első évében minden szabadidőmet együtt töltöttük, novemberben kaptam, és kb. A következő tavaszra lett teljesen szobatiszta. Kemény küzdelem volt, de ma már inkább csak a korából adódóan fordulnak elő néha balesetek, amik után mindig nagyon szégyenli magát, nem is tudom leszidni már emiatt.
Szerencsére mi érzelmileg nagyon egy hullámhosszon vagyunk, így nem volt nehéz megnevelni, általában elég, ha megkérem dolgokra és érti.

Az idegenekre, és olyanokra akiket nem szeretek. Ja és a postásra...

Kicsi korában, de szerencsére ez az időszak neki nem tartott egy hétnél tovább.

A fürdetés. Nagyon fél tőle a mai napig, félelmében pedig rám csimpaszkodik. Sajnos ez még most is így van, szóval ha fürdik, akkor együtt fürdünk.