Manfréd

Labrador retriever keverék, kan kutya.

2016. október 6.

2016. decembere óta a család tagja, örökbefogadtam.
A testvéreivel együtt meg akartak szabadulni az eredeti "gazdik" a kölyköktől, mert nem fajtatiszták. Sikerült megmenteni a piciket, így került hozzám Manfréd.

Kis (most már nagy : D ) mamlasz, ezért kapta a Manfréd nevet.

Házban és kertben egyaránt.

Falun élünk, ahol nem nagy divat a sétáltatás és sajnos előfordulnak kóbor kutyák is, ezért leginkább a kertben biztosítom számára a megfelelő mozgást és játékot.
Szeret sétálni a rengeteg ismeretlen szag és új terep nagyon tetszik neki.
Nem kifejezetten labdázós vagy apportírozó típus, inkább az erejét igénylő és ügyességi játékok kötik le.

A világ legbaratságosabb és legkedvesebb kutyusa, mindenkit szeret.

Hihetetlenül nyugodt és kiegyensúlyozott, sosem féltette sem az ételét sem a játékát sem embertől sem állattól.

Manfréd végtelenül barátságos és szeretetteljes kutya, egyáltalán nem félős, mindenkihez hatalmas bizalommal közeledik.
Kiskorában megfigyeltem már, hogy mennyire igényli - az emberi mellett - az állati társaságot, rengetegszer próbált az idős cicáimhoz közeledni, vitte nekik a játékokat és nagyon csalódott volt, hogy sorozatos elutasításba ütközött. Éppen ezért elhatároztam, hogy kap egy kistestvért, így került hozzánk a szintén örökbefogadott német juhászkutya keverék kisördög szuka kutyus, Mona, aki napra pontosan fél évvel fiatalabb Maninál.
"Szerelem" volt első látásra köztük, nagyon szeretik egymást, igazi összetartó rosszcsont csapatot alkotnak így ketten együtt. Boldog vagyok, hogy ők megkapták egymást társnak, mert rengeteget tanulnak egymástól és fejlődik a személyiségük, változik a viselkedésük pozitív irányba.
Mani igazi nagy testvér, sokkal felnőttebb lett Mona mellett és végtelen türelemmel fordult a vadóc kislányhoz, aki kezdetben nagyon agresszív volt, ha játékról vagy ételről volt szó. (Mona ilyen jellegű viselkedése azóta rengeteget javult szerencsére sok odafigyeléssel)
Manfréd soha sem ugatott azelőtt, Mona viszont igazi jelzőkutya. Mani tőle tanulta meg használni a hangját, sosem felejtem el az első ugatását és a meglepetést ami kiült a pofájára amikor meghallotta a saját hangját. Azóta rájött, hogy tetszik neki a saját hangja ezért néha szívesen hallatja is :)

Minden élőlényt imád, egy igazi szeretetbomba.

Szomorú, ha elmegyünk itthonról, de sosem sírt utánunk. Mindig megoldott a felügyelete.

Szerencsés voltam, nagyon könnyen ment a szobatisztaságra nevelés. Habár karácsony előtt, hidegben, fagyban került hozzám, igénye volt rá, hogy kint a kertben, a szabadban végezze kisebb-nagyobb ügyeit. Ügyesen megtanulta jelezni is, hogy mikor kell kimennie.
Szerettem volna kutyaiskolába vinni, de sajnos eddig még nem volt rá lehetőségem.
Magam tanítottam, tanítom otthon, jutalmazásos módszerrel, mivel azt tapasztaltam, hogy nála ez sokkal célravezetőbb az érzékenysége miatt.
Roppant fontosnak tartom a kutya nevelését, a gazdi és a kutya biztonsága, boldogsága érdekében is. Teljesen más egy falkában, vezetés alatt élő kutya viselkedése, mint egy vezető nélküli, 'önmaga és mindenki ura' kutyáé, akinek magának kell szabályokat alkotnia és megoldani bármilyen kialakuló helyzetet pl. Futár csomagot hoz, postás csenget, szomszéd kutya ugat, másik kutya sétál az utcán, bármilyen zajt hall, stb.

Nem jelzőkutya, legalábbis semmiképp sem a hangjával vagy ugatással jelez.

Sosem rágott semmit, amit nem szabadott volna, fogváltás idején sem rágott szét semmit, de mindig figyeltem rá, hogy legyen mit rágcsálnia, amit szabadott.

Napi kétszer, reggel és este kap enni, szuperprémium, teljesen gabonamentes és csirkehús mentes táppal, minden étkezésnél grammra pontosan kimérve.
A tápválasztáskor szempont volt, hogy mekkora az energiaszükséglete a kutyámnak, hogy a gyomra érzékenyebb az átlagosnál és allergiára hajlamos. Ivartalanított és nagytestű, ezért különösen fontos, hogy megfelelő súlyban legyen, a megfelelő izomtömeg mellett.
Továbbá mindig kap valamilyen gyümölcsöt, banánt, almát kiegészítésként és szárított marhabőr csontot a fogai egészségesen tartása céljából.

Mindig jó étvágyú és egyáltalán nem válogatós.

Szárított marhabőr csontot szokott kapni, hogy rágjon. Nagyon jó elfoglaltság számára és a szőre is szép fényes tőle.

Illetve tanítás közben jutalmazom olyan falattal, ami ízletes, könnyen fogyasztható így nem tart sok ideig míg megeszi és folytathatjuk a tanulást.

Húslevest szokott kapni, de csak a sárgarépát és a levet.
Gyümölcsök közül almát és banánt.

Természetesen, külső-belső élősködők ellen is rendszeresen kap készítményeket egész évben.

Nem veszett el, de nagyon jó ötletnek tartom, hogy kötelező a kutyák chippel jelölése.

Jól viseli, egyáltalán nem fél a zajoktól.

Nem.

A kiskori rossz élmények és az ivartalanítás ellenére imád állatorvoshoz járni, barátságos az orvossal és az asszisztensekkel is.
Az ivartalanítást (bár Mani esetében kötelező is volt az örökbefogadás miatt)nagyon jó ötletnek tartom, valamilyen formában - ahogy már a chip is az - kötelezővé is tenném. Természetesen a fajta tenyésztőkre ez nem vonatkozna és mindenképp szigorítanám az ellenőrzéseket a sok szaporító miatt.

Igen.

Nem törzskönyvezett, nem fajtatiszta kutya. Az anyja fajtatiszta labrador retriever, az apja ismeretlen.

Erre a kérdésre csak egy szó a válaszom, ami mindent elmond: labrador. : D

Volt már rá példa, sajnos nem túl masszív és stabil a kerítés és úgy gondolta, hogy kalandozik egyet a környéken, illetve volt, hogy átszökött a szomszéd kutyához haverkodni.
A kerítést megerősítettem és jobban odafigyeltem így megszűnt a probléma is.