Dody

Bichon Bolognese, kissrác.
Rendkívül sok allergiával rendelkezem, köztük keresztallergiaként a kutyaszőrre is érzékeny vagyok, így ez a fajta ideális választás volt. Korábban 17 éven át Bichon Havanese kutyáink voltak és csak jó tapasztalatom volt velük, ezért valójában nem is gondolkodtam másban a Bichonok különböző fajtáin kívül.

Pici Pelyhes kennelből származik, rendkívül jó tapasztalatom van velük, abszolút ajánlom őket. A kutyák gyönyörűek, egészségesek, törzskönyvezettek, kiegyensúlyozottak és nagyon jó természetűek. Csak jót tudok mondani.
Én magam vettem hosszas keresés után, az elválasztás után rögtön hozzám került.

Egy Ark nevű játékban a baráti és családi kör nagy kedvence lett a Doedicurus fajtájú dinoszauruszt. Rövidítve Dody-nak hívtuk, így végül spontán ötlettől vezérelve a kutyus is ezt a nevet kapta. Tökéletesen illik hozzá.

Kertes házban a házon belül tartom és természetesen kijárkál az udvarra. Rengeteg játéka van, fekhelye az asztalom és az ágy alatt (rágócsontok és játékok rejtegetésére), egy párnázott padja mellettem és este az ágyban alszik... : D

Erre nem szeretnék válaszolni.

Imádja a gyerekeket, a felnőtteket, abszolút hiperaktív, lelkes és boldog ha valaki átjön hozzánk (természetesen szerinte mindenki őt látogatja). Nagyon szeret mások ölében ülni, bújós, imádja ha simogatják, játszanak vele, teljesen be tud pörögni. Kell egy jó fél óra valaki társaságában ahhoz, hogy lenyugodjon a nagy örömködésben.

Nagyon. Nem eszik, nem iszik, nem alszik. Nyüszít, ugat, szomorkodik végig, amíg haza nem érek. Onnantól pedig folyamatosan a közelemben van és őriz nehogy eltűnjek.
Amikor nélkülem maradt hosszabb ideig (kórházi kezelés), anyukámhoz költözött és nagyon jól érezte magát, így ebből nem volt probléma.

Abszolút egyszerű volt, már a legelejétől kezdve tálcára rögzített pelenkája volt és jóformán az első napoktól kezdve azt használta. Onnantól, hogy rendszeresen kijárhatott a kertbe, automatikusan és magától elhagyta a pelenkát, a mai napig nincs probléma.
Nem járt kutyaiskolába, de rendkívül intelligens és minden apróságra figyel, teszteli az ember határait és kihasználja a következetlenséget. Szeretném mindenképp kutyaiskolába vinni, leginkább azért, mert hiperaktívvá válik más állatok és emberek közelében, szeretném ha megszokná őket és nyugodtan tudna reagálni.
A legnehezebb, amiről még a mai napig próbálom leszoktatni, hogy ne ugorjon fel az ebédlőben a székre és lopjon le mindent ami mozdítható az asztalról. A másik szintén ilyen nehézségű az, hogy ne ugasson megállás nélkül, ha elmegyek itthonról. Sajnos ilyenkor nem eszik, nem iszik és csak ugat/nyüszít, vagy szomorkodik, amíg haza nem érek. Ez abból fakad, hogy itthonról dolgozom több, mint két éve, mióta nálam van, soha nem kellett ahhoz igazodnia, hogy nem vagyok itthon.
Ez sajnos probléma és remélem, hogy a kutyaiskolával közösen meg tudjuk oldani.
Fontosnak tartom a kutyáknál a megfelelő nevelést. Valójában ők is igénylik és sokkal egyszerűbb, ha egyértelműen ismerik a határokat. Természetesen ez nem könnyű, de mindenképp érdemes energiát fektetni bele.

Jó jelzőkutya, kifejezetten ugatós. A megszokott zajokra nem reagál, de mindig jelez, ha hirtelen mozgást érzékel a házban és nem tudja biztosan beazonosítani, ki és mit csinál odakint, ilyenkor meg kell mutatnia magát az illetőnek, hogy megnyugodjon. Reagál a ház előtt megálló kocsikra és a kocsiajtó csapódására, illetve megismeri a családtagok autóit. Jelez, ha valaki csenget, vagy kinyitja a kaput. Ha valaki a kapu előtt áll, visszaszalad a házba és kihív.

Általában csak tápot eszik egy-egy falatot leszámítva, sosem habzsol. Mindig kint van előtte az étel, így tökéletesen beosztja magának az adagokat és tartja a súlyát, kontrollálni nem kell. Jellemzően naponta többször keveset falatozik. Nem volt még olyan alkalom, hogy étvágytalan lett volna.

Brit Care Adult Small Breed - Lamb & Rice

Sosem kap nedvestápot.

Imádja a répát és a banánt. Időközönként szokott kapni kiegészítőként, szerintem jót tesz neki.

Hála égnek nem és nagyon remélem, hogy soha nem is fog, igyekszek mindent megtenni, hogy ezt elkerüljem.
Dody meg van jelölve chippel és helyesnek tartom ezt az eljárást. Ez a minimum, amit az ember megtehet, hogy ne veszítse el a kisállatát.

Egyáltalá nem reagál rájuk, tűzijáték esetén előfordul, hogy kiül nézelődni a teraszra.

Nem.

Egyetlen nagyobb beavatkozása az ivartalanítás volt, de azt is könnyen átvészelte, nem lábadozik sokáig és hamar visszatér a bohóckedve. A tölcsért természetesen rendkívül utálja. : D

Igen és helyesnek tartom az ivartalanítást. Nem támogatom a szaporítást hivatalos, bejegyzett és ellenőrzött úton kívül, véleményem szerint szükségtelen veszélynek teszi ki a nőstényeket, illetve ellenőrizhetetlen, hogy végül valóban jó helyre kerülnek-e a kicsik, hacsak nem családon belül kerülnek elhelyezésre a kölykök.
Mindig is elsősorban az örökbefogadást fogom támogatni, habár allergiák miatt én sajnos nem tehetem meg. Úgy gondolom, hogy így is túl sok kisállat vár szerető gazdára.
Ettől függetlenül nem vallok radikális nézeteket, úgy gondolom ezt eldönteni minden állattartónak a saját felelőssége. Ezzel szemben az állattenyészeteket, ahol rossz körülmények között tartják az állatokat, rendkívül és mélységesen elítélem.

Igen, törzskönyvezett. A törzskönyvi lapon hosszasan vezetik fel a felmenőit, szerencsés genetikájú vonal, ismert öröklődő betegség nincs.

Ha valaki épp kertészkedik, akkor mindent meg kell szagolnia és tudományos érdeklődéssel figyelnie az eseményeket.
Ásni ritkán szokott, de időről-időre valahonnan kedve szottyan előszedni nekem hagymástul valamit. Gyanús, hogy rejteget magának a kertben továbbá egy 50-es csomag műanyag virágcserepet (amit sosem vettem), mert nyári időszakban jellemzően mindig talál valahol egyet. Rejtély, honnan kerülnek elő.

Nem szökik ki, a szoba ajtajára gyerekkapu van felszerelve, így csak velem együtt járkál. Az udvarról nem tud kiszökni, mert kutyabiztosítottuk mindenhol a kerítést.

Nem és nem is tervezem, ivartalanított.