Léna

Szuka, németjuhász.

2015 novemberében

Kölyökként került hozzánk.

A Vámpírnaplók c. sorozatból Elena neve adta az ötletet.

Kertben.

Békés megyében.

Szoktuk sétáltatni, változó rendszerességgel.

Nyakörv és póráz.

Minden féle állat iránt nagy érdeklődést mutat (főleg ha kisebb).

Ha a másik kutyánkkal (vagy cicával) foglalkozok, dúródik, hogy vele is törődjek.

A pótmamája a legjobb barátja.

Aki nem a család tagja (pl. más ismerős, vagy rokon) azokkal szemben távolságtartó (még úgy is, hogy ismeri őket). Viszont a családtagokkal szemben nagyon is barátságos, bújós.

Nem szeret egyedül lenni. Legalábbis a pótmamája nélkül alig van meg.

Még folyamatban van a nevelése, ami nem egyszerű feladat.

Mindenre ugat, ami él és mozog.

A mai napig is szeret megrágni dolgokat. Annak érdekében, hogy ne vigye el a dolgainkat, a legegyszerűbb amit tehettünk, hogy olyan helyre raktuk, ahol nem éri el.

Mindig vannak kihívások.

Rosszcsont.

Kergetőzni szeret. Illetve lenyúlni olyan dolgokat, amikre szükség van (pl. szereléskor a szerszámokat). Neki ez nagyon happy (nekünk nem annyira, mert utána jöhet a kergetőzés).

Házikoszt és táp vegyesen. Mindig van kitéve neki száraztáp, így mikor éhes, akkor eszik. Súlyfelesleg nincs rajta, mivel szabadon futkározhat az udvaron, így lemozogja.

Többnyire mindent megeszik amit elé rakunk, nem válogat.

-

Nincs.

Néha kap.

Nem szereti az ilyesmit. Csak megrágja.

Nem.

Nem.

Bolhaporral szoktuk leszórni, ami elég macerás procedúra, mert a lüke kutya azt hiszi, hogy a por megeszi őt és ezért tart tőle.

Saját magam gondozom a szőrét. Persze nincs megbarátkozva a kefével.

Csak nyáron.

Kenelben alszik a pótmamájával, általában csak este. Nyáron napközben is.

Nem veszett még el, de van chippje.

Hát nem szívleli.

A maga módján okos.

Mivel nem egy "kis" fajtáról van szó, így azoknak tudom ajánlani akik kertes házban laknak. Panellakásba nem ajánlom, mivel pl. az én kutyám szeret "farkasosat" játszani, ami annyit tesz, hogy ha rájön, akkor leül és vonyít, mint egy farkas, aminek a panel-lakók nemigen örülnének.

Még nem.

Az első séta mindig emlékezetes marad. Mivel kicsi volt és nem tudta, hogy mi az póráz és, hogy miért is jó dolog, ezért érthető volt, hogy nem lelkesedett mikor először ráraktuk. Tél volt, havas út és este. Senki nem járt már az utcákon így jó ötletnek tűnt egy kis esti séta, legalább a kutyus is megismeri a pórázt. Mind minden újonc először ő is tiltakozott, húzott vissza, ami aztán odáig "fajult", hogy később már a hasán "sétáltattuk", mivel lefeküdt, tiltakozva, hogy ő bizony nem megy sehova. Később a pótmamája segítségével már a négy lábán jött velünk.

Ülj vezényszót... A többit, majd ha idősebb lesz, akkor már nem bohóckodja el és figyel ránk.

Az egyik békéscsabai állatorvoshoz szoktuk vinni. Kölyökkorától kezdve ide hordjuk, és nem is akarjuk leváltani.

Szerencsére nem.

Nem. Véleményem szerint hasznos, ha valaki nem szeretné, hogy "bővüljön a család".

Nem törzskönyvezett.

Nagyon. És ha betemetjük a gödrét, akkor nem tetszés kinyilvánítása képpen vakkant, aztán ás egy másikat.

Ha nyitva marad a kapu. De olyankor, ha rajtakapjuk, akkor a kennelbe vonul, mert tudja, hogy büntetés jön.

Nem, és nem is tervezzük.

Mivel alig múlt 1 éves, így még bőven van lehetőség arra, hogy élményekkel gyarapítsa a családot.