A kutya tápanyagszükséglete

Általánosságban azt szokták mondani, a kutya kiegyensúlyozott étrendjéhez olyan tápanyag összetételre van szükség, ami kielégíti a kutya életkorának, és igénybevételének megfelelő energiaigényét. Például a növésben lévő ebek energiaszükséglete kétszerese a kifejlett állatok igényének, a munkakutyák energiaigénye pedig a normál mennyiség négyszerese is lehet.

Az energiaszükséglet azonban az egészségi állapottól is függ, például vemhes szukák esetében a vemhesség 5-6. hetétől másfél-kétszeresére emelkedik, valamint környezeti tényezők is befolyásolhatják, például hideg környezetben szintén másfél-kétszeresére emelkedhet. 

A bélrendszer alkalmazkodása az életmódhoz

A kutyáink által elfogyasztott tápanyagok ugyanazok, amelyeket mi is fogyasztunk (azaz fehérjék, zsírok, szénhidrátok, ásványi anyagok, és vitaminok), viszont nekik egész más arányban van ezekre szükségük, mint nekünk. Kutyád megfelelő táplálása tulajdonképpen azon is múlik, mennyire ismered, és fogadod el az evolúció során kialakult szükségleteit. Nézzünk néhány érdekes tényt ezekről:

• Akárcsak legközelebbi rokona a farkas, kutyusod is a ragadozók rendjébe tartozik. Genetikai állománya 99%-ban megegyezik a szürke farkaséval, így bélrendszerük majdnem teljesen azonos.
• A húsevéshez alkalmazkodott bélrendszer jellegzetessége, hogy rövid, és savas.
• A ragadozók foga hegyes, és éles, így alkalmazkodtak a nyers hús széttépésére, felszeletelésére.
• Szintén a felszeletelést segíti az állkapocs függőleges mozgása.
• Az állkapocs vízszintes mozgására már csak azért sincs szükség, mert a kutyák esetében nem kell, hogy a táplálék a nyállal alaposan elkeveredjen. A ragadozók nyála ugyanis nem tartalmaz amilázt. Ez a keményítő (szénhidrátok) bontásáért felelős enzim. A ragadozókban ezt az enzimet csak a hasnyálmirigy termeli, ezért nagy megterhelést jelent a bélrendszerüknek a szénhidrát dús étrend.

Főbb tápanyagok

A kutyák legfőbb tápláléka tehát a hús kell, hogy legyen, és a tápanyagok közül a fehérjék lesznek azok, melyekre a legnagyobb mennyiségben van szükségük (15-20%).

A fehérjék szerepe az élő szervezetben igen széleskörű. Részt vesznek az élő szervezetek felépítésében, és működésben is. Például az izomrendszer alkotói, mely a ragadozókban különösen fejlett, de azt is egy fehérjének köszönhetjük, hogy a belélegzett létfontosságú oxigén eljut a tüdőből, a sejtekhez.

Mindezeken kívül két dolgot érdemes még megjegyezni a fehérjékről: lehetnek állati, és növényi eredetűek; és építőegységeiket aminosavaknak nevezzük. A kutyák esetében csak az állati eredetű fehérjék rendelkeznek olyan aminosav összetétellel, ami teljes értékűnek számít. 

A növényi fehérjeforrásokkal, mint a rizs, a zab, a kukorica, és a szója, azonban nemcsak ez a probléma. Emésztésükhöz egyrészt hosszú bélrendszerre lenne szükség, másrészt magas keményítőtartalmúak, ezért fontos lenne, hogy már a szájüregben elkezdődjön ennek feldolgozása. Mint azt az előbbiekben olvashattad a kutyák egyszerűen nem erre lettek kitalálva. Számukra a növényi eredetű fehérjék emészthetősége mindössze 54-75%. 

Ezzel szemben az állati fehérjék emészthetősége 75-92% között mozog, tehát ez esetben sem mindegy milyen húsokat kap a kutyus. Az a legjobb, ha izomhúst adunk nekik, csirkét, marhát, bárányt. Az egyéb szervekből, vesékből, májból, szívből származó húsok emészthetősége valamivel kisebb, de még mindig elég magas. Legnehezebben a halat dolgozzák fel. A hal azonban egy következő tápanyagcsoportból, a zsírokból tartalmaz nagyon fontos összetevőket.

A húsfogyasztással együtt jár az állati zsiradék fogyasztása is. (Az élelem optimális zsírtartalma a kutyák étrendjében 5-10%.) A kutyák esetében nem kell attól tartani, hogy ez szív-, és érrendszeri betegségekhez vezet, vagy, hogy magas lesz a koleszterinszintjük. Az állati eredetű zsiradékok, és főleg a hal alapú ételek, azonban úgynevezett esszenciális zsírsavakat (omega-3, és omega-6) tartalmaznak, melyek helyes aránya legalább annyira fontos a keringési rendszer egészségének megőrzésében, mint az ember esetében. Ezen kívül, zsírok nélkül számos, zsírban oldódó vitamint (A, D, E, K) képtelen lenne megemészteni a kutyus. Sőt, a zsíroktól puha, és fényes is lesz az eb szőre.

A harmadikként említett tápanyagcsoportba tartozó szénhidrátokra fiziológiailag a kutyáknak szinte egyáltalán nincs szükségük, ezek csupán energiaforrások. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szénhidrátok mindenképpen rosszat tesznek a kutyusodnak, de csak keveset adj belőlük neki. Szénhidrátokat tartalmaznak a gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek. Ezeket sok kutyus nagyon szereti, nem véletlenül. A kutyák számára ezek az ételek ugyanolyan ízletesnek hatnak, mint nekünk, ezen kívül sok bennük a vitamin, és az ásványi anyag. 

Van azonban egy-két zöldség, és gyümölcs, amiket jobb inkább elkerülni. Például a ribizli, és a szőlő (mazsola) veseelégtelenséget, az avokádó mérgezést, a hagyma vérszegénységet, a paradicsom pedig akár szívritmuszavart is okozhat. Persze nem lehet általánosítani, vannak kutyák, akik megeszik a szőlőt, és semmi bajuk nem lesz, de vannak, akiknél komoly egészségügyi problémákat okoz. 

A szénhidrátokkal kapcsolatban még azt érdemes végiggondolni, hogy lehet, hogy a kutyák genetikailag nagy egyezést mutatnak őseikkel, de életmódjukat tekintve már alig van hasonlóság. A háziasítás következményeként a kutyák igencsak elkényelmesedtek. 

A farkasok, ha elfognak egy nagyobb zsákmányt, abból jól belakmároznak, majd napokig csak alszanak. Ezzel szemben kutyusaink rendszeres étkezésekhez vannak szokva. Mivel azonban egyszerre csak kis adagokat esznek, szükségük van valamire, ami teltségérzetet okoz a gyomrukban két étkezés között is. Na, erre jók a szénhidrátok. 

Vannak viszont kutyusok, akiknél allergia alakul ki a gabonafélékkel szemben, nekik természetesen a gabonamentes étrend javasolt, de a többieket nem kell ezektől a tápanyagoktól távol tartani. Ha megfelelő mennyiségben adagolod őket, semmilyen egészségügyi problémát nem okoznak. Hízást sem. Az csak a túletetés, és a mozgásszegény életmód miatt alakulhat ki. 

A kutyatápok egyéb összetevői

A fő tápanyagokon kívül a kutyatápok számos egyéb összetevőt is tartalmaznak.

Alapvetően azt tartsuk szem előtt, hogy amit mi nem ennénk meg, azt ne adjuk a kutyánknak se. Ilyenek például a húsipari melléktermékek, a marhafaggyú, vagy a hús-, és a csontliszt. Ezek mind emberi fogyasztásra alkalmatlanok, és a kutyának sem jelentenek hasznos tápanyagforrást. 

Ugyanígy a cukrok, mesterséges édesítők, és tartósítószerek is hasonlóan hatnak az ebekre, mint az emberekre. A cukrok, és édesítőszerek csak kalóriát adnak az ételhez, tápértéket nem. A cukor elnyomja minden más összetevő ízét, és nagy mennyiségben fogszuvasodást, idegességet, sőt akár hiperaktivitást is okozhat. A tartósítószerek főleg szintetikus antioxidánsokat jelentenek, amik a zsírok avasodását gátolják. Sokukról bizonyosodott be, hogy mérgező, vagy rákkeltő, ezeket természetesen nem használhatják semmilyen táplálék előállításához. 

Léteznek azonban természetes tartósítószerek, mint például a C és az E vitamin. Mivel ezek más szempontból is hasznosak a szervezet számára, érdemes inkább az ezeket tartalmazó termékeket keresni.

Az elégedett kutya ismérvei

Honnan tudjuk, hogy mindent a megfelelő arányban kap-e a kutyánk? 

• Ennek egy kiváló indikátora a szőrének minősége. A selymes, puha, fényes bunda mindig jó egészségre utal.
• Egy jóllakott, és elégedett eb jó kedélyű, aktivitása megfelelő.
• Van egy kevésbé vonzó, ámde annál hasznosabb jele is az emésztés kielégítő működésének. Ez pedig nem más, mint a széklet minősége. A kis, megformált adagokban érkező széklet azt mutatja, hogy a kutyus jól tudja hasznosítani az elfogyasztott ételt, míg a hasmenéses, vagy darabos széklet arra utal, hogy a táplálék nem tud rendesen megemésztődni.
• Tudományos érdeklődésű gazdik ki is számíthatják kutyájuk tápanyagigényét. Ehhez az amerikai NRC (National Research Council) minimál-értékei az egyes tápanyag-féleségek minimálisan szükséges mértékéről, illetve a még biztonságos „-tól” – „-ig” határok meghatározásához az AAFCO (Association of American Feed Control Officials, USA) biztonsági szorzófaktorai jelentenek segítséget.

Összefoglalva az egészséges kutya étrend főleg állati eredetű fehérjét, tehát húst, kevés vagy mérsékelt mennyiségben szénhidrátokat, valamint jó minőségű zsírokat, és egyéb összetevőket tartalmaz. 

Érdemes azonban azt is szem előtt tartani, hogy minden kutya más. Ha valamilyen kutyatáp egészségügyi gondokat okozott, vagy egyszerűen csak nem ette meg az eb, a legjobb, amit tehetünk, ha lecseréljük egy másikra. Mindegy milyen jó minőségűnek mondták, vagy, hogy mennyibe is került az adott táp. A megfelelő táp kiválasztása megspórol majd egy csomó állatorvosi költséget, valamint elégedetté, és energikussá teszi kedvencünket.