Robin

Tacskó keverék, kan kutyus.

2012. júniusban.

2012. augusztus óta van velem. Közösségi oldalon édesanyám látta meg a képét, hogy gazdit keres. Mikor megláttam, kérdés nem volt, hogy hazaviszem, "szerelem" volt első látásra a róla készült kép, apró csöppség azokkal a görbe lábakkal és volt valami huncutság a tekintetében. Az ideiglenes befogadónál több kölyök is volt, szerencsére az első találkozáskor Ő is kiválasztott engem, egyből odajött hozzám, felugrott, nyalogatott, le sem lehetett "vakarni" rólam :).

Több neven gondolkodtunk. Mikor már otthon volt másnap, elkezdte ellopkodni a másik kutyus játékait. Akkor kezdődött a tévében a Robin Hood film, és egyből beugrott ez a név, Robin Hood, tolvajok fejedelme :). Ekkor dőlt el véglegesen.

Nagyrészt lakásban tartott, igazi szobakutya. Kényelmes, Petőfi szavait magáénak vallja: "ágyban, párnák közt"

Kunszentmiklós.

Nagyon szeret sétálni, ha a szabadidőm engedi akkor megyünk, ha máshova nem is akkor a boltig és vissza. Ez mellett van egy nagyobbacska udvarunk, ott a többi kutyus társaságában tud szaladgálni, velük játszani.

Ha sétálni megyünk, míg az utcából kiérünk húzza a pórázt, utána már semmi gond vele. Mivel az indulás utáni kb 50 m-en húz, nekünk a hám vált be (nyakörvnél időnként köhögött). Nyugodt szívvel engedem el, ha nem az úton megyünk (benne megbízok,de az autósokban már nem). Elengedés után szólni sem kell neki, ha előrefut, megállok és visszajön a lábamhoz. Ilyenkor addig nem indul el (leül mellém), míg azt nem mondom, hogy "mehetsz". Mivel rövid szőrű, hihetetlen módon tud fázni, minden egyes porcikája külön remeg a hidegben. A kisebb-nagyobb dolgait ezért nagyon gyorsan el tudja intézni télen.

Nagyon barátságos emberekkel (akiket mi beengedünk a telkünkre), más kutyákkal, macskával is.

3 kutya van otthon, ételét félti tőlük, ilyenkor morog rájuk. De mivel úgy eszik, hogy mellette kell állni (egyedül nem eszik), a morgást rövid idő alatt abbahagyja. Ha a többivel foglalkozok, az nem zavarja.

Engem tekint a gazdájának, így hozzám nagyon búj, ölemből nem lehet kiparancsolni. Családtagokkal barátságos, de hozzájuk már nem bújik annyira. Odamegy, simogatást elfogadja, majd elmegy a helyére.

Hihetetlenül okos, 1-2x elég volt neki elmondani, hogy mit szabad, mit nem. Hamar megtanulta a dolgokat, így kutyaiskolába nem vittem el.

A család jelzőrendszere. A kutyák közül ő az aki elsőként kezd el ugatni, futni a kerítéshez, majd mennek utána a testőrei.

A dolgaimat nem rágja meg, az esetlegesen elért ruháimat csak a helyére odahúzza, ráfekszik (a kutyaszőrön kívül eddig nem lett semmi bajuk). Robin a műanyag flakonok réme, azokat lopja, játszik velük, megrágja ( viszont így költséghatékony a számunkra :) )

Erős személyiséggel rendelkezik. Mivel engem tart az egyedüli gazdájának, így nekem mindent megcsinál, de a családtagokkal szemben csökönyös, náluk megmakacsolja magát, ha szólnak neki, inkább megsértődik, elvonul.

No.1 a műanyag flakonok. A többi játékával (rágócsont, labda) csak akkor játszik, ha van hozzá kedve.

Minden nap főtt eledelt kap. Havonta 1-2x kap csak tápot (ha a munkánk miatt, nincs időnk főzni). Szerencsére nincs súlyproblémája, az udvarunkon le tudja futni.

Sajnos nem mindenevő, ha zöldséget főzök az ebédjükbe, képes darabonként kiválogatni és a tálja mellé kipakolni.

Többfajta drágább szárazeledelt (Pedigree, Darling, Chappie) kipróbáltunk, sikertelenek voltak. Ami igazán bejön neki az a legolcsóbb Tesco-s neve sincs táp, abból egy darab sem marad meg.

Időnként Pedigree Denta stixet kap. Ha van időm, akkor sütök nekik jutalomfalatot, azokat nagyon szeretik.

Zöldségeket sajnos egyáltalán nem eszi meg. Gyümölcsből bármi jöhet neki, inkább arra kell figyelni, hogy azokat se nézze ki az ember kezéből, melyeket nem kaphat.

Vitamin tablettát (mohás), immun erősítés céljából.

Bolhaírtó nyakörvet nem tudok használni, mert játék közben egymásról letépnék. A cseppeknek (Frontline és hasonlóak) csak a reklámjuk jó, hatásuk egyenlő a nullával (a megfelelő dózis használata után is többször fordult elő kullancs). Számunkra egyedül egy homeopátiás szer volt hatásos, melyet a közelben lévő állatorvos fejlesztett ki.

Mivel rövid szőrű, így szerencsére elég csak a fürdetés. Ezt otthoni körülmények között végezzük, az utána lévő hajszárítós szárítást kifejezetten szereti.

Sajnos még tóhoz nem sikerült elvinni, de a fürdetéseket szereti. Az elején még a zuhánytálba be kellett rakni, mára már csak mondom neki és beugrik magától. Fürdetés közben magától emelgeti a lábait, ahogy a zuhanytussal közelítek.

Ha otthon vagyok, velem alszik, ha nem vagyok otthon, akkor vagy a saját helyén vagy az ágyamban. Mindig azt hiszem, hogy milyen mélyen alszik, de a legapróbb neszre is figyel, kinyitja a szemét, ha kell ugrik és ugat.

Van chippje, de ebben a formában nem teljesen tartom jónak. Ha már chippelni kell a kutyát, hogy ha elveszik a gazdit meg lehessen találni. De ez fordítva is működhetne. A chippnek szerintem tartalmazni kellene egy GPS-t is, ha elveszne meg lehetne gyorsan találni. Szerencsémre még nem veszett el, így nem kellett még a jószívű járókelőkre támaszkodnom, hogy keressék és ha megvan vigyék el egy állatorvoshoz, aki chippet olvas, és ha szerencsém van akkor visszakerül hozzám.

Szerencsémre nem foglalkozik vele, nyugodtan fekszik/alszik mellettem (szerintem érzi, hogy nem eshet baja).

Hozzánk házhoz jön az állatorvos. Ilyenkor megmutatja azt, hogy kicsi a bors de erős. Le kell fogni ahhoz, hogy az oltásait megkaphassa. Egyszer volt állatkórházban kivizsgáláson, akkor a vizsgálat előtt javasoltam a szájkosarat, ezek után már együttműködő volt az orvossal.

Sajnos most is vannak időszakosan epilepsia jellegű rohamai, de mivel ritkán vannak (1-2 havonta) így az állatorvos tanácsára még nem kell gyógyszert szednie. Ha besűrűsödnének, akkor kell majd.

Talált kutya volt, ideiglenes befogadótól lett elhozva. Szülei ... passz.

Amit a kertben csinálok, azt neki is muszáj. Gazolás, ásás számára nem jelent problémát.