Dalmata - a pöttyös boldogságbomba

Vagyis 101 kiskutya. Persze, tudom, valószínűleg ez a klisék kliséje, mégis kihagyhatatlan, hiszen ez a Disney-mese volt az, ami 1961-től kezdve oly mértékben népszerűvé tette a dalmata kutyafajtát. Ráadásul még most, 2024-ben, 63 évvel a megjelenését követően is elképzelhetetlen, hogy valaki ne látta volna a nagy mesegyáros, Walt Disney egyik legcukibb meséjét. De ha valahogy mégis elkerülte volna az egész estés film bárki figyelmét, a később készült dalmata filmekről, vagyis az eredeti mű élőszereplős feldolgozásairól, esetleg a 101 kiskutya mesesorozatról bizonyos, hogy mindenki hallott már. 

De hogy még egy pillanatra a történetnél maradjunk, az eredeti dalmata-sztori nem Disney fejéből pattant ki, ő és csapata csak adaptálták az 1956-ban, Dodie Smith által írt Száz meg egy dalmata című könyvet. Az írónő és férje életének egy szakaszában kilenc dalmatájuk volt, amik közül a legelső a Pongó névre hallgatott… így hát nem csoda, hogy történetének egyik főszereplőjét szintén így nevezte el. A negatív hős, vagyis Szörnyella karaktere pedig akkor ötlött az írónő fejébe, amikor a család egyik barátja a kutyákat méregetve a következőt találta mondani: “Gyönyörű bunda lenne azokból a kutyákból!”.

101 kiskutya mese

A dalmata története - pöttyös kutya a piramisok falán, lovaskocsik mellett és a tűzoltók megsegítésére

Bár a fajta nevéből kiindulva arra gondolhatnánk, hogy a dalmata a ma Horvátország területén fekvő egykori Dalmáciából származik, ám ebben az esetben nem fordulhatott volna elő, hogy az időszámításunk előtti 3700-as években már “falra került” e kutyafajta. Pedig így van, hiszen a Kheopsz-piramisban ekkor már voltak foltos kutyákat ábrázoló rajzok. Ha pedig ezt vesszük alapul, sokkal valószínűbb, hogy a dalmata igen ősi fajta, aki - bár genetikailag mutat némi hasonlóságot a retrieverekkel - egyetlen más kutyafajtára sem hasonlít igazán.

A dalmata híres kocsikísérő múltjáról. Festményeken is megörökítették anno, ahogy lovaskocsik mellett kocogva őrizte az utasokat, vagy a rakományt. A lovakat egyáltalán nem rémítette meg, sőt, a dalmatákban van egy rejtett képesség, ami “suttogó”-vá teszi őket: jelenlétükben a patások ugyanis valamiért megnyugszanak. 

Egykori kocsikísérő “szakmája” mellett hajdan a tűzoltók vették nagy hasznát a dalmatának, mely kutya a hagyományos tűzoltókocsi előtt rohant és ugatva jelezte a lánglovagok érkezését. Bizonyos, hogy éppen emiatt a dalmata ma a tűzoltók kabalája. Sőt, bár a modern világban eredeti feladatkörét már nem tudja betölteni, azért a dalmata így is hasznos szolgálatot tesz a tűzoltóság számára, hiszen őrzi és megvédi a kártevőktől a tűzoltóállomást, tűzesetekhez való kihívás esetén őrzi a tűzoltókocsit, valamint társállatként és hivatalos kabalaállatként is funkcionál. 

Biztosan nem véletlen, hogy a kisgyermekek körében oly népszerű PAW Patrol, vagyis A Mancs őrjárat című animációs mesesorozatban a tűzoltó kutya szerepe épp a Marshall névre keresztelt dalmatára esett. 

Az egyik leghíresebb dalmata, aki szintén “tűzoltókutya” volt, már a 2000-es években született. Ő Twenty, aki a 2001-es terrortámadások után ajándékként került a New York-i Ladder 20 nevezetű tűzoltóállomására, és aki sokat segített abban, hogy miután rengeteg borzalmat láttak, a tűzoltók könnyebben fel tudják dolgozni ezeket a traumákat. Twenty tehát a tűzoltók mentális egészségének megőrzésében játszott rendkívül fontos szerepet.

Twenty, a híres tűzoltó dalmata

Egy másik, egész Amerikában híres tűzoltó dalmata a 2024 március végén elhunyt Molly volt. Molly, aki 2019-ben elnyerte az Amerikai Kennel Klub Kiváló Kutya-díját, gazdája, a szintén tűzoltó Dayna segítségével tűzvédelemre oktatta az amerikai gyermekeket. Igen mókásan prezentálta a gyerkőcöknek, hogy miként kússzanak egy olyan helyiségben, ahol tűz van, vagy hogy hogyan kell bekapcsolni a tűzriasztót, ugyanakkor abban is gazdája segítségére volt, hogy ő lapozta az előadások során használt oktatókönyvek lapjait.

Ezek mellett online is edukálta a gyerekeket az okos dalmata, aki élete során mind élőben, mind az internet adta lehetőségeknek köszönhetően számtalan gyermeknek és felnőttnek szerzett emlékezetes pillanatokat. 

Dalmata tűzoltókutya

A dalmata külső megjelenése - “Minek nevezzelek?”

Termet szempontjából a fajta közepesen nagytestűnek számít, hiszen a hím dalmata átlagosan 27 és 32 kg közötti, magassága pedig 56 és 62 cm közé esik. A szukák valamivel kisebbek, súlyuk 24 és 29 kg között mozog, magasságuk pedig 54 és 60 cm közé esik.

Ami a dalmatán legelőször szembeötlik, az természetesen az aljszőrzet nélküli sportos alkatát igazán különlegessé tevő sötét pöttyök. Bár sokan úgy gondolják, hogy a dalmata csak fehér alapon fekete pöttyös lehet, ez nem igaz, hiszen a fajtastandard a fehér alapon barna pettyes dalmatát is teljesen szabályosnak tekinti. Ami viszont nem elfogadható, az a fehér alapon fekete és a barna pöttyökkel (trikolor) is rendelkező eb. Ez a típus sajnos nem felel meg a fajtaleírásnak.

Ami érdekes, hogy ez a pöttyös megjelenés nem tenyésztés következtében, hanem genetikai mutáció eredményeképp alakulhatott ki. Ugyanakkor a dalmata kölykök születésükkor még teljesen fehérek, és csak később, 10-14 napos korukban kezdenek el megjelenni rajtuk az első foltok. Ezt sokan nem tudják, mint ahogyan Szörnyella sem tudta a 101 kiskutya című mesében, hiszen mikor először meglátta az egyik újszülött, hófehér kiskutyát, döbbenten így kiáltott fel: “Micsoda ocsmány ördögfajzatok! Nem is foltosak! Sehol egy folt rajtuk! Undorító fehér patkányok, áh.” Rögvest ezt követően persze gyorsan felvilágosították őt a háziak, hogy idővel pöttyösek lesznek a kiskutyák, aki erre bűzös cigarettafüstöt lehelve, búgó hangon vette tudomásul, hogy egyszer mégiscsak lesz még szép pettyes bundája. Szerencsére nem így lett. :)

Ezeknek a pettyeknek a mérete egyébként, amik csak a dalmata egyéves kora környékére fejlődnek ki teljesen, a kutya törzsén 2-3 cm, míg a farkon és a lábakon kisebbek, miáltal ezeken a helyeken is tökéletesen képesek megtartani pötty-jellegüket. Azonban, ha pötty helyett nagyobb folt található például a testen, vagy a kutya szeme körül, az már nem fér bele a fajtastandardbe.

A dalmata orra egyenes, pofája hosszúkás, ugyanakkor nem hegyes. Fülei magasan tűzöttek, lelógóak és lehetőség szerint pettyesek. A kutya szőre rövid és kemény, emellett sűrű és fényes, és mivel nem tartozik hozzá aljszőrzet, így a dalmata alakja meglehetősen elegáns. 

Dalmata külső megjelenése

A dalmata gondozása - a folyamatos vedlés ellenére nem nehéz az ápolása

Bár a dalmata gondozása igen egyszerű, hiszen elegendő hetente egyszer jól átfésülni rövid szőrzetét, és néhány havonta egyszer-egyszer kímélő samponnal megfürdetni, arra azonban jó, ha ügyelünk, hogy szinte állandóan hullik a szőre. Ha a lakásba is beengedjük, ez okozhat a gazdi számára kellemetlenségeket, ezért nem árt, ha a beengedés előtt alaposan átkeféljük szőrzetét. A tavaszi-őszi vedlési időszakokban pedig vegyük csak elő többször is azt a kefét, hogy amennyire lehetséges, lerövidítsük számára ezt a szakaszt. 

Emellett természetesen ne feledkezzünk meg a dalmata füleinek, szemeinek, fogainak és karmainak ápolásáról sem. Rendszeresen ellenőrizzük a szemeket, fülei egészségét pedig kéthetente, fültisztító folyadékkal való alapos tisztítással tartsuk fenn. 

Dalmata a kozmetikusnál

A dalmata jellemzői, vérmérséklete, személyisége - az érzékeny boldogságbomba

A dalmata szinte tökéletes jellem, aki odavan a családjáért, imádja a gyerekeket és rendkívül türelmes négylábú. Mindemellett ugyanakkor nem árt, ha a gazdi érti a dolgát kedvence nevelése terén, és a legkisebb durvaságot is mellőzi közös életük során. A dalmata ugyanis ebből a szempontból kissé olyan, mint a ló, amiről az hírlik, hogy ha egyszer rosszul bánt vele valaki, ő azt egy életre megjegyzi. Ki tudja, talán a dalmaták és a lovak szoros kapcsolata során nemcsak a kutya hatott a patásra, hanem fordítva is.

Ráadásul, akárcsak a lovak, a dalmaták is szeretnek és képesek is nagyon sok kilométert megtenni, legyen szó sétáról vagy futásról. A 101 kiskutya mesében a dalmata ezt a tulajdonságát is kiemelték, amikor a kölykök kiszabadítása után Pongo és Perdita hosszú-hosszú kilométereket gyalogolt igen zord körülmények között a sok kiskutyával, mire biztonságos helyre értek. 

A dalmata tehát egy nagyon sportos kutya, aki kifejezetten igényli a vele való foglalkozást. A legtöbb fajtánál napi félórás sétát szoktunk javasolni, ám a dalmata mozgásigénye ennél jóval nagyobb, ezért a napi legalább 2 (de lehetőség szerint inkább 3-4) órás mozgás számára elengedhetetlen annak érdekében, hogy testi és lelki téren is egyaránt kiegyensúlyozottnak érezhesse magát.

Számos jó tulajdonsága közül pedig az egyiket különösen azok a kutyakedvelők fogják szívlelni, akik nagy macskabarátok is, hiszen a dalmata tökéletesen kijön a doromboló házi kedvencekkel is. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a régebbi időkben, amikor Horvátország tengerpartjainak sziklás területein teljesített szolgálatot mint vadászkutya, egyáltalán nem okozott számára gondot a durva terep, amit sokan azzal magyaráztak, hogy a dalmatának “macska” mancsai vannak. Származásuk ködös múltjára utalva pedig egy tudós azzal a tréfás megjegyzéssel élt egyszer, hogy “lehet, hogy macskák”.

A dalmata kutya egyébként tetőtől talpig egy igazi boldogságbomba. Csóválja a farkát, ugrándozik, miközben szélesen “vigyorog”. Olyan őszinte öröm sugárzik belőle, mint egy kisgyerekből. Minden simogatást, játékot, vele való foglalkozást meghálál, így pedig vele az élet valódi vidámság. És talán pont emiatt a benne lakozó kisgyermeki lélek miatt rendkívül érzékeny radarja van, amivel kitűnően veszi az ember hangulatát. Ha jókedvünk van, kedvencünk is boldog, ha viszont valamiért szomorkodunk, dalmatánk hajlamos lesz úgy nézni és viselkedni, mintha minden teher az ő kis vállát nyomná. Így - bár természetesen nem lehet a gazdinak sem mindig túláradó jókedve - igyekezzünk, hogy összességben nyugalmas környezetet biztosítsunk kutyánk számára. 

Már említettük, hogy a pöttyös kutya imádja a családját, és nem csak a falkavezérért rajong, hanem a család többi tagját, és a gyerekeket is szerfelett imádja. Meg is enged számukra mindent, lehet gyötörni és gyömöszölni, ám fontos, hogy egyenlő félnek érezhesse magát eközben. Ha úgy érzi, csak kihasználják, inkább félrevonul és bánatosan, sőt még kissé szemrehányóan is pillantgat vissza sértődése alanyára. 

Míg azonban családját rendkívül szereti, addig az idegenekkel szemben bizalmatlan. Bármilyen jó fej is a dalmata, első látásra soha ne próbáljunk meg úgy viselkedni vele, mintha már évek óta pertuban lennénk. A kutya szimata sosem csal, kiszúrja a különös viselkedést, és ha úgy érzi, túlzásba vittük a “pacsizást”, a morgástól, sőt a harapástól sem riad vissza.  Inkább legyünk visszafogottak a társaságában és adjuk meg neki a lehetőséget, hogy ő kezdeményezhessen. Ha egyszer aztán a szívébe zárt minket, már úgysem lesz annak semmi akadálya, hogy mi is kedvünkre jól megdögönyözhessük. 

A dalmata igazán családbarát fajta

A dalmata nevelése, tanítása - mozgás, sport, aktivitás

Azonban akármilyen jó fej is a dalmata, a megfelelő nevelés híján bizony a fejünkre nőhet szertelen viselkedésével. Éppen ezért nagyon fontos, hogy már kölyökkorban hozzákezdjünk szakszerű tanításához, hogy a későbbiekben szófogadó eb válhasson belőle. 

Mivel a dalmata rendkívül nagy mozgásigényű fajta, ezért a rendszeres séta és/vagy futás a mindennapunk részéve kell, hogy váljon. Ha a benne duzzadó hatalmas energiát nem tudja “jól” levezetni, akkor biztosak lehetünk abban, hogy rendszeresek lesznek a destruktív cselekedetei, tehát a baj megelőzése érdekében a lehető legtöbbet tartsuk mozgásban kutyánkat. A sétán és a futáson kívül jó ötlet egy dalmatát egy közeli tóhoz is elvinni, ahol kedvére fürdőzhet, vagy akár kerékpárunk mellett futtatni. 

Emellett okos ötlet kutyasuliba vinni a fölöttébb aktív négylábúnkat, ahol nemcsak a testét, de az elméjét is megfelelő mértékben le fogják fárasztani az adott feladatok, miközben rengeteget tanul. A leghatásosabb, ha elsőként az alapvető tréningeket sajátítja el, mint például az engedelmességi tréninget, majd ezt követően jöhetnek a számára komplikáltabb feladatok, sportok, többek közt az agility, a klikkeres és keresőjátékok, valamint a dog dancing. 

Sportos kutyafajta

A dalmata etetése - purinszegény étrend minden dalmatának 

Bár a dalmata mindent felfalna, esetében a betegségek miatt, amikre hajlamos, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen táplálékkal kínáljuk. 

Minden dalmatát speciális, purinszegény eledellel kell etetnünk, aminek oka, hogy rendkívül hajlamos az olyan betegségekre mint a húgykövesség, egyes veseproblémák valamint a köszvény, amik kialakulása szoros kapcsolatban áll a purin nevezetű szerves vegyülettel. Éppen ezért az etetés során minden olyan alapanyagot száműznünk kell kedvencünk étrendjéből, mely magas purintartalommal rendelkezik. Ilyen táplálék a marha-, a csirke- és a libahús, a belsőségek közül a vese és a máj, valamint egyes halfajok, többek közt a pisztráng, a szardínia, a hering, a lazac és a tonhal, de a rákok közül a makrélának és a garnélának is igen magas a purintartalma. 

És hogy ezek helyett mik a megfelelő táplálékok a dalmata számára? Hát, a szénhidrátban gazdag  ételek, mint a búza, a rizs, vagy a zab. Bár lehetséges, hogy ezekkel sem lesz tökéletes a pöttyös kutya etetése, hiszen a dalmata egyes allergiákra is igen hajlamos. Ebben az esetben válasszuk inkább a diétás tápokat, melynek helyes kiválasztásában az állatorvos is segítségünkre lehet.

Itt azonban még nem ért véget az etetés körüli hercehurca, ugyanis a hatalmas mozgásigény és a diétás étrend csak kevés esetben jó párosítás. Ha kutyusunk a purinérzékenysége és az esetleges allergiája miatt mégis diétás tápra szorulna, mindenképp pótoljuk azt az aktivitásszintjének megfelelő táplálékkiegészítőekkel, vitaminokkal, esetleg ízületvédőkkel. 

A dalmata kölyök számára három-négy adagban osszuk el a napi porcióját, míg a felnőtt kutya esetében ezt két alkalomra, egy reggeli és egy esti etetésre redukáljuk.  

A dalmata etetése kiemelt figyelmet igényel

A dalmata betegségei 

A dalmata élettartama átlagosnak mondható, hiszen egy megfelelő körülmények között tartott pöttyös kutya nagyjából 12-14 évig él. A húgykövességre, a süketségre és egyes szívbetegségekre azonban nagyobb a hajlamuk, mint más ebeknek, így dalmata kölyök vásárlásakor mindenképp kérjünk olyan dokumentumokat a tenyésztőtől, amik igazolják, hogy ezen betegségek a kiszemelt kutyus esetében nincsenek jelen.

A húgyúti kövesség olyannyira jellemező a fajtára, hogy Dalmata-szindrómaként szoktak rá hivatkozni. A húgysavszint ellenőrzése során a dalmaták értéke jellemzően magasabb, mint egyéb kutyafajtáknál, ezért minden dalmatát egész életén át purinszegény ételekkel szabad csak etetni. A megelőzés szempontjából az is kiemelten fontos, hogy sűrűn itassuk kedvencünket friss vízzel, hiszen a sok ivás és ennek egyenes következményeként, a sok pisilés segít a betegség kialakulásának csökkentésében.

Ezen kívül a dalmata kutya esetében sűrűn megjelenő probléma még a süketség, vagy halláskárosodás. Sok kölyök sajnos már süketen születik, de hogy ha nem így van, akkor is meglehetősen nagy az esélye annak, hogy élete során valamikor hallásproblémák alakulnak ki nála. Kissé különös, de a tudósok a kutyáknál a süketséget a szőr fehér színével hozzák összefüggésbe. A dalmata persze nem teljesen fehér bundájú kutya, alapszíne mégis a fehér. Még érdekesebb az a tény, hogy minél sötétebbek a pöttyök egy dalmatán, annál kevésbé valószínű nála ennek a genetikai betegségnek a kialakulása.

A dilatációs kardiomiopátia a dalmatákra jellemző szívbetegség. A megbetegedés következtében  a szív megnagyobbodik, mellyel párhuzamosan a szívburok elvékonyodik. Ennek az egészségügyi problémának, mely elsősorban az idősebb dalmatáknál alakul ki, tünetei a levertség, a fáradékonyság, valamint a betegség kritikusabb állapotában a nehéz légzés és az ájulás.

Fontos a rendszeres állatorvosi vizit

Kinek való a dalmata? 

Elsősorban olyan fizikailag aktív gazdinak, aki nem hagyja egész napra egyedül kedvenc dalmatáját. Mert akármennyire is imádja a pöttyös kutya a gazdiját, ha a nap nagy részében nélkülöznie kell a társaságát, akkor bizony szenvedni fog. 

A dalmata igényli a napi minimum 2, de lehetőség szerint inkább 3-4 órás aktív mozgást, amit ha nem kap meg, bizony elég pusztító módon fog megnyilvánulni. Ha azonban testét rendszeres és megfelelő hosszúságú mozgással, elméjét pedig neki való feladatokkal látjuk el, nem lesz dalmatánknál boldogabb kutya a Föld kerekén.

Imádja a családját, akiknek minden kis rezdülését érzékeli, ezért kutyánk érdekében sem árt, ha a családtagok egészét nézve is megvan a háznépi harmónia, ami oly hatással van dalmatánkra, mint egy gyorstöltő.  

Összességében kijelenthető, hogy aki dalmatát választ, az magát a boldogságot választja, amiért cserébe a kutya "csak" a törődésünket, az időnket, valamint jó nagy adag mozgást igényli.

Dalmata banner

Oszd meg a véleményed!


Hozzászólások 

Utoljára módosítva: 2024.02.13