Néró

Kan, Németjuhász.

2015.03.15.

Kedvesem Édesanyjának ajándékoztuk miután egyedül maradt. Fél éven belül kiderült, hogy idős embernek túl hiperaktív egy német juhász kölyök. Így visszakerült hozzánk, ami nagy öröm számunkra.

Gyenesdiás

Napi kétszer sétálunk. Reggel 6 és délután 5 az időpontja. Szerencsések vagyunk, közel lakunk a Balaton parthoz, minden zegzugát felfedeztük már, amit kutyussal lehet. Sokszor visszük ki biciklivel. Boldogan vágtázik mellettünk. Minden alkalommal 1-1,5 órát vagyunk kint vele, mert nagyon nagy a mozgásigénye. Záró jelben megjegyezném, amióta 9 hónapos kora óta kialakítottuk ezt nála, azóta egyszer sem volt szökési problémánk. Labdázni és botod dobálni mindig a séta végén kell neki. Odahozza éppen amelyikhez kedve van, és türelmetlenül várja az első dobást. A világ legboldogabb kutyája ilyenkor. Öröm látni a ragyogó tekintetét.

Kan kutyusokkal domináns, mindig jelzi, hogy ő bizony nem fél. De nem agresszív velük szemben. Csak szereti megmutatni, hogy bizony egy kemény legényke. :) Szuka kutyusokért rajong, szívesen játszik velük, ha ebben a másik kutyus is partner. Cicákat megkergeti, de nem bántja.

Azt tapasztaltuk, hogy a német juhászokban sajnos legtöbbször veszély forrást látnak. Még kutya sétáltatoknál is azt tapasztaljuk, hogy sokszor kikerülnek. Volt olyan eset, hogy kisebb testű kutyussal szólt a gazdi, hogy nem mer felénk jönni. Pedig Néró pórázon szépen közlekedik, nem morog senkire. Ha éppen olyan szagot fog, észre sem veszi a mellettünk elsétalót. Ha felfigyel rá, érdeklődve figyeli, de soha nem támad. Inkább kedvesen ismerkedne, amit nagyon sokszor félreértenek. Épp ezért választottunk neki egy társat. Mert hisszük, hogy egy kutyának igazi társasága egy másik kutya. Ne sajnáljuk ezt kutyáinktól.

Néró imád velünk lenni, nagyon nagy igénye van arra, hogy foglalkozzunk vele, és ne csak annyi legyen a napi érintkezés, hogy megetetjük. Kitörő örömmel fogad minket minden hazaérkezéskor. Igényli a játékot, a törődést, és ezt jelzi is felénk. Simogatni etetés előtt kell, amikor odaadom neki a tálkáját, mielőtt elkezdene enni, odabújik a combomhoz egy kiadós szeretgetésért. Csak az után kezd enni.

Azóta hogy ő velünk van, nem utaztunk nyaralni. Egyéb halaszthatatlan teendőknél mindig felváltva maradunk vele. Sosem hagyjuk egyedül.

Szobatisztasága magától alakult. Hiába udvari kutya, mindig sétáltatáskor intézi a dolgait. A területére nem piszkít. Kutya suliba jártunk, de nem csináltuk végig a tanfolyamot. Velünk sokkal könnyebben tanult, mint az iskolában. Ott túl sok volt az inger számára, a sok kutya teljesen elvonta a figyelmét a lényegről. Épp ezért inkább magunk próbáltuk tanítani hol a saját környezetében, hogy séta közben idegen helyeken. "Ül" vezényszó volt a legkönnyebb. Azt már az iskola előtt megtanulta. A pórázzal meggyűlt a bajunk. Nagyon húzott kezdetkor. Már súrolta a fulladást, annyira. Aztán szépen lassan sikerült elérni nála, hogy elfogadja, és tudja, hogy ezt nem szabad. Most már akár póráz nélkül is lehet vele sétálni, mert tudja, hogy a "lábhoz", az mit jelent. A "fekszik" is több időt vett igénybe, mert játéknak vette. Mindig hentergés volt belőle. :)

Csak akkor ugat, ha idegenek mozognak az utcán. Felesleges, eszetlen hangoskodás szerencsére nincs. Ha ugat, annak oka van. Ebből nincs kellemetlenségünk.

10 hónapos kora körül gyakran rágta a háza szélét. Faágakkal leszoktattuk róla. Imádja, főleg ha dobálással van kombinálva.

Amilyen gyors és akaratos, olyan nyugodt természet is egyben. Nagyon furcsa ez a kettősség benne, de leginkább ez jellemzi. Pl: Ha eljön a séta ideje, igazi könyörgő hisztivel jelzi. Ezzel ellentétben este 9-kor elvonul a házába aludni, és reggel 6-ig ki sem jön.

Egy focilabda, amit táborozó gyerekektől zsákmányolt. Nem győztünk miatta elnézést kérni, és természetesen pótoltuk. :) Van hogy felhozza a fekhelyére és azzal alszik. És minden játékban részt vesz.

Napi kétszer kap, reggeli és esti séta után szigorúan. Teli gyomorral nem mozgatjuk, nehogy bélcsavarodást kapjon. Változatosan etetjük. Kutyakonzervet keverünk rizzsel, vagy kutya kolbásszal, és száraz táppal vegyítjük. Heti egy vagy két alkalommal kap nyers fehér csontot. Nagyon szereti. Csirkehúsra, csontra érzékeny, hasmenése lesz tőle. Állatorvos szerint gyakori kutyáknál.

Nagyon furcsa étkezési szokásai vannak. Egyáltalán nem falánk kutya. Az is előszokott fordulni, hogy hozzá sem nyúl az ételéhez. Aztán eszik rendesen. Ha nem eszi meg kis idő eltelteltével elvesszük előle. Aztán a következő étkezésnél újra megkapja.

Szárazeledellel vagyunk bajban. Mindig más ízesítésüt és márkájut kell neki adni, mert egy idő után ráun.

Jutifalat nagyon nagy kedvenc. Többször kap egy nap, ha szépen viselkedik pórázon, vagy feladatok ismétlésénél. Ha a zsebem felé nyúlok legtöbbször vezényszó nélkül azonnal le is ül. Tudja, hogy a kedvence jön. :)

Ez a mi nagy dilemmánk. Hogy utazzunk? Eddigi megoldás felváltva maradunk vele, és nem utaztatjuk. Kétszer előfordult, hogy behányt az autóba, mert annyira felizgatta magát utazáskor. Azóta nem tesszük ki ennek a stressznek.

Multivitamint, calciumot, allóképesség javítót kap napi rendszerességgel. Fogápolót is rágcsál hetente.

Bolhás sose volt. Kullacs ellen a cseppek nem védték meg. Használata után volt hogy kettő is volt benne egyszerre. Ezért mi a nyakörvre esküszünk. Az eddig bevált. Szavatossági idő elött cseréljük neki, hogy állandó legyen a védelem.

Saját magunk gondozzuk. Télen heti egyszer elég átkefélni, nyáron viszont napi rendszerességgel lehet, annyira hullajtja. Körmei a sétától és a futástól kellőképpen lekopnak.

Pocsolyák királya a mi Nérónk. Imád beléjük gázolni. Nyáron nagyokat úszik a Balatonban, minden nap levisszük had hűtse le ő is magát.

A ház hátsó teraszát uralja ő. Azon van a faháza is, amit a kedvesem saját kezével épített neki. Mindig az üvegajtóban ül, az az ő törzshelye. Ránk lát ezért szereti. Van amikor csak nyugodtan lehasal, és úgy szemléli az életünket. Szívmelengető érzés.

Van chipje, de szerencsére még nem volt rá szükség. De szerintem nagyon jó ha van.

Mennydörgéssel nincs semmi baj. A tűzijáték felingerli, ezért velünk szilveszterezik a házban.

Huuu, rengeteg dolog igazolja, hogy okos, értelmes állat. Pl: Felismeri a gazdi kocsijának a hangját, még az utcában sem jár már szalad elé. Vagy tanítás nélkül ad pacsit. Tudja, hogy az a szeretgetés része, ha nyújtom a kezem ő is azonnal adja az övét, és soha nem tanítottuk neki. Magától tudta pl. azt is, hogy "hol van a cica?" kérdésre elkezdi keresni a macskákat, mint egy igazi nyomkövető kutya. Ezt se tanította neki senki. Fogalmunk sincs honnan tudja?! Ért mindent amit mondunk. Tudja mi a bot, a labda szó jelentése. Azonnal reagál rájuk.

Csak a saját esetünkből tudok kiindulni. Idős embernek, akinek sosem volt kutyája nem ajánlom, mert valószínű teher lesz neki egy ilyen energikus háziállat.

Balatoni közös fürdéseket mindig nagyon élvezzük.

Helybéli állatorvoshoz járunk, a Papírkutya Állatorvosi Rendelőbe, mert még gyalog is közel vagyunk hozzá. Említettem már Néró tart az autózástól. Nagyon kedves és figyelmes orvos praxisa, nem bántuk meg, hogy hozzá fordultunk. Kedveli a Doktor Urat, az első pillanattól nem volt semmi véle gond köztük. A hőmérőzés mindig muris, Néró fejére kiül a kérdőjel: " Mi a francot matat ott?" Kombi oltást adatunk be neki, féregtelenítést három-négy havonta szoktunk alkalmazni.

Szerencsére minden hasonló baj eddig elkerült minket.

Nincs, és nem is szeretnénk. Megvagyunk róla győződve a természet rendjébe nem szabad beleavatkozni, annak ellenére, hogy az állatorvos is ajánlotta. Tudjuk, hogy a felelős állattartás alappillére. De inkább maximálisan odafigyelünk, nehogy elcsavarogjon tüzelési időszakban.

Tuják alja rendszeresen megvannak ritkítva, az alsó ágakat nem kíméli. Ásás szerencsére csak nagyon ritkán, akkor is a csont elrejtése céljából.

Mint már a sétánál mondtam, nincs szerencsére. Az a tapasztalatunk, hogy ha érik új ingerek a kutyát, és nem csak a megszokott környezetében van állandóan, akkor nem lesz érdeke szökni. Így is mehet felfedező útra, ráadásul a gazdival. Neki az nagy öröm.

Még nem volt pároztatva. Ezzel még szeretnénk várni.