CINCÓ

Teknőctarka, rövidszőrű, nőstény házimacska

Ismeretlen

2009. áprilisban került hozzánk, a kandúrunk "mutatta be" és hamarosan három kiscicájuk született. Óriási élmény volt látni, ahogy együtt gondozzák és tanítják a kölyköket. Végül mindhármat mi neveltük fel és így velünk maradtak mindannyian. Sajnos már csak Cincóka él. Az állatorvos által becsült születési ideje kb. 2007. Tavasz vagy ősz.

Szólongattam: Cica, Cicus, Cincus,... Cincó ez megtetszett neki és nekünk is.

Egy nagy kertes házban élünk együtt.

Budapest, xii., Sashegy északi lejtője

Általában nem jön ki jól más felnőtt macskákkal. Elég határozottan és agresszívan védi a területét. Miután elválasztotta magától a kölyköket leültetve őket a bejárati ajtónkba és valami ilyesmit sugallva nekik, hogy "mostantól innen kapjátok a kaját", nem igazán volt kedves egyikhez sem. Egyedül a barnás-szürkés színű tigriscsíkos házimacskákkal láttam eddig barátkozni. A kutyáktól nem fél, kiderült ugyanis, hogy mielőtt hozzánk került volna egy közeli szomszédunk idős és rendkívül szelíd németjuhász kutyájával osztozott néhány hétig az eledelen. :)))

Az elmúlt nyáron két "kandúrral" láttam barátkozni a kertünkben. Az egyikkel többször egymás közelében hevertek a teraszajtónk előtt. Egyébként agresszívan morog és fúj minden más betolakodóra és elkergeti őket. Különösen az alsó szomszédunkban lakó vörös "kandúr"t nem kedveli.

Nagyon szeret velünk lenni, a férjemet, az anyukámat, a testvéremet és annak családját is kedveli. Mindenkivel külön-külön kialakult lazább vagy szorosabb kapcsolata van. Az együtt töltött évek alatt megfigyeltük, hogy a barátainkat is elfogadja néhány óra, esetleg néhány találkozás után. Senkinek sem engedte azonnal megsimogatni magát. Egyébként nagyon szeret ölünkbe feküdni, szó szerint elvárja a simogatást, masszírozást, kefélést sőt a hasi "simit" is igényli, amit úgy jelez, hogy az oldalára fordulva megemeli a felül levő lábát. Amikor elege van belőle, akkor finoman, de határozottan elrugdalja a karunkat.
A hangos és szokatlan zajoktól fél, nyugtalanná válik, ugyanígy nem szereti a túl gyors és hirtelen mozdulatokat. A gyerekektől sokáig távol maradt, mert túl harsányak voltak.

Az idős kora miatt már igyekszünk a lakásban bezárva hagyni, ha több órára elmegyünk, illetve az éjszakát is bent tölti kb hat éve. Nem szívesen hagyom kint, amióta észrevettem, hogy rókák járnak nálunk. Sajnos néhány éve egyet anyukám kergetett el és a szájában lévő cicát már nem lehetett megmenteni. :(((
Ha nappal hagyjuk egyedül, akkor nagyot szunyókál valamelyik fotelban vagy az ágyunkon. Gyakran nem is jön azonnal elénk, amikor megérkezünk. Az éjszaka nehezebb ügy, vannak időszakok, amikor már kora hajnalban kérlel minket, hogy engedjük ki, egyébként körbejárja az ablakokat és több fekhelyet (beleértve minket is)reggelig mire kiengedjük.
Amikor nyaralni megyünk, akkor anyukám vigyáz rá. Egy hétnél tovább nem hagytuk még magára. Határozottan meg van sértődve és közel egy nap kell, amíg minden a régi, amikor megjövünk.