Zelda

Labrador - magyar vizsla keverék, (ivartalanított)szuka. Azért őt választottam, hogy ne kerüljön menhelyre.

Egy pici, zala megyei faluban született, 2020. Január 5-én.

2020. Márciusában, 9 hetes korában került hozzám Zelda kutyám. Egy ismerősöm mondta, hogy a rokonainál születtek kiskutyák, de ez nem volt egy tervezett dolog, ezért valószínűleg menhelyre fognak kerülni. 5 kiskutya született, abból csak egy szuka volt, ráadásul ő volt a leghelyesebb. Hazavittem. :)

Azért Zelda lett a kutyám neve, mert gamer vagyok, és az egyik kedvencem a The Legend of Zelda.

Lakásban élünk, de nagyokat sétálunk, mert elég nagy mozgásigényű a kutyám. A lakásban egyébként 3 helyen van fekhelye, köztük az íróasztalom alatt is, mert ő így home office-ol, mikor nekem is azt kell tennem.

Nagykanizsán.

Naponta háromszor sétálunk, a leghosszabb sétánk az esti szokott lenni, akkor előfordul, hogy 2 óránál is többet mászkálunk a kutyapajtikkal. Alapvetően a város egy jelentős részét bejárjuk, amikor jó idő van. A lényeg, hogy sok zöld terület legyen.

Míg a kutyám el nem érte a 9-10 hónapos kort, gyönyörűen sétált pórázon. Aztán elkezdett kamaszodni, és hát onnantól azt képzeli, hogy ő egy szánhúzó kutya. Eléggé nehéz most vele, de mindenki nyugtatgat, hogy majd helyreáll az agyműködése, csak legyek türelmes. Hát, jó... : D
Kutyaruhát csak -10 celsiusfok alatt adok rá, mert nem fázós. Hámot mióta ennyire húz nem használ, sima vagy világítós nyakörvet visel.

Nagy ornitológus, minden madár érdekli. Nemrég felhajtott egy szép fácánt is... :)
A cicákat nagy örömmel kergetné, ha hagynám, de nem szeretem, ha más állatokat riogat, úgyhogy kénytelen ezt elfogadni, hogy nem lesz cicafuttatás, ha rajtam múlik.
Kan és szuka kutyákkal is egyaránt barátságos. A sünök körül ugrálva ugat, de nem bántja őket, csak valószínűleg nem érti, hogy egy labda miért ilyen bökős.

Kizárólag az ételét félti más állatoktól. Az embereknek hagyja, hogy elvegyék előle az ételt, vagy hogy kivegyék a szájából.
A játékait és az ivóvizét, sőt a fekhelyeit is megosztja a kutyapajtikkal.
Más kutyust simogathatok a jelenlétében, de azért hamar odaperdül ő is, nehogy kimaradjon.

Alapvetően egy félénk kutya, de a fajtársaitól nem szokott tartani. Ellenben egy összetekert kábel, ne adj isten egy elöl felejtett hulahopp karika, na az aztán ijesztő a javából.
A környéken nagyon sok kutyus él, így aztán rengeteg barátot szerzett már, legalább 10-12 kutyust mondhat cimbinek, ezek közül hárman vannak, akik a legeslegjobb barátai.

20+ kilós, így aztán ritkán veszem ölbe, nem is igényli a dolgot. Nagyon bújós, általában a lábamra hajtja a fejét, meg gyakorlatilag amikor csak módja van rá, "láb alatt van". :)
Leginkább a 4-5 fős társaságokat kedveli, mert akkor elég ember van, akiket végighaknizhat, hogy simogassák.
A gyerekektől kicsit tart, de kezelhető.

Alapvetően nem szeret egyedül lenni, de nem is szoktam pár óránál tovább magára hagyni, mert délben is mindig hazaszaladok hozzá, hogy egy kis kört sétálhasson.
2020-ban került hozzám, aztán a világon meg beütött a pandémia, így nyaralás nem merült még fel, mióta megvan a kutyám. Mindenesetre amint nyaralást terveznék, vagy magammal vinném, vagy egy őt jól ismerő, állatszerető barátra hagynám arra a pár napra.

Zelda kutyám nevelése nem volt nehéz, gyakorlatilag azonnal szobatiszta volt már 9 hetesen, pedig udvari tartásból hoztam haza a lakásba. Sosem végezte bent a dolgát, neki valahogy mindig is természetes volt, hogy a fűben kell az ilyen ügyeket megoldani. Persze az első hetekben 5-6 alkalommal mentünk ki a szabadba, így valószínűleg ez is megerősítette őt abban, hogy jól csinálja, amit. :)
Mióta kamasz lett, vannak vele gondok, például húz, és ugatva fut oda mások elé. Korábban nagyon szófogadó, könnyen kezelhető kutyus volt. Egyelőre ezzel a két dologgal küzdök, hogy valamilyen módon leszoktassam róluk, remélem, sikerülni fog.

Mivel lakásban tartom, ezért nagyon fontos volt már az első pillanattól, hogy ne legyen ugatós. Alapvetően kiváló házőrző lenne, mert minden apró neszre azonnal felkapja a fejét, de mindig következetesen rászóltam, hogy bent nem szabad vakkantani, ugatni a mindenféle beszűrődő zajra, így aztán most csak halk morgással fejezi ki nemtetszését, ha épp valaki zörög a lépcsőházban. Ha az utcáról szirénázás hallatszik be, akkor viszont vonyít néhányat. Erről sosem szerettem volna leszoktatni, mert iszonyúan cuki, ahogy csinálja, és nem is hangos igazán.

Míg pár hónapos kölyök volt, a cipősszekrény hegyes sarkait szépen lekerekítette, ami hát hasznos is, mert így már kevésbé lehet beütni a lábujjunkat bele...;)Ezen kívül soha, semmit sem rágott szét, jóllehet nem is adtam neki sok esélyt rá, hiszen mindig van elöl játék és bőrcsont. Imád rágcsálni. Amikor nem alszik, akkor játszik vagy rágcsál.

Az ivartalanítást éreztem a legnagyobb kihívásnak, mert rettenetesen aggódtam érte. Az aggódás egyébként már akkor elkezdődött, mikor nem kaphatott enni a műtét előtti napon. A munkahelyemen reggeliztem, és aznap nem vacsoráztam, mert nem akartam, hogy még nehezebb legyen neki a koplalás. A műtétet követően az ébredezés sem volt valami fényes, mert sokszor hányt, illetve az operációt követően két napig egyáltalán nem evett. Aztán pár nap alatt ismét a régi lett, ugrált, játszott és evett szépen. Illetve az evési szokásai megváltoztak, mert az ivartalanítás előtt csak csipegetett, azóta meg zabálna... Ha hagynám. : P

Zelda alapvetően végtelenül nyuszi, minden olyan tárgytól fél, amit még sosem látott, így mindig nagyon óvatosan közelíti meg őket. A múltkor például egy apró, piros tricikli állt az út közepén a parkban, annak kikerülése nem volt kis kihívás.
Ami viszont büszkeséggel tölt el, hogy pár hónap rettegés után végre négy lábbal ki mer lépni az első emeleti erkélyre, szóval az én ebkém egy igazi hős.

Minden játékát elég hamar tönkreteszi, csak úgy havazik a szobában a vatelintől, amivel a legtöbb "plüsst" kitömik. Ettől függetlenül egyszer gondoltam megvarrom ezeket a horror, szem nélküli, kilyuggatott, sípolómentesített izéket... órákig dolgoztam rajtuk, mindegyiknek varrtam új szemet, orrocskát, a legtöbbe még a sípolójukat is visszavarrtam, de mindhiába. Az én lelkes kölyökkutyám percek alatt nullázta le az én több órás igyekezetemet. Azóta ilyen horrorplüssökkel nyomulunk leginkább.

A napi előírt adagját kettéosztom, így reggel és este kap enni, az innen rendelt Happy Dog NaturCroq Lamb & Rice-t. Időnként kap más ételt is, pl. Konzervet, vagy virslit, de mindig a táppal kombinálva. Az asztaltól nem etetem, hiába próbálkozik rendületlenül kunyerálni.

Nem válogatós, bár következetesen a Happy Dog NaturCroq Lamb & Rice tápot kapja. Mindent szívesen megkóstol, a gyümölcsöket és a zöldségeket nem kedveli, de egy karika virsliért, esetleg egy falat rántott húsért szívesen produkálja magát.
Ivartalanítás előtt lassan csipegetett, azóta habzsolásra váltott.

Happy Dog NaturCroq Lamb & Rice a kedvence, illetve fiatalabb korában ennek junior változatát is nagyon imádta.

Nincs, ebből mindenfélét szívesen megkóstol.

Naponta kétszer szokott jutifalit kapni, a déli és az esti séta után egy-egy darabot. Hogy milyet, az eléggé változatos, többféle kimért jutifalit is szoktam vásárolni neki. Előre csomagoltat viszonylag ritkán. Kimondottan kedvence nincs, de talán kicsit jobban szereti a bőr"ropira" tekert csirkéset a többinél.

Igazán semmilyen zöldséget és gyümölcsöt sem szeret, kivétel a főtt sárgarépát, de az is húslevesben a legfinomabb persze...;)

Mivel a kutyám eléggé félénk, ezért a tömegközlekedés zajának és kavalkádjának nem szívesen tenném ki. Ha valahová muszáj utazni, akkor autóval szoktunk, de ezt is ritkán, mert nehezen viseli a gyomra. Ezzel már volt gond, így aztán ha tudom, hogy valahová utazni kell, aznap nem kap enni, csak miután elértük az úti célt.

Egyelőre nem adtam még neki, nem vitaminhiányos szerencsére.

Féreghajtó tablettát, illetve bolha- és kullancs elleni cseppet is rendszeresen kap. Eddig mindig csepp formában kapta a bolha- és kullancs elleni szert, viszont nemrég kipróbáltuk a Bravecto rágótablettát, mert több helyről is nagyon pozitív tapasztalatokat hallottunk róla.

Kutyakozmetikushoz nem viszem, magam ápolom a szőrét, illetve a karmait is. Rövid szőre van, a Zooro szőreltávolító kefénél nincs erre jobb.

Sajnos hajlamos a kutyám arra, hogy mindenbe belefetrengjen, főleg ami mellett a fa tövében wc papírt is találni... :(Ezért aztán vannak extra fürdetések sajnos. Alapesetben 2.5-3 havonta szoktam fürdetni. Nem szereti a kádban "lubickolást", de többnyire lehajtott fejjel tűri, mint egy kis póniló. Mindig Panzi kölyöksamponnal szoktam fürdeni.

Zelda kutyám az előszobában alszik, egy hatalmas, bocimintás fekhelyen, ami kb. Akkora, mint a Pi élete című filmben volt a csónak. Szóval kényelmesen el tud terülni. Én néhány méterre alszom tőle a hálószobában, az ajtó soha sincs becsukva, viszont egy kis ráccsal el van zárva előle a besétálás lehetősége (napközben jöhet-mehet szabadon).

Szerencsére sosem veszett el, ha ilyen mégis megtörténne, a chipje naprakész adatokat tartalmaz.

A mennydörgést kényelmesen szuszogva átalussza, a tűzijátéktól és a petárdázástól tart, de ha leülök mellé, simogatom, beszélek hozzá, akkor elvan a helyzettel.

Egy kicsit még kölykösen kajla, de alapvetően elég értelmes kutyának tartom. Hamar átlát helyzeteket, de szerintem mindig túl óvatos.

Izmosodjatok meg, mert a kamaszkor keményen igénybe fogja venni a bicepszeteket minden kutyasétáltatásnál.

Keverék kutya, szóval maximum valami művészeti kiállításra vinném nézelődni.

Nem tudok igazán kiemelni ilyet, de talán az első találkozásunk a legjobb közös élmény, hiszen azóta vagyunk elválaszthatatlanok.

Nem hiszem, hogy volna bármilyen egyedi képessége, de az kimondottan aranyos, hogy ha az "ott" szó bármilyen mondatba foglalva elhangzik, azonnal felkapja a fejét és elkezd körbe nézegetni, hogy mi az ami ott van és hogy hol. :)

Kicsit tart az állatorvostól, de szerencsére olyan helyre járunk, ahol hamar és ügyesen oltanak, adnak be féreghajtót, stb. így aztán sokan nem kell rajta agyalnia, hogy is viselkedjen, mert már indulunk is kifelé.

Szerencsére nem fordult elő ilyen.

Ivartalanítva van, bár előbb is jó lett volna, mert akkor az első tüzelést sem kellett volna átvészelnie. Keverék kutya, lakásban élünk, így aztán csak nem kívánt szaporulat lehetett volna. A városban ebadót is kötelező fizetni, mely alól mentesül minden olyan gazdi, akinek bejegyzett, valamely magyar fajtából származó kutyája van, illetve akiknek a kutyája ivartalanítva van, legyen bármilyen fajtájú.

Keverék kutyám van, labrador - magyar vizsla keveréknek tűnik leginkább, de teljesen biztos, hogy van benne még több fajta is, de csak ezek ütköztek ki a viselkedésén és a külsején igazán.

Sajnos nem kertes házban élünk, de sétáltatás közben rendszeresen nekikezd a vakondtúrásoknak, amint lehetősége adódik rá.

Sosem szökött még ki a lakásból, remélem ez így is marad.

Ivartalanítva van, így ez már nem jöhet szóba.

Fajtatiszta labradorosok rendszeresen hitték azt a kutyámról, hogy szintén labrador, és többször meg is kérdezték, hogy az enyém melyik tenyésztőtől van. Mindig nagyon rácsodálkoztak, mikor elmondtam, hogy egy sima kis falusi keverékkutyus ő. Labzsla vagy vizslador, akárhogy is, ő a legjobb.